Eger - napilap, 1938/2

1938-11-19 / 183. szám

1938. november 19. EGER 3 Sokan jöttek ma ide az ország minden részéből. Öreg katonák nyújtogatják a nyakukat, öreg ci­vilek keresik húsz év előtti emlé­keiket. S a város mindenkihez be­szél s szelíden visszaajándékozza a tűnt idők szépségeit. Számunkra a húsz éves cseh uralom nyomai az érdekesek. Az utcatáblákat már itt is mindenütt leragasztották a papírra nyomott húsz év előtti utca­nevekkel, a kereskedések kétnyelvű felirataiból is átmázolták sürgősen azt, ami cseh, csak a szlovák és magyar feliratok maradtak meg. A címfestőknek és mázolóknak jó ke­resetük lesz a télen, az bizonyos. A kirakatokban még mindenütt a cseh koronában számított árakat jelzik az apró feliratok. Rengeteg a kiadó üzlethelyiség és a lakás. Akik innen elmentek, nem jönnek vissza többé. Öreg, faragott kapuívek hívnak, lépj be és hallgasd meg, mit mon­danak a város leikéről az ódon kassai házak. A tágas kapualjból széles tölgyfalépcsők vezetnek az emeletekre ; nyiltan és egyszerűen sorakoznak a lábad alá ezek a lép­csők, nincs bennük semmi cicoma, tiszta ezeknek a házaknak a jel­leme, komolyak, de nem zárkózottak. A folyosók, belső terek padlatát is faburkolat fedi, puhán hangzik el rajtuk a lépés. Jól esik megállani és hallgatni egy percig, csendben, a föléd boruló boltívek alatt, mi­lyen lassú, szép szavakkal szól hozzád az Idő. A dómba el kell látogatni. Órákig el lehet szemlélni kívülről a gótiká­nak ezt a remekét és mindig találsz rajta valamit, amit eddig nem vet­tél észre. Finom rajzú, díszes kő­csipkék borítják a kapu oromzatát, az épület szögleteit, a tetők eltolt félívű átjáróit, s a zeg-zugos emele­teket. Karcsú tornyok szeszélyes rajza közt, mintha a párisi Notre Dame torz sarokfiguráit látnád, groteszk vízöntők mosolygó, elrán- dult arca tűnik elő, amint kilógnak a fal síkjaiból. A régi termésköve­ket más és másként színezte az idő s a világos szürkétől a dohánybar­náig sokféle árnyalat hangolja át a templomot. S ha belépsz és föl­tekintesz a vakmerőn szökellő csúcs­ívek felé, úgy érzed, lábujj hegyen állsz s valami könnyű lebegés ér­zése emel a lenge és törékenyen finom pillérekkel együtt. A félho­mályból tompán csillog a szárnyas arany oltár s vörösen verődik visz- sza rajta a bíbor bársonyok forró­sága. Lentről, a kriptából egy örök szív dobogtatja a templomot, Rákóczi Ferencé, aki itt pihen babéroktól roskadó kőkoporsójában. Alkonyo­dig a templom tornyát és falait fényszórók sugározzák be, a fény szinte áthatol a kövek anyagán s amint sötétedik az ég, egyre áttet- szőbb lesz a templom, borúsan csil­logó, mint az opál és szilárdságá­ban is puha, mint az alabástrom. A posta felé siet délután min­denki, levelezőlapok tízezrei kerül­nek elő és szabályszerű harc folyik egy bélyegért. Ez az épület kiüt a többi közül. Olyan óriási, mint egy világvárosi pályaudvar és az új doboz-épitkezés simaságával hat. A belső csarnokot egyetlen hatalmas vasbeton iv fogja át s a hivatal­nokok két oldalt sorakoznak az üvegablakok mögött. A levegőt zaj és türelmetlenség tölti meg, az a néhány tisztviselő, aki eddig ide érkezett, verejtékezve üti a bélyeg­zőt a beláthatatlan halommá maga­sodó küldeményekre. A bélyeggyűj­tőknek különös öröm ez a nap, mert a kassai felszabadulás ünnepi bé­lyegzőjét viselik a bélyegek. Visszafelé életveszélyes az út. Hidasnémetinél megszűnt a forga­lom korlátozása s az autók ezrei ezen az úton indulnak haza. Hidas­németi előtt egy órai várakozásba kerül, míg az összetorlódott hat- nyolcszáz kocsi átkanyarog az útra épített vasbeton torlaszok között. Minden közlekedési rend felbomlott. A sofőrök jobbra, balra előznek, pedig az út csúszik is az eső miatt. Ennek megvan az eredménye is. Soha ezen az úton nem lehetett látni annyi árokba fordult kocsit. Még szerencse, hogy a balesetek nem voltak súlyosak. Mellettünk hosszú ideig fut egy vonat. Az első vonat, a parlament tagjait viszi Budapestre az ünnepségekről. Rövi­desen követi a többi s megindul a forgalom Kassa felé. (por) Csütörtökön délelőtt ment dt az első gyorsuonat Hatóan—Füzes­abonyon dt Kassára Az első gyorsvonat Budapestről Kassára húszéves szünetelés után csütörtökön reggel 7 óra 40 perc­kor indult el a Keleti pályaudvarról, i A vonat számát a Máv. 1502-esnek jelezte, ez volt a régi hires tátrai expressvonafc. Ezt a számot kapta az új vonat, amelyet a Máv. leg­modernebb típusú mozdonya, a 301 es típus indított el, amely 85—90 kilo­méteres sebességgel száguldhat. A vonat elindult a budapesti ál­lomásfőnökség jókívánságaival. — Majd megállt Hatvanban, Vámos- györkön és Füzesabonyban, ahol az állomásfőnökségek büszke örömmel köszöntötték a ragyogó vonatot. Mert ennél szebb vonat már régen i haladt ezen a vonalon. A Máv. teljesen új szerelvényt állított be, a kocsik a legmodernebb tipusuak, minden ragyogóan fényes és tiszta, öröm ezen a vonaton utazni. A kocsik mind meg is tel­tek. Ez a vonat szállította az első gyorspostát a Felvidékre. A gyors pár percig időzött Mis­kolcon, azután tovább száguldott Felsőzsolca, Hal máj, Garadna és Hidasnémeti állomáson át Kassára. Szent Erzsébet finnepsé-| gek az Angolkisasszo~ | nyok egri intézetében. Az Angolkisasszonyok egri leány­nevelő intézetei az idén is méltó módon ünnepük meg magyarországi Szent Erzsébet ünnepét. November 18 án, pénteken délután 5 ólakor az érseki tanítónőképző rendezi meg ünnepségét az intézet dísztermében, a következő műsorral: Kreutzer: Lelkem keres. Karének. Lendvai: Szamaritána, szavalja Lik- tor Mária IV. o. n. Ünnepi beszédet mond Halász János hittanár. Po­hárnok: Szent Erzsébet rózsái. Je­lenet I. felv. Harmat: Szent Erzsé­bet egyszer . . . Karének. Környei: I A wartburgi várban. Melodráma, szavalja Dombrády Erzsébet IV. o. n., zongorán kíséri Répászky Erzsé­bet III. o. n. Fiala: Magyar rap­szódia, zongorán játssza Vitkovics Nelli IV. o. n. Sík: Napkelte van, élőkép, szaval Laehne Ilona III. o. n. Himnusz. — Belépődíj személyen­ként 50 fillér, a cifranegyedi sze­gény gyermekek napközi otthona javára. Bejárat a dr. Szmrecsányi Lajos-utcai kapun. Az Angolkisasszonyok érseki leány- gimnáziuma november 19-én, szom­baton délután 5 órakor rendezi jó­tékonycélú ünnepségét az intézet dísztermében az alábbi műsorral: Széptóthy: Hétszázéves lantom. Karének. Ünnepi beszédet mond: Petróczky Lajos hittanár. Pala- sovszky: Árpádházi Szent Erzsé­bet himnusza. Szavalja: Bóna Er­zsébet II. o. t. Franke: Im Kahne. Lauska: Rondo. Zongorázza : Cif- fermeyer E. II. o. t. Harangi: A királyleány bosszúja. Színdarab 1 felvonásban. Előadják a VIII., V., in., I. o. növ. Himnusz. Kötelező műsormegváltás 50 fil­lér. Az előadás jövedelmét a cifra­negyedi szegény gyermekek nap­közi otthonának javára fordítjuk. Bejárat a dr. Szmrecsányi Lajos- utcai kapun. Most jelent meg Ágoston Julián: Fekete remeteségein c. verseskötete. A szerző, mint a Fiatal Katolikus Történészek Munka- közösségének, A Vas Gereben Körnek, Gárdonyi-Társaságnak stb. tagja évek óta belső munkatársa a Vasárnapnak, dolgozik a Napkeletben, Élet­ben, Vigíliában, stb. A kötet ára 8S0 P. Címlapját az első vers alapján ócsvár Géza festőművész tervezte. Kapható az Egri Keresztény Sajtósiövetkezetben. EMERICANA Az Agria corporatio kedden este tartott curiális ülésén dr. Ur- bán Gusztáv jogakadémiai tanár tartott előadást a főiskolai ifjúság egységes nemzeti szellemének ki­alakulásáról. Rámutatott arra, hogy a nemzetnevelés központi problé­mája a nemzeti hivatás-tudat el­mélyítése minél több nemzettag lel­kében. Sajnos, jelenlegi egyetemi oktatási rendszerünk még mindig a régi liberális gondolkodás vágá­nyán halad: inkább az értelmi ok­tatásra helyezi a fősúlyt s a ne­velés szempontjaival nem igen tö­rődik. Ha a jellemnevelés mellett a valláserkölcsi nevelés problémá­ját meg tudja majd oldani s a fő­iskolák is bekapcsolódnak a nem­zeti és társadalmi célok egyete­mes szolgálatán kívül a tájegysé- különleges viszonyainak vizsgála­tába, akkor fogja az egyetem a nemzetnevelés ügyét hatékonyabban szolgálni. Az ülés másik előadója Kovách Albert joghallgató volt, aki genfi egyetemi tanulmányai közben szer­zett tapasztalatairól számolt be eleven, vonzó előadásában. Megfi­gyeléseinek különös értéket adott az a körülmény, hogy objektiven igyekezett mindenkor kimutatni a külföld követendő példáit, viszont büszkélkedve mutatta ki, hogy mi­ben különb a magyar főiskolai ifjúság. A curiális ülés tárgysorozatán még a különféle tisztviselői be­számolók szerepeltek, amelyek kö­zül nagy érdeklődést keltett Bartha József aerarius jelentése a fonyód- ligeti Diákbolt üzleti eredményéről. Eszerint a Diákbolt 667 pengő tiszta nyereséggel zárult s jövőre már teljesen felszerelt, berende­zett állapotban kívánja folytatni működését. A fidelitás során Gyügyei Mik­lós, Berecz Géza és Jenőffy Bene­dek leventék víg krónikái és mó­kái tették hangulatossá az emeri- canás ifjúság összejövetelét. — Véres verekedés az Attila utcában. Az elmúlt este az izrae­lita temető mellett az Attila-utcá- ban Mezei Sándor 33 éves földmű­vest megtámadta a sógora: Fodor József 28 éves napszámos. Fodor egy kődarabbal betörte sógora fe­jét. Mezei Sándor vértől borított fejjel sietett be lakása udvarára. Egy vadonatúj lőcsöt vett magához és így várta az újabb támadást, amely csakhamar be is következett. Az összetűzés nyomán Mezei teljes erővel Fodorra sújtott a lőccsel. Fodor megrepedt koponyával, esz­méletlenül zuhant a földre. A men­tők kórházba szállították. Város­szerte elterjedt a híre, hogy a lőcs­ütés áldozata meghalt. A hír nem volt igaz, mert Fodor József haj­nalban már el is hagyta a kórházat és saját lábán ment haza. Mezei Sándort a rendőrség őrizetbe vette-

Next

/
Thumbnails
Contents