Eger - napilap, 1938/2

1938-12-17 / 199. szám

Eger, XLIX. évf. 199. szám. A e ä 8 FILLÉB ♦ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. december 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM.FÖLD SZINT 3. - TEL: 11 — KIADÓHIVATAL SZT JÁNOS NYOMDA EGER. TELEFON: 176 -- POSTA TAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK SZÁMLA: 54 558. SZ Az ország gazdasági1 közérzete A gazdasági élet eleven, érzé­keny organizmus, amelynek látszó­lag nemcsak idegei, hanem lelki problémái, erényei és bűnei is van ■ nak. Gyakoriak a betegségei, ame­lyek közül különösen az a válságos években előforduló jelenség érdemel j említést, hogy a gazdasági élet köz- ! érzete nem egyszer rosszabb a köz­állapotánál. Ez jut az eszünkbe, amikor el­olvassuk a Magyar Gazdaságkutató Intézet, űj jelentését Magyarország gazdasági közállapotairól. A jelen­tés — kedvező. Az adatok és a té­nyek ugyanis azt mutatják, hogy a helyzet nemcsak a körülményekhez képest jó, hanem a közeljövőre nézve biztató is. Gazdáink vásárló­ereje — hála a világpiaci kockáza­toktól mentes állandó áraknak és a jó termésnek — az év harmadik ne­gyedében huszonegy százalékkal emelkedett és egyharmadrésszel na­gyobb, mint egy évvel ezelőtt volt. A bűzafelesleg igen nagy része — mintegy hétmillió métermázsa — ' máris piacra került és a legcseké­lyebb nehézség nélkül talált elhe­lyezésre. Az ipari termelés a vál­ságos időkben, amikor a bizonyta­lanság a nagyobb államok termelé­sét is megrendítette, Magyarorszá­gon 13 százalékkal emelkedett. A magántőkének azt a tartózkodását, amely az év elején a helyzetet jel­lemezte, bőségesen kárpótolta és el­lensúlyozta az állam nagyszabású beruházási munkája. Minden ellen­kező híreszteléssel szemben megál­lapítható még az is, hogy az építő­ipar helyzete nem rosszabbodott, mert az útépítések, a légvédelmi óvóhelyek létesítése és a középítke­zések folytán írős ütemben halad a munka az egész országban. A gazdasági közállapothoz tar­tozik az is, hogy a magyarlakta Felvidék visszacsatolásával gazda­sági életünk egészen új, megtermé­kenyítő és lendítő erővel gazdago­dott. Iparunk nagyobb lett, fontos nyersanyagforrások állanak rendel­kezésünkre s belső termelésünket a visszacsatolás után könnyebben el­tudjuk látni fával, vasérccel, kővel, kerámiai stb. nyersanyagokkal. Mind­ezen felül pedig jelentős közmun­kák megindítása is várható a Fel­vidéken, nem szólva arról, hogy a zavaros hónapokban a cseh önköny- uralom által megbénított ipar ér­dekében is fontos rendelkezéseket tesz a kormány. Nem lehet tehát kétség aziránt, hogy Magyarország belső piaca, fogyasztóképessége és termelőereje csak növekedni fog s igy már a közeli hónapokban is elég kedvező gazdasági fejlődésre számíthatunk. Ez volna röviden a magyar nem­zetgazdaság tárgyilagosan leírt közállapota. Szinte kiáltó ellentét­ben áll ezzel szemben a mozgó tőke egy töredékének riadozása, ideges­kedése és hisztériája. A közérzet­nek arról az elfajulásáról van szó, amely az elmúlt hetekben több Íz­ben jelentős károkat is okozott. A károkról az elmaradt haszon miatt panaszkodó kereskedők éppen ele­get beszélhetnének, de világosan számol be a helytelen és mestersé­gesen terjesztett közérzet vámsze­dőiről az árdrágítás! perek, továbbá a valutaügyek sorozata is. Nem tagadjuk, hogy ezek az el- fajulási tünetek átmenetileg tény­leg zavarokat képesek okozni. A lelkiismeretlen pénzügyi és politikai spekuláció, — akár valutavissza­élésről és árdrágításról, akár pedig mesterséges pánikkeltésről^ és kira- katbeverésről van szó— igenis ká­ros és felesleges. De ezenkívül ül­dözendő is, hiszen szemben áll a nemzet nagy többségének akaratá­val. Az ország dolgozni, munkál­kodni, fejlődni és gazdagodni akar. A közállapotokról szóló jelentés világosan mutatja, hogy erre min­den lehetőség meg is van. Aki gaz­dasági téren egyéni haszon miatt, vagy jogtalan előnyök elérése cél­jából a gazdasági körzet megron­tására spekulál, rombol és pusztít, az letör egy darabot a magyar nép keserves fáradsággal megszolgált kenyeréből. Jól tudjuk, hogy az ilyen elemek kártevése nem lehet tartós. A magyarság alkotó kedve, munkaakarata feltétlenül erősebb és nagyobb tényező az egyesek tisz­tátalan szándékánál. S ezért is, határozottan bizakodva tekinthe­tünk a megnagyobbodott Magyaror­szág gazdasági jövője felé. — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Élénk északi, északkeleti szél, változó felhőzet, több helyen havazás. A hő­mérséklet tovább csökken. — Eger­ben ma reggel 7 órakor — 4'4 fok, a talajmentén —6 2 fok, a tegnapi maximum 4'8 fok volt. A légnyomás 769’9 mm., emelkedő. A harmadik miskolci gyorsvonatpár Is Kassáig közlekedik i Az államvasutak igazgatóságának | í rendelkezése szerint a Budapest Ke- j leti pálóaudvarról 19 óra 19 perc- I kor induló 408. számú miskolci \ gyorsvonat szombattól, december ' 17-től kezdve Kassáig közlekedik, , ahová 23 óra 10 perckor érkezik. : Az ellenirányból, Kassáról vasárnap december 18-tól kezdve 6 óra 16 szombattól kezdve perckor indul s Budapest Keleti pályaudvarra 10 óra 42 perckor érkezik. Közli még a MÁV, hogy a Budapest Keleti pályaudvarról 19 óra 19 perckor induló már említett 408. számú gyorsvonatnál a Buda­pest—Miskolc viszonylatban a hely­jegy kötelezettség továbbra is vál­tozatlanul fennáll. Olcsóbb tduolstígi telefondíjakat léptetnek életbe Sor kerül a csomagszállító díjak mérséklésére is Eger, december 16. A kereskedelemügyi minisztérium gyors intézkedést tesz a felvidéki távbeszélő tarifák megállapítása ügyében. Értesülésünk szerint kö- 1 rülbelül az a díjszabás lesz a jövő­ben érvényben, mint amilyen eddig j is alkalmazásban volt. Érdekes azon- í ban az, hogy ezt az olcsóbb távol- ! sági távbeszélő díjszabást nemcsak . a Felvidék, hanem az anyaország ‘ területére is alkalmazzák. így te­hát az egész távbeszélő hálózatban a távolsági beszélgetések meghatá­rozott kategóriában olcsóbb díjsza­bás lép a közeljövőben érvénybe. A postai tarifák mérséklése ügyé­ben is folynak a megbeszélések. A kereskedelemügyi minisztérium végez errevonatkozó vizsgálatokat és a szándék az, hogy a csomag­szállítás díjszabását, különösen a nagyobb súlyú csomagoknál mérsé­keljék. Egerben 2*50—3 pengő a kétméteres karácsonyfa A Felvidékről nem tudnak karácsonyfát szállítani az egri kereskedők — Csökkent a szalóncukor ára Rimaszombati almát hoztak az egri piacra, melyet 55 filléres áron árusítanak Eger, december 16. \ Az egri piacon pénteken reggel jelent meg elsőízben a karácsonyfa. ( Azért ilyen későn, mert az egri kereskedők a felszabadult Felvidé­ken jártak karácsonyfa után. Saj­nos, a visszacsatolt magyar Felvi­dékről nem kaptunk karácsonyfát. A felszabadulással jórészt csak i tölgy- és bükk-erdők tértek vissza, I az idekerült csekély fenyőerdőkből pedig még nem termeltek ki kará- 1 csonyfát. > Árú nélkül tértek vissza az egri ! szállítók a Falvidékről, de kará­csonyfa mégis van már az egri pia­con. A jó öreg Mátrából hozták. Az árkormánybiztosság centiméte­renként két fillérben állapította meg a karácsonyfa árát. Egy más- félméter magas fenyő eszerint 3 pengőbe kerülne. Az egri kereske­dők azonban nem ragaszkodnak ehhez az árhoz. Ma reggel a heti piacon 2.50 P.-ért adták a kétmé­teres karácsonyfát. Általában pedig egy pengőt számoltak méteréért a kisebb fáknál. Itt közöljük, hogy a karácsonyi szaloncukor, de az egyéb cukoráru is kilónként 20 fillérrel lesz ol­csóbb. Ez az ármérséklés állandó jellegű, megmarad karácsony után is és vonatkozik a drazsé- és cso­koládéárukra is. Ugyancsak itt említjük meg, hogy a visszacsatolt Felvidékről tegnap érkezett meg az első árú az egri piacra. Rimaszombat mellől két teherautón almát hoztak és 55 fil­lérért árúsították kilóját. Azonnal szétkapkodták az olcsó gyümölcsöt. A minőség azonban messze alatta maradt a drágább egri almának.

Next

/
Thumbnails
Contents