Eger - napilap, 1938/2
1938-07-17 / 113. szám
EGER 3 1938. július 17. mmm ni iimrini««—m wm&wmsm»*.« Fejek az egri karrikatura-albumból Nyaraljon Balatonszemesen! Azonnal elfoglalható modern 2 szoba, előszoba, kongha, kamra, cselédszoba és fürdőszobából álló terra szos VILLÁK folyóvízzel, villannyal, 200 négyszögöles telekkel, fürdőjoggal, a Balatonpart, gyorsvonati megálló és hajóállomás közvetlen szomszédságában 8300-— pengőért 5 éves részletfizetésre eladók. — Ugyanitt gyönyörű telkek havi 20 pengős törlesztésre. Prospektus. Állandó megbízott a helyszínen. PARKVÁROS Rt. Budapest, V. Wurm-utca 3.Telefon 18—62—80 és 18—18-70. ruár 28-i állapot szerint a vagyonérték már elérheti az 50 ezer pengőt. Ezt, mint fentebb mondottuk, a félnek kell tudnia, de óvatosságból jó, ba bevallást ad, nehogy hivatalból állapítsák meg az 50 ezer pengős értéket, ami bírságolást von maga után. Helyenként 80 százalékos 28-án felvett 32 ezer pengős va- Egyébként a felek bármilyen kér- gyonadó alapot újra kell megálla- déssei forduljanak a pénzügyigazperonoszpóra-kdr oan már az egri szőlőkben pítani, tehát újabb bevallást kell gatósághoz, ahol részletes és kiméadni, feltéve, ha a folyó évi feb- r%iö felvilágosítást kapnak. Eger, július 16. A csapadékos, enyhe időjárás rendkívül mértékben kedvez a szőlő- kártevők elszaporodásának. Az egri szőlőkben máris olyan mértékben pusztít a fürtperonoszpóra, hogy komoly károkkal kell számolni. Helyenként 80 százalékos károk vannak máris a szőlőkben, ilyen nagy mértékben azonban nem mindenütt jelentkezett a kártevő, megfigyelések szerint a kár 10 százaléknál kezdődik s területenként változik egészen 80 százalékig. A kártevő nemcsak az egri szőlőkben jelentAntitokat ,c“S°iSÄ fuvardíjért teljesít VÄHKONYI, Hózsa ucca 1. Telefon 28. kezik ilyen mértékben, hasonló a helyzet a vármegye más 'szőlőtermő vidékein is. A hatóságok és a szőlőbirtokosok mindent elkövetnek a kártevő pusztításainak megakadályozására, a védekezésnek most van az ideje, ba ezekben a napokban nem teszik meg a szükséges óvóintézkedéseket, az idő kimelegszik, s esetleg elkésnek a védekezéssel. A gazdákat igen súlyosan érinti a peronoszpóra ilyen mértékű elszaporodása, mivel a gyümölcs- és szőlőtermést a tavaszi fagyok már úgyis megtizedelték, az újabb szőlőkárok következtében pedig még újabb veszteség fenyegeti a termelőket. Válasz több érdeklődő kérdésére a beruházási hozzájárulással kapcsolatbau Rossz volt az idő az aratásra Eger, július 16. „Több régi olvasó és előfizető“ aláírásával ma levelet kapott szerkesztőségünk. A levélben olvasóink az egyszeri beruházási hozzájárulás vagyoni alapjának megállapításával kapcsolatban több kérdésre kérnek felvilágosítást. A pénzügyigazgatóság információja alapján a közérdekű kérdésekre itt válaszolunk. Azoknak, akik vagyonadó fizetésére kötelezettek és tiszta vagyonuk értéke eléri az 50 ezer pengőt — függetlenül attól, hogy rendes vagyonadót is fizetnek — vagyon- dézsma-bevallást be kell adniok. Az 50 ezer pengős vagyonérték megállapításnál az az elv irányadó, hogy a vagyonértéket magának a félnek kell megállapítania. Ha a fél előtt kétes, hogy vagyona eléri-e az 50 ezer pengőt, óvatosságból inkább adjon bevallást, mert ha hivatalból állapítják meg, hogy kellett volna vallomást adnia, de azt elmulasztotta, nemcsak a va- gyondézsmát kell megfizetnie, hanem azonkívül még százszázalékos bírságot is kirónak reá. A pénzügyigazgatóság egyébként eseten- kint bírálja el, bogy a fél vagyon- bevallása helyes-e s a fél köteles-e a beruházási járulékot fizetni, vagy sem. A mezőgazdasági és házingatlan tulajdonosoknak nem kell felértékelni vagyonukat a bevallásnál, hanem csak az egyes vagyontárgyakat fel kell sorolni, a vagyon- állag felértékelését csak az ipari üzemtulajdonosoknak kell elvégezni a leltári adatok alapján. Az eddig elfogadott és esetleg évről-évre rögzített vagyonadó-bevallás a dézsmával kapcsolatban nem érvényes. A levélben felhozott konkrét esettel kapcsolatban az 1928. február Eger, július 16. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén vitéz Ghyczy Béla gazd. segédfelügyelő a következőkben ismertette a vármegye gazdasági állapotát: — Az időjárás a múlt hónap óta eleinte igen kedvező volt, míg július 10—ll-én erős záporok voltak igen bő csapadékkal, majd két napi száraz idő után az eső újra megindult s az aratás, cséplésre, valamint a szőlőkre rendkívül kedvezőtlenné vált. — Az aratás megyeszerte még a múlt bő végén indult meg kedvező terméskilátásokkal. Hőütés, az esőzést megelőző rekkenő meleg ellenére csak elvétve volt tapasztalható. A szemek minden terménynél szépek és fejlettek. — Sajnos, a beállott eső az aratási és cséplési munkákat megakasztotta s előreláthatólag az esős, majd napsütéses idő a toklászok szétválásával a termények mértéken felüli erős pergését fogja maga utá vonni. Most készült el az idei cseresznye-kivitelről készült kimutatás a város gazdasági hivatalában. A kimutatás igen szomorú képet ad az idei cseresznyetermés katasztrofális válságáról, amit, mint ismeretes, a korai tavaszi fagykárok okoztak. A korai cseresznyefajtákat majdnem teljesen elpusztította a fagy, úgy hogy a gazdák éppen a legjobban értékesíthető primőr-fajtákból remélt bevételeikről voltak kénytelenek lemondani. Az a körül— A várható terméseredmények a beérkezett jelentések, valamint a felügyelőség tapasztalata szerint a következőkre tehetők : repce 7, őszi búza 8, rozs 7, árpa 7, zab 7 mázsa átlag holdanként. A kapásnövények fejlődése igen kedvező s azokra a bő esőzés igen jő hatással volt, ugyanúgy a rétek és legelőkre is. A szülők állapota igen megromlott az esőzések, majd az utána beállott meleg idő folytán s a peronoszpóra megyeszerte fellépett nemcsak a levélen, hanem sok helyen már a fürtre is átterjedt s a kisebb, kevésbé gondozott és védett szőlőkben 70 százalékig terjedő károkat okozott. — A kerti vetemények állása kedvező. — A legelők állapota az esőzések folytán javult s igy a jószág még elegendő táplálékot talált. — A hirtelen beállott érés folytán munkatorlódás állott be s igy munkáskézben helyenként hiány van. | mény viszont, bogy a gyenge ter- ! més miatt az árak csaknem az I i egész idény folyamán szilárdak maradtak, csak kis hányadában tudta kárpótolni a termelőket az elmaradt bevételek folytán szenvedett veszteségeikért. A termelőket ért súlyos veszteségről akkor alkothatunk teljes képet, ha áttekintjük az egész idényről készült exportkimutatást s azt összehasonlítjuk az élmult esztendő adataival. Majdnem százezer pengővel hevesebb az egri termelők bevétele cseresznyéből az idén, a múlt évivel szemben
