Eger - napilap, 1938/2
1938-11-10 / 178. szám
2 EGER 1938. november 10. Hlinka-gárdisták garázdálkodnak a Felvidéken A Hlinka-gárdÍ8tákról mindig több és több panasz érkezik a Szlovensz- kóban maradt magyarság köréből. A magyar munkásokat munkahelyeikről elkergetik, sok helyen még a ruhát is elszedik tőlük, több föld- birtokos egész állatállományát elhajtották. Besztercebányán nagy tüntetés volt, amelyen az egész város lakossága résztvett s követelte a városnak Magyarországhoz való csatolását. Ruszinszkó tovább forrong. Az elégedetlenség napról-napra nő. A forrongás átterjedt már Husztra is. i A nemzetőrséget feloszlatták. A ; Lengyel Távirati Iroda jelentése szerint Ungvárott néhány nap óta ostromállapot van. November 10: iskolai szünet A vallás és közoktatásügyi miniszter a magyarlakta Felvidék visszacsatolásának befejezése napján november 10-én, csütörtökön az ország minden iskolájában tanítási szünetet rendelt el és az egyházi főhatóságokat ezen az úton kéri fel hasonló értelemben teendő intézkedésre. Zászlót Egernek! Szégyenletesen szegényes Eger zászlódísze Meg kell becsülni és becsültetni a nemzeti lobogót Eger, november 9. A nagy nemzeti öröm napjaiban meglepetten kell széttekinteni az ősi Egerben, amelynek lakói mindig híresek voltak nemzeti érzésükről. A visszacsatolt országrész minden házán háromszínü lobogók lengenek, , mert ahol húsz évig tilos volt ma- j gyárnak lenni, titokban mindenütt | készültek a feltámadás napjára, éj szakánként zászlókat és kokárdákat varrtak, hogy ünneplő arccal fejezzék ki szívük ünnepi örömét. Itt nem volt tilos soha magyarnak lenni, mindenki szabadon lengetheti a magyarság jelképét, m^gis szégyenletesen szegény az a zászlódísz, amely a nemzet nagy napjain megjelenik az utcákon. Szinte bámulatraméltó i az a nemtörődömség, amellyel el- j mellőzik ezt a kérdést s még azokon ' a házakon sem lehet nemzeti lobogót találni, amelyeknek tulajdonosai minden megerőltetés nélkül beszerezhetnék azt. Naponta igen sok levelet kap a szerkesztőség, amelyben felháborodott hangon sürgetik, hogy ez ellen a közöny ellen harcot kell indítani s ha kell, a legkíméletlenebb eszközökkel rászorítani az érdekelteket a lobogó kitűzésére. Egy levél. Az érkezett levelek közül az alábbiakban leközlünk egyet, amelyet egy itt lakó munkácsi asszony írt, — annak bizonyítására, mennyire öntudatosabbak, áldozatkészebbek a magyarok odaát. A levél így szól: Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! Ezekben a mámoros napokban, midőn repeső szívvel és boldog örömmel ünnepli minden igaz magyar ember milliónyi testvérünk rabigából való felszabadulását, keserű szívvel látom, hogy Eger városának külső képén mily csekély mértékben látszik meg a nemzeti érzés meg- nyilvánítása. Magánházakon — a legvagyonosabb lakosén is — úgyszólván sehol sem leng a diadalmas nemzeti zászló; néhol látni egy-egy ablakban a nemzetiszínű szalagot, sok helyen ott is fordítva, pedig ez a kis díszítés nem kerül még anyagi áldozatba sem. E sorok írója 20 fillér költséggel hat ablakot ékesített tenyérnyi széles nemzeti színű papírszalaggal. Ennyi áldozatot mindenki meghozhat és milyen más képet nyújtana a város, ha minden ablakából az imádott piros-fehér-zöld szín mosolyogna felénk! Hazafias tisztelettel: Egy ittlakó munkácsi asszony. Hol van és hol nincs lobogó. A megütközés egyesekben olyan nagy, hogy voltak, akik nem sajnálták a fáradságot, hogy pontos kimutatást készítsenek arról, hol van és hol nincs lobogódísz. így a 765. sz. Bolyki Tamás cserkészcsapat egyik cserkésze összeszámlálta, hogy csak a Széchenyi utcában 25 ház tulajdonosa tüntet közönyösségével. De vaunak utcák, ahol azt kell összeszámolni, hol van lobogódísz. így például kiderül, hogy a Vörösmarty utca százegynéhány háza közül csak négyre tűztek ki lobogót, a dr. Nagy János utcában két, a Rózsa utcában ugyancsak két lobogó található. Aránylag sok lobogó található a Makiári kettős negyedben, egyébként az egész város képe elszomorító ebből a szempontból. ... mindössze 10—14 pengőbe kerül. .. Az ember arra gondolhat az egri helyzet láttán, hogy a zászlók drágasága korlátozza az egri háztulajdonosok nagy részét a nemzeti lelkesedés kinyilvánításában. Munkatársunk tehát fölkereste a Kiss Endre céget, hogy megvilágítsa ezt az oldalát is. A cégnél a következő számvetést tették egy jó, színtartó 2X1 méteres lobogó anyagára és elkészítésére vonatkozólag: A fenti méretű lobogóhoz szükséges ) s | 2 m. molinó.............2--— P. ! 4 m. olajos, színes anyag 5’20 P. ! 2 m. rojt ...............—‘30 P. j ö sszesen 7‘50 P. | Ezekhez számítva 3 pengő munka- j dijat, a lobogó 10 pengő 80 fillérbe ; kerül. A nyelet bármelyik eszter- ! gályos elkészíti 3—4 pengőért, úgy, j hogy az évtizedekre elegendő zászló legfeljebb 14—15 pengőbe kerül. Ennyi az az összeg, amelyért megválthatja magát Eger egy-egy háza a méltó megrovás alól. A rövid számvetés remélhetőleg meggyőzi a háztulajdonosokat arról, hogy nem kell vagyonokat költeni a lobogók beszerzésére s rövidesen meghozzák ezt az aránylag csekély áldozatot önmagukért, Egerért és a város jó híréért. Hivatalos rendelkezés nem kötelezi ugyan erre a háztulajdonosokat, bár fel lehet vetni erre vonatkozólag városi szabályrendelet alkotásának gondolatát, de kötelez a nemzeti érzés, a példaadás s kötelez a nemzeti fegyelem, amely meg fogja találni az utat a maga érvényesítésére. Meg kell becsülni a nemzeti lobogót. A másik kínosan feltűnő jelenség a nemzeti jelvények tiszteletének hiánya. Csapatok, felvonulások élén lobogók mellett közönyösen haladnak el az emberek, más országokban kalapjukat levéve tisztelegnek ilyenkor. Elég csak a német és olasz ! filmek képére gondolni, hogy meg- S értsük mit jelent ez a tisztelet, ez ■ a fegyelem és milyen világot for- j máló ereje van. Éppen a mai történelmi napok bizonyítják ezt, azok a történelmi napok, amelyeknek dinamikus ereje indította meg a Felvidék visszatérését. Kár és szégyen és jövőre szóló tanulság, hogy az egri külsőségek ilyen szegényesek. De reméljük, hogy ezt a tanulságot minél sürgősebben levonják azok, akiket illet. fiz egri nemzetes asszonyok ezentúl minőén ünnepen magyar ruhában jelennek meg Ä Nemzetes Asszonyok Társasága örömmel csatlakozott a Thália mozgalmához és ajándékot küld az ezred katonáinak Az egri Nemzetes Asszonyok Társasága, amelyet a vármegyei Vitézi Szék tagjainak feleségei alakítottak, gyűlést tartott, amelyen több, példát mutató határozatot hozott. A Társaság dr. vitéz Jávor Er- nőné indítványára kimondotta, hogy a főméltóságú nemzetes asszony példája nyomán ünnepi és ünnepélyes alkalmakkor, estélyeken (legközelebb a december 7.-i díszelőadáson) magyar ruhában jelennek meg. A jelenlévők annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a kezdeményezést Eger lelkes magyar asszonyai és leányai örömmel fogják követni. Dr. vitéz Jávor Ernő vitézi hadnagy javaslatára a Társaság úgy határozott, hogy Eger háziezredének a szolgálatban legkiválóbb százada részére szeretetajándék- ként egy hektoliter kitűnő bort és kétezer cigarettát küld. Lelkesen csatlakozott a Társaság a Thália mozgalmához a felvidéki magyarok szellemi támogatására. Végül vitéz Monostory Gézáné indítványára elhatározták a Társaság tagjai, hogy Kassa felszabadulásának emlékére minden hónap 10-én összejövetelt rendeznek. A határozatok azt mutatják, hogy Eger vitézi asszonyai nem maradnak vitéz férjeik mögött hazafias érzésben s megérdemlik, hogy szándékukat Eger társadalma megértéssel és támogatással fogadja. Két tehervonat egymásba futott Ludas állomáson — L4 vagon összetört Átszállással bonyolították le átmenetileg a személyforgalmat Eger, november 9. Könnyen végzetessé válható vasúti szerencsétlenség történt szerdán reggel Ludas község állomásán. A ködös reggelben egy Budapest felől érkezett tehervonat vesztegelt Ludas állomáson. A vonat ismét indulóban volt, amikor ugyancsak Budapest felől újabb tehervonat közeledett. Az eddigi megállapítások szerint a mozdonyvezető valószínűleg nem vette észre a sűrű ködben a tilos jelzést és beleszaladt a lassú mozgásban levő vonatba, amelynek 1 két szénporral telt utolsó kocsija egymásra szaladt. A szerencsétlenség következtében a kihaladó vo- i natnak a mozdony után levő 12 kocsija teljesen összetört, a vágányokat pedig a feltorlódó kocsik szétnyomták, úgyhogy a közlekedés azonnal megakadt. Különös szerencse, hogy az összetört kocsik egyikében ült a vonat első fékezője, akit az ütődés kilökött a kocsiból és semmi baja nem
