Eger - napilap, 1938/2
1938-11-06 / 176. szám
1938 november 6. EGER 3 titeket a haza elszólított a mi körünkből oda, ahová minden magyar vágyik: visszatérő felvidéki testvéreinkhez. Ti boldogok vagytok, hogy mehettek. Bennünket ide köt a kötelesség. Amikor átlépitek a trianoni határt, a mi örömünk is zengjen a szívetekben és szorítsátok meg mihelyettünk is a visszatérő magyar testvérek kezét. Bajtársak, j menjetek és küzdjetek tovább a szebb magyar hazáért. Isten áldása és a mi szeretetünk kísérjen benneteket az új utakon. Nagy éljenzés fogadta a kapitányság vezetőjének szavait a városház udvarán egybegyűlt többezer főnyi közönség részéről is. Eger, november 5. Megható és lelkesítő ünnepség zajlott le tegnap délután 12 órakor az Angolkisasszonyok egri leánynevelő intézetében. Az egri „zárda“ meleg szivű, hazafias áldozatkészségü kis honleányai húsz hatalmas selyemzászlót készítettek a visszakerülő magyar városok és községek számára. A gyönyörű zászlókra a tanitónőképző növendékei felírták a magyar címert is s a fehér zászlórudak végét araunyal festették be. Tegnap délben az intézet egész ifjúsága, mintegy hétszázan körben álltak fel az udvaron s fogták kö- j rül a lobogókat, amelyeket egy-egy magyar ruhás kislány tartott. A tanítóképző énekkara M. Le- hotzky Ilona vezényletével elénekelte a Magyar Hiszekegyet, majd Vécsy László dr. jogakadémiai ta- j nár, a tanitóképző igazgatója meg- . szentelte a lobogókat. A formás és | lendületes avatóbeszédet Schuller j A Magyar Hiszekegy után a rendőrszakasz elindult a vasútállomásra. A gimnázium zenekara tüzes indulókkal kisérte az elvonulást. Az egri nők virágokat szórtak a menetelő rendőrszakaszra. Örömkönnyek hulltak a ragyogó magyar szemekből, s a jó rendőrök büszkén, boldogan integettek fehérkesztyűs kezükkel. Nem fájt a búcsú, mert Losonc és Rimaszombat magyarjai ugyanilyen szeretettel várják őket, a magyar rend, s a magyar törvény hős katonáit a magyar utcákra, magyar terekre, ahol húsz éven át idáig cseh hatalom tiport mindent, ami magyar. Mária, plg. isk. növendék mondotta, Horváth Etelka gimn. VIII. o. t. hazafias verset szavalt lelkesen. Csillag Ilonka a tanitónőképző V. o. növendéke pedig átadta a lobogókat a 14. honvéd gyalogezred képviselőjének, Bozóky Tasziló alezredesnek. Bozóky Tasziló katonás szavakkal köszönte meg az egri leányok gyönyörű ajándékát s bejelentette, : hogy a lobogót részben a 14., kisebb ; részben a 13/3. zászlóaljnak és a 7. határbiztosító osztálynak adja, vigyék magukkal a Felvidék megszállásakor és osszák szét a városokban. A nagy lelkesedéssel fogadott szavak után az intézet hétszáz növendéke díszmenetben vonult el a lobogók előtt, az oda vezényelt honvédek átvették a lobogókat. A zászlók megindultak a Felvidék felé, s vitték magukkal az egri lányok forró szívdobogását, szerete- tét a Felvidék magyarjainak. nem a saját, hanem a közület részére szed be. Ha tehát a helyi szabályrendelet szerint a vízdíj a lakót terheli, úgy a szabályrendeletnek magánjogi vonatkozásban is kötelező hatályánál fogva, a vizdíj tekintetében a kötelmi jogviszony az illető város (község) és a bérlő között létesül, amin nem változtat az, hogy a szabályrendeletek a vizdij befizetésére rendszerint a háztulajdonost kötelezik. Ez az intézkedés ugyanis csupán a beszedés könnyebbségét és a nagyobb anyagi biztonságot célozza, a fent említett köteléki viszonyt azonban nem érinti és nem létesít a város (község) és a tulajdonos közt olyan kötelmi viszonyt, amelynek folyományaként a vízdíj nem a lakó, hanem a háztulajdonos terhe lenne. Ez következik különben magából a H. H. Ö. fent hivatkozott rendelkezéséből is, amely az olyan közszolgáltatást veszi ki a házadó alól, amelyet a város (község) a bérlőtől a bérbeadó útján beszed, vagyis amely a várossal (községgel) szemben a bérlőt terheli, de amit a város (község) mégis a bérbeadótól követelhet. Ezt a bérlő és a város (község) közötti kötelmi jogviszonyt nem érinti az egyes szabályrendeletekben foglalt olyan rendelkezés sem, amely a vízdijat az ingatlan dologi terhévé teszi. Mert ez az intézkedés is nyilván a követelés behajtásának könnyebbségét és nagyobb biztonságát célozza s az nem egyéb, mint zálogjog szerzés, amely a városnak csak dologi jogot biztosít, az ingatlan tulajdonosát azonban nem teszi a vízdíj személyes adósává. Amennyiben tudomásom szerint a pénzügyminisztériumtól erre vonatkozólag a pénzügyigazgatósághoz eddig semmiféle utasítás nem jött, így az adóhivatal kénytelen lesz a vízdíj összegét továbbra is a házadóalap megállapításánál számításba venni. Ajánlom a háztulajdonosoknak, hogy a lakások után feltüntetett lakbérösszeg mellett a Jegyzet rovatban «♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Húsz zászló elindult az Angolkisasszonyok egri intézetéből a Felvidék felé A 14. gyalogezred bevonulási városai kapják az egri zárdisták lobogóit. Világosságban éli életét, keresi kenyerét az ember. Szemének egészségét óvja a fehéren sugárzó, áramtakarékos Tungsram ps krypton égők nsgg raktára Gergely, Széchenyi u. 9. Telefon 424. Fenti égők Illés Bélánál, Eger. Telefon 30. Tungsram és kripton égők nagy raktára Lusztig Sándor cég, Eger Telefon 30. ___ a vízdíj összegét külön feltüntessék. (Vízdíj P 126-40). Ha az adó kivetésénél a vízdíj összegét is a házadóhoz számítják, a közigazgatási bíróság 1938. évi i 308. számú jogegységi határozatára hivatkozva a kivetést meg kell fel- : lebbezni. Radii Károly. Háztulajdonosok! Eger, november 5 A házbérvallomási ívek ez évi november hó 30-ig a városi adóhivatalnál beadandók. Az „Eger“ ez évi augusztus 7-iki számában írt cikkemben hivatkozva a közigazgatási bíróság 1938. évi 308. számú jogegységi megállapítására, az indokolás alapján rámutattam arra, hogy ezen elvi döntés alapján a házadó megállapításánál a vízdíj nem számítható a házbérjövedelemhez, még akkor sem, ha a szabályrendelet a j vizdij megfizetését a háztulajdonos kötelezettségévé teszi. Az indokolás világosan kimondja, hogy a H. H. Ö. 8. § (7) bekezdés 1. pontja szerint nem számitható a nyers házbérjövedelembe az olyan közszolgáltatás, amelyet a város (község) a bérlőtől a bérbeadó útján szed be. Vagyis az olyan közszolgáltatások nem számíthatók a házadó alaphoz, amelyek a közületiéi szemben a lakót terhelik s amelyeket a háztulajdonos a lakóktól Most jelent meg Ágoston Julián: Fekete remeteségem c. vrrseskötete. A szerző, mint a Fiatal Katolikus Történészek Munka- közösségének, A Vas Gereben Körnek, Gárdonyi-Társaságnak stb. tagja évek óta belső munkatársa a Vasárnapnak, dolgozik a Napkeletben, Életben, Vigi iában, stb. A kötet ára 3 50 P. Címlapját az első vers alapján Ócsvár Géza festőművész tervezte. Kapható az Egri Keresztény Saftószövetkezetben. 45 megyei uáros közül Eger a Z5-ik helyen áll a pótadó szempontjából A legmagasabb pótadó 132 százalék Kiskunfélegyházán, a legkisebb 35 százalék Salgótarjánban Most, hogy a belügyminisztérium már valamennyi vidéki város költségvetését véglegesen jóváhagyta 1938-ra, módunkban áll hiteles adatok alapján összehasonlításokat tenni a tekintetben, hogy melyik vidéki városban mekkora a pótadószázalék. De nem érdektelen vizsgálat tárgyává tenni azt is, hogy melyik város mekkora költségvetéssel dolgozik ebben a vége felé tartó 1938-as évben? Kitűnik ebből az összehasonlító tanulmányozásból, hogy Budapest székesfővároson kívül, — amely egymagában 166 milliós büdzsével dolgozik, — a vidéki törvényhatósági jogú városok együtt 44,482.638 pengős, a 45 megyei város pedig 44,762.509 pengős költségvetés mellett végzi közigazgatási feladatait, úgy, hogy az 56 város együttesen 255,483.802 pengőt fordít dologi és személyi kiadásokra 1938 ban, vagyis többet, mint amennyi volt annak idején egész Csonkamagyarország külföldi kölcsöne. Ami a községi pótadó százalék nagyságát illeti, megállapíthatjuk, hogy az 54 százalékos pótadóval Eger 45 megyei város között a 92-ik helyet foglalja el.
