Eger - napilap, 1938/2
1938-07-16 / 112. szám
Eger, XL1X. évf. 112. szám. ÄRA 8 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. július 16. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD- SZINT 3. ~ TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ. Egységes nemzeti kőmálién A legutóbbi minisztertanács elhatározta olyan kormányhatósági szerv felállítását, amelynek feladata a népfelvilágosítás s a sajtó- és propagandaügyek központi irányítása lesz. A politikai propaganda éppen olyan régi keletű, mint maga az állami élet. Megvolt a legprimitívebb társadalmi életben is, a római birodalomban pedig már egészen modernek mondható eszközeit látjuk. Végigkísérte az egész világtörténelmet, — s történelmi tény, hogy az entente hatalmak győzelmében nagy része van az ügyesen alkalmazott propagandának. Ezek a tanulságok eredményezték azt, hogy az utóbbi évtizedben fokozott figyelmet szenteltek a sajtó- és propagandakérdéseknek s több ország minisztériumot állított fel ezeknek irányítására. Magyarországon is felmerült ilyen gondolat már Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején. Általánossá vált a felismerés, hogy a nagy nemzeti erőkifejtéshez szükség van a közvélemény helyes tájékoztatására, széles néprétegek politikai iskolázására, a szellemi és erkölcsi színvonal fokozására s az egységes és egészséges nemzeti közszellem kialakítására. Emellett pedig szükség van arra is, hogy legyen intézmény, amely a külföld felé is megfelelő tájékoztatással szolgál s szemben a néha tájékozatlanságból, de sokszor tudatos rosszakarattal rólunk terjesztett hírekkel, a valóságnak megfelelően tájékoztatja a nemzetközi közvéleményt. Gömbös Gyula után Darányi Kálmán is magáévá tette a gondolatot, — vitéz Imrédy Béla miniszterelnöksége pedig döntő stádiumba juttatta. Az új intézmény felállítását elvileg már elhatározta a miniszter- tanács s a részletkérdések is rövidesen döntésre kerülnek. Természetes, hogy a megszervezésre váró intézmény nem foglalkozik pártpolitikával, — s ezt nem is teheti, mert állami szerv lesz. Célkitűzésében az egyetemes nemzeti érdekeket szolgálja s így fejti ki népfelvilágosító és nemzetnevelő munkásságát. Ennek a célkitűzésnek szolgálatában nagy és fontos feladatok várnak rá. Ápolnia kell a társadalmi békét, elősegíteni és biztosítani a különböző társadalmi rétegek hatékony együttműködését. Növelnie kell a tiszteletet az alkotmányos rend, a törvények, a hatóságok és a tekintélyek iránt .Gondot kell fordítania a néptömegek külpolitikai iskolázására, hogy a magyar probléma tiszta megvilágításban álljon a közvélemény szeme előtt. Elő kell segítenie a különböző foglalkozási ágak harmóniáját és együttműködési készségét a nemzeti termelés növelésére. Érvényre kell juttatnia a népi egység és szociális igazság gondolatát, melyeken — a miniszterelnök kijelentése szefelépül. És mindezeken kívül ébren kell tartania a magyar problémát, helyes és igazságos megvilágításban a külföld előtt, azokkal a téveszmékkel és hazugságokkal szemben, melyeket egyes országok hasonló intézményei rólunk terjesztenek. Rendkívüli feladatok várnak az új intézményre. Qlyau feladatok, melyek a magyar jövő szempontjából döntő fontosságúak. Hisszük, hogy az új kormányhatósági szerv meg fogja találni a módokat nagy hivatásának méltó betöltésére. rint — a jövendő Magyarországa ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A vármegye fóvábagyta Eger város telekadomáiiyozását a vitézi székház céljára Eger város képviselőtestülete a tavasz folyamán értékes telket adományozott a Dr. Nagy János-utcá- ban Heves vármegye Vitézi Székének székházépítés céljára azzal, hogy ott a Vitézi Szék a jövő év végéig egyemeletes épületet emeljen. Annakidején az öt felvidéki vármegye Egerben rendezett törzsszéki értekezletén Braun Károly polgármester be is jelentette vitéz Szinay Béla törzskapitánynak az adományozást és a vitézi társadalom nagy lelkesedéssel fogadta a felajánlást s ugyancsak nagy lelkesedéssel vették tudomásul dr. Hedry Lőrinc főispán és Okolicsányi Imre alispán kilátásba helyezett hathatós támogatását. A város határozatát most bírálta felül a vármegye kisgyűlése és azt elismeréssel hagyta jóvá. Szerdán este kilenc órakor kisebb földrengés volt Egerben Néhány helyen a falak is megrepedeztek Ä földrengéstani intézet műszerei nem jelezték a földrengést — Mi az oka a magyarországi földrengéseknek Érdekes, hogy a távirati jelentések nyomán kérdést intéztek a buEger, július 15. Szerdán este egy pillanatra visz- szatért a tizenhárom év előtti egri földrengés emléke: gyönge rezgés rázta meg a várost. Este 9 óra előtt három perccel egy földlökés zavarta fel a lakosság nyugalmát. Pár pillanatig tartott csak és jól hallható földalatti moraj kísérte. A rengés következtében a függő lámpák mozogni kezdtek, néhány helyen a képek is elmozdultak a falon, sőt a Kerecsendi-út 43. számú házban a mennyezet is gyengén megrepedt. Egyébként a földrengés komolyabb riadalmat vagy kárt nem okozott, igen sokan nem is érezték. Akik megtudták állapítani a földalatti moraj okát, éjszaka nagyobb rohamoktól tartottak, azonban a földlökés nem ismétlődött. A földrengést néhány közeli községben, így Kerecsenden s különösen Kistályán is érezték. dapesti földrengéstani intézethez a földrengés erősségét és irányát illetően, az intézet azonban azt válaszolta, hogy műszerei egyáltalán nem mutattak földmozgást. Ezek után két eset lehetséges: vagy nem eléggé érzékenyek az observatórium műszerei, vagy pedig egészen zárt területre szorítkozott, kisméretű és gyenge volt a földlökés, hogy távolabb egyáltalán nem lehetett észlelni. Egy héten belül már másodszor mozdul meg a föld Magyarország alatt. Néhány nappal ezelőtt az Alföldön volt földrengés, amely szerencsére épp olyan veszélytelennek bizonyult, mint az egri. A földrengési obszervatórium a magyarországi ügyben a következő felvilágosítást adta: — Magyarországon évenkint átlag 10—12 kisebb földrengés van. Most véletlenül kettő közvetlenül egymásután történt. A magyarországi földrengések oka az Alföld süly- lyedése. Mint minden feltöltött medence, úgy az Alföld is állandóan süllyed. Természetesen ezt a süly- lyedést csak évszázadokban és milliméterekben lehet kifejezni. Ha a süllyedés simán történik, akkor egyáltalában nem is lehet észrevenni. Viszont ha süllyedő földterület útjába valamilyen akadály áll, akkor megmozdul a föld. A magyarországi földrengések nem komolyak. Az utolsó évtizedekben csak két nagy földrengés volt Magyarországon, az egyik az 1911-es kecskeméti, a másik az 1925-ös egri. — Két nagy törési öv van a világon, az egyik a Csendes-óceán partvidéke. Ott történnek a japán földrengések. A másik a földközi törési öv, amely a Földközi tengertől indul el és végig halad a Balkán félszigeten, az Apennini félszigeten ésKisázsián. Magyarország egyikbe sem esik bele és igy nálunk nem kell tartani komolyabb földrengéstől. Táviratok a világ minden részéből. Nemzetközi körök nagy érdeklődéssel kisérik Imrédy Béla miniszter- elnök és Kánya Kálmán külügyminiszter római útját. A miniszter- elnök és kísérete vasárnap indul Budapestről és hétfőn este érkezik meg Rómába. A hivatalos program három napig tart, amely után a miniszterelnök mint magánember még néhány napig Olaszországban marad. A program szerint július 20-án XI. Pius pápánál jelenik meg a miniszterelnök kihallgatáson, majd azután Pacelli bíboros-államtitkárt keresi fel. A Vatikánban nagy várakozással tekintenek a magyar államférfiak látogatása elé s hangsúlyozzák a Vatikán és a magyar állam kitűnő kapcsolatait. —• Bukaresti hírek szerint a román kormány állandóan tanácskozik a kisebbségi kérdés megoldásáról. A hírek szerint a kormány Vajda Sándort kisebbségi kormánybiztossá akarta kinevezni, de Vajda elhárította magától a megbízatást. — A csehszlovákiai kisebbségi tárgyalások megakadtak. A kormánypártok sokalják Hodzsa engedményeit. Hodzsa a jövő hétre halasztotta a magyar párt vezetőivel való tárgyalását. Állító-
