Eger - napilap, 1938/2
1938-12-20 / 201. szám
A ER 8 FILLÉR Eger, XLIX. évf. 201. szám. ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. december 20. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉI*: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11.- KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA: EGER. TELEFON: 17ft — POSTA TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ. Felemeljen szép és jelentőségében messze kiható eseményként üdvözli a magyar közvélemény azt a tényt, hogy a nemzeti és fajvédő gondolatért folyta- ; tott harcban a Nemzeti Egység j Pártjának fővárosi szervezete és a I keresztény párt egységben és ősz- j szetartásban halad az Imrédy kor- j mánnyal. A két hatalmas jobbol- j dali fővárosi szervezet közös érte- j kezletet tartott s azon a keresztény j párt vezetője, Csilléry András felkérte vitéz Imrédy Béla miniszter- elnököt, hogy vegye kezébe a ve- j zéri pálcát a keresztény Budapest ; irányításában is. A keresztény párt ! a fővárosi politikában égységes i tábor, amely semmi kérdésben nem akar mást, mint annak a nagy keresztény magyar programnak a való- raváltását, amelyet vitéz Imrédy Béla miniszterelnök hirdet. Várospolitikai jelentőségén túl- menőleg is valóban nagy és jelentős esemény ez. A Nemzeti Egység Párcja fővárosi szervezetének és a keresztény pártnak fővárosi összefogása megvalósulását jelenti an- 1 nak a nagy álomnak, amelyet hűsz évvel ezelőtt Wolff Károly álmodott meg először s amelynek meg- j teremtésén oly sokat és oly szép eredménnyel munkálkodott a ma- \ gyár fajvédő gondolat egyik legelső i harcosa, néhai Gömbös Gyula. Ez az összefogás vitéz Imrédy Béla mi- i niszterelnöknek a Nemzeti Egység Pártja vezérének bekapcsolódása a j fővárosi politikába a város és a falu, a . vidék és a milliós főváros 1 teljes egybeforrását hozza meg. Nem személyi érdekek, nem pozícióharc j teremtették meg a két fővárosi pártnak egységbe olvadását — mon- j dotta a közös pártértekezleten vitéz j Imrédy Béla — hanem nagy elvi alapokon lévő találkozással állunk szemben, amely éppen ezért maradandó is lesz. A program ugyanaz a jobboldaliság, ugyanaz a keresztény gondolat, ugyanaz a nemes értelemben vett fajvédelem, ugyanaz j az alkudozások nélküli szolgálata a céloknak, amely az országos politi- ban irányt szab. A miniszterelnök kijelentette, hogy őneki egyforma szeretettel kell kezelnie a város és a falu gondjait is. Rámutatott arra, hogy a helyesen szolgált városi politika nem lehet ellentétes a falu politikájával, mert a magyar főváros gazdag, boldog csak akkor lehet, ha boldog viruló és gazdag az egész ország, ha boldog viruló és gazdag a magyar falu. Budapest legnagyobb érdeke, hogy a falu népe egészséges, vásárlóképes legyen, hogy a faluról megkapja a maga természetes, erős, friss utánpótlását. Nagy magyar érdek a város és a falu megértő testvéri összefogása, a városnak és a falunak úgy a községi és városi, mint az országos politikában együtt kell haladnia. Az összetartásban az erő és az összetartás nagy magyar céljait szolgálja az az elhatározás, amely a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi Eger, december 19. | Az Egri Katolikus Legényegylet j vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta 78. évi rendes közgyűlését az egylet dísztermében. A lobogókkal, címerekkel díszített színpadon az egylet vezetősége foglalt helyet, a nagytermet pedig teljesen megtöltötték az egyesület szervezeteinek, a mester, legény és leányegyesületeinek tagjai. A közgyűlést vitéz Subik Károly pápai prelátus, az egylet elnöke nyitotta meg és többek között a következőket mondotta: — Az eszmék zűrzavara megüli ezt a nemzetet és ez a zűrzavar azokban az időkben kelt nyugtalanságot és tépi szét a nemzet testét, amikor a legnagyobb egységet kellene mutatnunk kifelé, hogy megvívjuk külpolitikai harcainkat, s összetartani belül, hogy megvalósíthassuk a reformokat. Ma mindenki a keresztény, nemzeti gondolat hívének vallja magát, csakhogy ezt a két fogalmat különféleképpen értelmezik, a vélemények megoszlása megosztja az erőket is s a nemzetet esetleg képtelenné teheti sorsdöntő küzdelmei megvívására. — A nemzet fogalmának tisztázásakor el kell vetnünk a sovinizmust, amely el akarja hitetni, hogy egy területen élő, de nem egy nyelvű polgárok nem lehetnek egyformán hű fiai a hazának. Mi, akik a harctereket jártuk, és együtt küzdöttünk a testvér ruszin ezredekkel, akik láttuk az erdélyi románságot testvérei ellen győzelmes küzdelemre menni, láttuk, hogy a nemszervezetét és a keresztény pártot közös, együttes munkára hívta. Komoly, nagy munka előtt áll a keresztény főváros és vitéz Imrédy Béla miniszterelnök rámutatott arra is, hogy ennél a munkánál harcra is szükség lesz, mert „harcos idők állnak előttünk.“ Mi nem keressük a harcot — mondotta a miniszter- elnök — de nem is térünk ki a harc elől. Ha nem lehet símán elérni a célt a maga lényegében, akkor a harc útját kell választani. Diadalmas harcot pedig csak egyetértésben, közös munkával lehet megvívni. zeti érzés nem a nyelvben, hanem a szívben, az érzésben van. Szent István is szívesen fogadta birodalmába az idegeneket, a kisebbségeket, mert tudta, hogy velük nem gyengíti, hanem erősíti koronáját. — A keresztény gondolat értelmezésében még nagyobb az ellentét. A kereszténység tette a magyar törzseket nemzetté és mentette meg életét ezer év veszélyei és viszályai közepette. De nem az a kereszténység, amely szólam és jelszó, hanem amely hit és élet, amely átjárja az egyént, az alkotmányt és benne a törvényeket. Ez a hit a meggyőződésben élt, megláttatta a hibákat és segített azokat leküzdeni. Aki a kereszténységet csak jelszónak tekinti, az nem épit, hanem rombol, az felszabadítja a szenvedélyeket, amelyeket azután nem tud lecsillapítani. Azt elfogadom én is, hogy amikor a nemzet legjobbjai át akarják alakítani a társadalmat és gazdasági életet, azok ellen is fordulnak, akik ellenállnak a régi uzsorázó módszerek eltörlésének, akik azon az oldalon állnak, amely nemzetinek nem nevezhető. A zsidóságnak nincs oka panaszra. Emlékezünk még azokra az időkre, amikor a zsidó kézben lévő sajtó visszhangzott a mi legszentebb dolgaink becsmérlésétől. Hogy a közönség liberálisan gondolkozik a hit egyes dolgaiban, az ennek a sajtónak köszönhető. Nem lehet csodálkozni, hogy küzdünk azok ellen, akik a frontokon sajátmagunk ellen agitáltak és így igyekeztek szétbomlasztani a belső fegyelmet. — Az ingó tőkének 90 százaléka idegen kezekben van. Isteni szerencse, hogy a fölbirtok jelentékeny része egyházi fundusként adott föld, amely nem mehetett nemkívánatos kézbe, mert akkor nem urai volnánk hazánknak, hanem rabszolgái idegen fajoknak. Arra kell törekednünk, hogy a zsidóságot visszaszorítsuk terjeszkedésében és mindenkinek kenyeret biztosítsunk, aki élni akar. Ez nem annyit jelent, hogy beverjük a zsinagógák ablakát és minden reggelre tíz zsidót megeszünk, hanem keresztény elvek szerint kell átszervezni a gazdasági életet, úgy, hogy abban a keresztény boldoguljon elsősorban. — Sokszor lehet hallani, hogy mindent úgy kell megoldani, mint a németek. Nagyon vigyázzunk. A német nyolcvan milliós nemzet, amely ideig-óráig elszigetelten is élhet. Mi azonban nem vagyunk függetlenek a világ eseményeitől és alakulásától. Nem lehet lemásolnunk más hatalmak módszereit. Németországban is rájöttek arra, hogy át kell alakítani a gazdasági életet, de ebben a munkában ellenségnek kezdték tekinteni a kereszténységet, mint eszmét, mint gondolatot. így amikor építik nagyságukat, ugyanakkor gyengítik is azt. Vigyáznunk kell. Volt Napoleon is, aki arra kényszei ítette a pápát, hogy koronázza meg, 8 Napoleon már régen eltűnt minden hatalmával együtt. Inkább kövessük azt a példát, amelyet Olaszország és nagyszerű vezére állít elénk. Olaszország is megoldotta és megoldja a maga kérdéseit, de Mussolini a kereszténységet segítőtársul választotta, kötelezővé tette a hitoktatást és kibékült a szentszékkel. Nem tartom férfinak azt, aki gyűlöletet okád, hanem azt, aki józanul és fegyelemmel cselekszik. Ne mutatkozzunk a nagy időkben törpéknek, bízzunk az ország hivatott vezetőiben és kipróbált intézményeiben. Legyünk hivő és tevékeny keresztények, egymást támogassuk a társadalmi és gazdasági életben egyaránt. A mi egyletünk 78 évvel ezelőtt keresztény nemzeti alapra helyezkedett, nemcsak ma hirdeti a fajvédelmet és a kisemberek védelmét. Boldog leszek, ha megértitek szavaimat és aszerint cselekedtek, mert csak úgy építhetjük fel mindannyiunk vágyát, a boldog, nagy Magyarországot. A nagy tetszést keltett beszéd Vitéz Subik Károly: Ne mutatkozzunk a nagy Időkben törpéknek A Legényegylet elnöke a nemzeti és keresztény gondolatot világította meg az egylet közgyűlésén
