Eger - napilap, 1938/2
1938-11-06 / 176. szám
Sr» 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. november 6. Eger, XL1X. évf. 176. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM.FÖLD- SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 178- POST A TAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54558. SZ. ÚJ történelem leié Idegen emberek szorongatták egymás kezét, egymáshoz szóltak ismeretlenek és haragosok; akiknek régen nem voltak örömkönnyeik, meghatót tan törölgették szemüket s ahogy halottak napjának előestéjén egymásra tekintettek alul járók és feljebb életűek, amint egymás kezét megragadták szegények és jobb kabáttal hivalkodók, érezni lehetett egyetlen szívverésben, hogy itt egy nemzet él, küzd, s tápászkodik, föl- érez történelmi tragédiájának ká- bultságából, bűneinek és hibáinak mélyéből. Érezni lehetett, hogy a bőr alatt egyfelé fut a vér, az izmok egyfelé húzódnak, az ajkakon egyfelé száll a sóhaj és imádság. Egyetlen öleléssel egyetlen közösséggé fogta össze a magyarságot a nemzeti öröm megérkezése. Mint áramütés vágott át milliók lelkén a nagy pillanatok, az igazság, az elégtétel ereje. Az igazság és elégtétel indult el szerdán este Becsből s a hajdani császárváros, amely egy dinasztia birodalmi álmait hordozta felettünk és gyakran ellenünk, most megen- gesztelődik a legkeserübb kurucok emlékében is. A békeszerződések bomlási folyamata elmélyült s ha a történelmi jog nem is kapott szerepet az új Középeurópa rendezésénél, a népiség elve visszacsatolt hozzánk egy millió magyart. Hosszű és szívós diplomáciai munka után a nemzeti fegyelmezettség s a legvégsőkre kész elhatározottság megoldáshoz siettette a magyar—cseh kérdést s a baráti nagyhatalmak képviselőinek, Cíano grófnak és Ribbentrop külügyminiszternek döntése széttörte a húszéves bilincs egyik gyűrűjét. A magyar bizottság az új térkép előtt nyugodtan mondhatja: ez férfimunka volt. November másodika olyan időpont, amely a magyar életben lezár egy fejezetet, de új történelmi felfogás felé mutat egyre határozottabb utat, most már tíz millió magyar számára. A népiség gondolata kapott óriási nyomatékot és elismerést a világon Münchennel és Bécscsel. Ez a gondolat most segített a magyarságon, de el is temetheti. A Teleki-féle térkép történelmi elvérzésünk és elkeveredésünk főbeütő bizonyítéka s ha nem akarjuk, hogy ezen a térképen egyre kevesebb piros lobogjon s ha el akarjuk önteni ezzel a színnel a Kárpátok medencéjét egy új, lassú és kitartó népvándorlás mozgalma útján, ha jogot akarunk alkotni a népiség tömegvonzásával a régi történelmi határok keretei közé, ezzel a népiséggel kell törődnünk s ápolnunk, fejlesztenünk, gazdagítanunk, művelnünk kell itt a magyarságot. Vizsgáló szemmel mérlegelve az elmúlt húsz év eseményeit, sok tanulság kínálkozik, amit vállalnunk kell még akkor is, ha nagyszerű elméleteket, féltékenyen őrzött elveket kell lebontanunk. Meg kell szüntetni az alkotmány és jogrend olyan értelmezését, amely tűri a nemzeti jövedelem végzetessé válható aránytalanságait, amely tökéletes elméleti jogokkal áll a tulajdon, a gazdasági élet, a művelődés szolgálatába, de nem segít, vagy nem segít eléggé gyakorlati lehetőségekkel a tulajdon megszerzésére, a gazdasági élet, a művelődés kincseinek megközelítésére. Meg kell teremteni a kenyérfedezetű nemzeti öntudatot; a „nemzeti idealizmus“ füstjébe oszló nemzeti érzést alá kell építeni a józan nemzeti érdek- közösség szilárd építményével s mindent el kell követni, hogy ez az ország minél többeké, mindenkié legyen minden értékével együtt. Új példákat kell a parasztság, munkásság és középosztály elé állítani s a családi kapcsolatok, vagy a szerencsés nyerészkedési szellem bol- dogulói helyett egyedül csak az boldoguljon, aki a tehetség, értelem, munka és jellem nemesi levelét megszerezte magának. Az egy mindenkiért s a mindenki egyért jelszavainak kora elmúlt s a jövőnek egyetlen elve lehet csak: mindenki egymásért, mindenki a közösségért. Ezeknek az alapvető nemzeti igazságoknak a megvalósítása felé néhány év óta komoly elindulás történt. Az összeomlás után vezetéshez jutott politikusok munkája nagyszabású, de hűvös, dogmatikus politika volt. Ezek az emberek csak országot vezettek, de nem népi nemzetet. Gömbös Gyula volt az első, aki az olasz és német népiség roppant ereje láttán a magyar népi politika felé fordult s gondolatainak folytatója, a ma miniszterelnöke egyik legutóbbi beszédében már kihangsúlyozottan utalt a magyar élet átalakítására s a régi világ korhadt gerendáinak sürgős lebontására, az egész magyar politikai, gazdasági, erkölcsi és nemzeti élet sürgős reformjára. Boldog és megelégedett, gazdag Horthy Miklós kormányzó hadparancsa: Isten és a Haza nevében: Előre! Honvédeink ma délelőtt 10 órakor átlépték a katárt és megkezdték a bevonulást a Csallóközbe Csütörtökön vonulunk be Kassára, Ungvárra, A Honvédségi Közlöny nevember 4-iki száma a következő hadparancsot közli: HONVÉDEK 1 A Trianon bilincsei alól felszaba- I dúlt és újjászületett honvédségünk | 20 esztendei nehéz várakozás után ! átlépi azt a határt, amelyet min- j denkor ideiglenesnek tekintettünk. Egymillió testvérünk vár Reátok ! odaát! Az ő számukra két évtize- ' des súlyos megpróbáltatás után Ti jelentitek minden reményük és vágyuk beteljesülését. Hazamentek elődeink drága vérével annyiszor megszentelt Felvidékünkre ! Ezzel az érzéssel teljen meg lell $ SS3 i : és termékeny, öntudatos és önérzetes, erős hitű és művelt magyar milliók nemzete kell, hogy álljon itt a Duna völgyében a nincstelenek és cselédek milliói helyett, mind egy- ; felé néző, egyfelé mozduló talpig | katona; vágyaiban és akaratában maradék nélkül magyar, értelmében, tudásában európai színiű ember. Ó, milyen fájdalmas sírással sí- ! runk vissza benneteket örömköny- nyeink hullása között, világ messze tájain élő még három-négy millió magyar, akik elmentetek a „boldog békeidőben“ becsületesebb közösséget keresni arról a földről, amelyre apáitok vére szerzett számotokra jogot, akik elmentetek a munka i méltó megbecsülése után, mert nem akartátok vállalni a Haynau hitbizo- mányok tövében a sülttök „nemzeti : idealizmusát". I Idegenben élő magyar nemzedékek ! Hogy teleszórnánk veletek a tiszántúli részeket egészen az édes székelyföldig, az oláh beszivárgás és telepítés helyébe s milyen erősen tudnánk hivatkozni a népek önren- kezési jogára a dicső történelmi múlt joga helyett. j A legutóbbi magyar katasztrófa, Trianon, nem tudta eléggé nemzetté Munkácsra ketek és honvédségünk dicső múltjához méltóan, szeretettel zárjátok szívetekbe a visszanyert ősi magyar föld minden egyes lakóját, magyarokat, szlovák, ruszin és német testvéreinket egyaránt. Büszkén és bizalommal bocsáj- talak utatokra azzal a biztos tudattal, hogy az örök igazság jogán és az új életre támadt Magyar Erő segítségével visszaszerzett területeket soha semmi szín alatt sem hagyjuk el többé! Isten és Haza nevében: Előre! Kelt Budapesten, 1938. évi november hó 4. napján. HORTHY s. k. R.4TZ s. k. gyúrni ezt a népet, de bízunk abban, hogy ez a nagy nemzeti öröm ad elég tetterőt a magyar élet vezetőibe, hogy meg tudják munkálni a november 2-án kezdődött új magyar történelem alapvetését. Imrédy Béla bejelentette a nagy népi, katonai szellemű átalakulást s a magyarság bizalma ezért erős ebben, mert a miniszterelnök szívós kitartásában, európai méretű koponyájában, tiszta magyar szándékaiban, politikai elindulásának határozott lendületében, egyéniségének felelősségérzetében komoly biztosítékot lát az adott szó betartására. Ma délelőtt megkondultak a magyar harangok és a magyar szívek s feldöngött boldogan az odaáti föld Horthy Miklós katonáinak lába alatt. Mint egyetlen áramütés üt át a lelkeken ez a pillanat, annak minden igazsága és elégtétele. S mi, itt, a magyar élet kisebb és nagyobb őrhelyein küzdő emberei a tolinak és a gondolatnak, csak azt kívánjuk, állandósuljon ez áramütés, alakuljon át mindnyájunkat az új történelmi korszak felé indító, az egymásért való munkában megtartó, örökké ható árammá, az új magyar szellemiség erejévé. Kapor Elemér dr.
