Eger - napilap, 1938/2

1938-12-01 / 190. szám

Eger, XL1X. évf. 190. szám. ara 8 FILLÉR ♦ Csütörtök ♦ Trianon 19,1938. december 1. KLÓFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD- SZINT 3. - TEL: 11.- KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA: EGER. TELEFON: 176.- POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. Figyelem! Légvédelmi és légoltalmi gyakorlat lesz december 1—10 között. Légy résen, Ügyeld a rádiót, a helyi riasztójeleket, a „légvédelmi készültséget“ el­rendelő hirdetményt és a falragaszokon hirdetett általános tudnivalókat. Légoltalmi parancsnokság. A nemzeti politika győzelme A mesterségesen és oktalanul fel­kavart válság hullámai elültek s a küzdelemből nemcsak vitéz Imrédy Béla miniszterelnök került ki győz­tesként, — az államfő és a nemzet teljes bizalmának birtokában — ha­nem a nemzeti, népi, jobboldali po­litika is. Minden kétségen felül megállapítható, húsz esztendő óta magyar miniszterelnök sohasem ara­tott nagyobb erkölcsi és politikai győzelmet, mint vitéz Imrédy Béla. A nagy külpolitikai kampány után, amely visszaszerezte az országnak két évtizedes elszakítottság után a Felvidék magyarlakta területeit, — belpolitikáiig is megmérkőztek az erők s a kicsinyesség, a személyes­kedés, az elvakult düh épúgy alul maradtak a küzdelemben, mint a maradiság, a patópáloskodás, a ke­rékkötés, az aknamunka. Az a leg­felsőbb kézirat, amelynek mély böl­csessége és valóban kivételesen me­leg hangja az egész nemzeti köz­vélemény érzéseit kifejezésre jut­tatja, nemcsak személyi, hanem tárgyi döntést is tartalmaz, a ke­resztény nemzeti politika, a refor­mok mellett. Kétségtelen, hogy az elmúlt na­pok eseményei s a legfelsőbb útmu­tatás —- amely előtt hódolattal kell meghajolni az egész nemzetnek — a magyar politikát egészen új utak­ra lendítő, hatalmas arányú reform- politika kezdődik, a jobboldali el­vek teljes, maradéknélküli érvénye­sülésével, amely mindig a fokozatos fejlődés, és sohasem a forradalmi kilengések, szélsőséges kísérletezé­sek útján viszi előre az országot. És Imrédy Béla miniszterelnök egy percet sem veszítve, egy pilla­natot sem pihenve már el is indult ennek a reformpolitikának útján. A múltra nézve alkotások és eredmé­nyek, a jövőre nézve kész, konkrét tervek jelzik ennek az útnak egyes állomásait. A kormány már meg­erősítésének első napján miniszter- tanácsra ült össze s kora délutántól a késő éjszakai órákig letárgyalta azt a munkaprogramot, mellyel az országgyűlést foglalkoztatni kívánja. Jellemző, hogy ennek a munka­programnak nemcsak túlyomó ré­szét szociális problémák töltik ki, hanem első vonalában is ilyenek állnak. A nemzet erőinek felfokozá­sát célzó honvédelmi törvény előtt, a közalkalmazottak családi pótlé­kának emelését, a magánalkalma­zottak családi bérfizetéséről szóló intézkedést, és a mezőgazdasági munkások özvegyeinek biztosításá- ról szóló javaslatokat viszi elsőnek a kormány az országgyűlés elé, majd ezek és a honvédelmi törvény letárgyalása után rövidesen sor ke­rül a földreform ügyére, a zsidó- törvény revíziójára és más szociális intézkedésekre is. Gazdag, széleskörű a program és minden pontja széles néprétegeket érint. Súlyos felelősséget vállalna és jóvátehetetlen hibát követne el a nemzettel szemben az, aki meg­valósításuk elé egyetlen szalmaszá­lat is tenne. A magyar nép milliói lelkes vá­rakozással néznek az elkövetkező hónapok törvényhozási munkája elé. Bíznak abban a jobboldali többség­ben, amely kitartott a miniszterel­nök és a reformpolitika mögött, — s rendületlenül hiszik, hogy ez a politika győzedelmeskedni fog. Az Imrédy-kormány reform-javaslatai Budapestről jelentik: A felvidéki képviselők ünnepélyes behívása után a Ház az érdemleges munkát hétfőn kezdi meg a kormányprogram feletti vitával. Ezen az ülésen nyújtja be a kor­mány első reformjavaslatait. Ezek között az első helyen áll a honvédelmi törvényjavaslat, melynek döntő szerepe lesz Magyar- ország sorsa jövő alakulása szem­pontjából. Ez a javaslat a nemzet militarista szellemben való nevelé­séről is intézkedik és több szociális reformot is felölel. A honvédelmi törvényjavaslatokat három, esetleg négy reformjavaslat vitája előzi meg majd a képviselő­házban. Ezek a reformjavaslatok a következők: Családvédelmi javaslatok. I. A köztisztviselők családi pót­lékának felemeléséről szóló törvény- javaslat. A köztisztviselő-feleségek és a köztisztviselők gyermekei után járó családi pótlékokat a törvény- javaslat lényegesen felemeli. II. A családi munkabérrendszer bevezetéséről szóló törvényjavaslat. A családi munkabérrendszer beve­zetéséről szóló törvényjavaslat, fi­gyelembe véve néhány értékes kül­földi példát, külön pénztárt állít fel. Ebbe a pénztárba történnek a vállalatok részéről a befizetések és ebből a közös pénztárból folyósítják majd a családi pótlékokat a csalá­dos munkásoknak. Ez a törvény- javaslat is szervesen bele illeszke­dik a nagy szociális programba, mert hiszen az a célja, hogy a csa­ládos munkások a gyermekek számá­nak arányában jobb bért kapjanak. A keresethalmozás ellen. III. A keresethaimozás megszün­tetéséről szóló törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat is elkészült már és gyökeresen le akar számolni most már az álláshalmozás rend­szerével. Az álláshalmozás ellen hozott eddigi intézkedéseket egészíti j ki a keresethalmozás megszünteté- : séről szóló törvényjavaslat, mely : lehetetlenné teszi majd azt, hogy ! egyesek állást és keresetet halmoz­zanak, ezzel a halmozással elvonják másoktól a kereseti lehetőségeket. Mezőgazdasági munkások özvegyeinek biztosítása IV. A mezőgazdasági munkavál­lalók özvegyeinek biztosításáról szóló törvényjavaslat. Amezőgazda­i sági munkavállalók özvegyeinek ; biztosításáról szóló törvényjavaslat i mintegy kiegészítése a Darányi kor­mány nagy mezőgazdasági, szociá­lis törvényalkotásának, amely a mezőgazdasági alkalmazottak agg­kori ellátását biztosítja. Ez az öt reformtörvényjavaslat egytől-egyig elkészült már és az em­lített sorrendben kerül benyújtásra a Házban, illetőleg a bizottságok, majd a plénum elé. A zsidótörvény, a sajtó- törvény és összeférhetetlen­ségi javaslat i A hétfői minisztertanács, mely késő éjszakáig tartott, a már elő­készített öt törvényjavaslaton kí- ! vül foglalkozott még három fontos ! javaslattal. Ez a három javaslat, amelyet még a kaiácsony előtt be akarnak nyújtani a képviselőházban, a kö­vetkező : I. A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának helyreállítására irá­nyuló úgynevezett zsidótörvény no­vellája. Imrédy miniszterelnök a külpolitikai kampány befejezése után tartott pártértekezleten már bejelentette a zsidótörvény szigorí­tását A NÉP rögtön bizottságot is küldött ki és ez a bizottság (amely­nek ülésén Imrédy Béla is részt- vett) foglalkozott az egyensúlyno­vella alapelveinek előkészítésével. A kormánynak az az elhatározása, i hogy az egyensúly novellát még ka­rácsony előtt benyújtja a Házban. I II. A sajtótörvény novellája. Már 1 a Darányi kormány, azután az első Imrédy kormány is foglalkozott a ; sajtótörvény kiegészítésének kérdé- ; sével. A hétfői minisztertanács el- ' határozta, hogy a sajtó novella elő­készítését ismét napirendre tűzi. i III. Az összeférhetetlenségi tör- j vényjavaslat. Ez nem új probléma. : Az előző kormányok programjukba vették az összeférhetetlenség szigo­rú szabályozását. Az Imrédy kor­mány elhatározta, hogy igen szigorú összeférhetetlenségi törvényt hoz. A kormány biztos többséget kap holnap a Házban Az egész ország nagy várakozás­sal tekint a Ház holnapi ülése elé. Az a nagy rokonszenv, Mni az Im­rédy-kormány mellett az elmúlt na­pokban megnyilvánult, megszilárdí­totta a kormány helyzetét s való­színűleg kihatással lesz a Ház hol­napi ülésére is. Politikai körökben számolnak azzal, hogy a kormány nagy többséget fog kapni. A NEP- ből kivált képviselők akciója teljes kudarcot vallott. A kilépettek kö­zül többen vissza óhajtanak térni a pártba. A párt azonban átalakítja

Next

/
Thumbnails
Contents