Eger - napilap, 1938/2

1938-11-05 / 175. szám

Eger, XL IX. év/. 173. szám, Ar ä 8 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 19,1938. november o. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD< SZINT 3. - TEL: 11.- KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 17«. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. Az ezeréves magyar történelem 1938. november 2.-án az utóbbi évtizedek legjelentősebb dátumával gazdagodott. Ha a trianoni gyász olyan sírkövet akart jelenteni ne­künk, amelyre nem voltak hajlan­dók a magyarság sírásói felvésni a vigasztaló szót, hogy „Feltámadunk“, a magyar nemzet húsz éves meg­próbáltatásán keresztül megmutatta, hogy az erős akaratú, szívós ki- tartásu nemzetnek ellenségei soha sem áshatják meg a sírt, s még a megásott sír sem jelenti a véget, mert egy nemzet csak akkor hal meg, ha maga mondta ki önmaga fölött a halálos ítéletet s ha már önmaga is lemondott a feltámadás reményéről. Ha majd a történetírók tárgyila­gossága egy későbbi korban mér­legre teszi azt a húsz esztendőt, ami Trianon dátumától a bécsi ér­tekezlet napjáig terjed, éppen tár­gyilagosságuk fogja rávezetni őket annak az örvendetes ténynek a megállapítására, hogy bár Trianon méltatlanságot és megalázást is je­lentett a magyarságnak, de a húsz évnek a megalázása és szenvedése s e szenvedésnek és megalázásnak a mérlege nem záródik erkölcsi veszteséggel, mert a nehéz meg­próbáltatások idejét történelmünk­höz méltóan viseltük el. Ez nem a magunk dicsérése, ha­nem az idegeneké és ama barátainké, akik tisztában vannak azzal, hogy mit jelentett nekünk a trianoni ítélet. Erre a legjobb példa a leg­utóbb nálunk időző német igazság­ügyminiszternek a pohárköszöntője, aki néhány napot töltött közöttünk s kijelentette, hogy nem véletlen, hogy éppen történelmünk e nehéz és kritikus napjaiban látogatott el hozzánk, mert ezzel is kifejezésre akarta juttatni azt az érzését, ami nemcsak őt magát, hanem az egész hatalmas német nemzetet is eltölti ma a magyarság iránt. — Itt időzésem közben — mon­dotta — volt alkalmam megismerni a magyar népet s annak minden rétegét, a parasztságot s a közép- osztályt és a nemzet vezető embe­reit s az itt tapasztaltak alapján meg kell állapítanom, hogy nem a számok döntik el egy népnek a belső értékét és súlyát, mert a magyar kisszámú mivolta ellenére is nagy nép, valóban nagy nép s emelkedett lelki tulajdonságai teszik naggyá.— És a húsz éves szenvedés távla­tából Ítélve meg a helyzetet, rá kell jönnünk, mennyire igaza van az 1 egyház kiváló püspökszónokának, * amikor a megváltó és termékenyítő j szenvedésről beszélt, ami a nemze- j tek életének igazi próbamérlege s j : amikből olyan sok termékenyítő ál- j dás tud fakadni egy erős és egész- j séges nép számára. ! Ami Becsben történt, az a ma- i gyár külpolitika igazi nagy diadala, j Emlékezzünk csak vissza, mit mon- j ; dott nem is régen Benes Ede erre ; a magyar külpolitikára, amely húsz j éven át nyíltan meg merte mondani, ' hogy a békés revízió útján akarja i diadalra juttatni a magyar ügy ! igazságát. j — Amíg nekünk hatalmas had- j seregünk van, amíg mi Francia- ; ország után a leghatalmasabb Ma- ginot-vonalat tudjuk kiépíteni és fenntartani, addig mi nem félünk semmi békés revíziótól. A magyarok csak csinálják tovább a békés reví­ziójukat, a mi nyugodt álmainkat ! ez nem igen zavarja. I Emlékezzünk csak vissza, hogy ; néhány évvel ezelőtt még hogyan j tudta ez a cseh politika a maga I céljai után vezetni a hatalmas ! Franciaországot s rávenni annak ! külügyminiszterét, hogy Bukarestből , tiltakozzék a világ felé, Titulescu kíséretében, a határok megváltozha- tatlansága mellett. • r Es ma? Hol a külügyminiszteri tiltakozás, de egyben hol van maga a hires külügyminiszter úr is ? Új határokat rajzolt a döntőbíróság akarata Becsben, ahol a szakértők tárgyilagos és hiteles térképekkel felszerelve jelentek meg s nem olya­nokkal, mint két évtizednek előtte Trianonban, ahol a gyalogpatakot is képesek voltak hajózható határ­folyónak feltüntetni. — Sokan a materiális világszem­lélet képviselői közül kicsinylően mosolyogtak, amikor Szent István királyuuk jubileumi évében kor­mányzó urunk áhitatos kegyelete útjára indította az ú. n. „Arany­vonatot“, hogy a Szent Jobb, amely évszázadokig védett bennünket, e nehéz időben is védelmünkre nyul- jón. És íme! Megtörténik a bibliai : csoda: börtönünk falai megreped­tek, és pedig nem is gránáttól, ek- razittól, hanem igazságunk erejétől! ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦ j Idő s Nyugati szél, növekvő fel­hőzet, sok helyen köd, néhány he­lyen kisebb eső. A nappali hőmér­séklet kissé csökken. Szerda óta az egész ország lelkesen ünnepli a visszatérő Felvidéket Imrédij Bélának, Kánya Kálmánnak és Teleki Pál grófnak a kormányzó a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta Imrédy Béla miniszterelnök teg­nap résztvett a Nemzeti Egység Pártjának értekezletén. A miniszter- elnököt Tasnády Nagy András párt­elnök üdvözölte és méltatta a mi- j niszterelnök érdemeit a Felvidék visszacsatolása alkalmából, A mi­niszterelnök válaszában áthárította a köszönő szót a felvidéki magyar­ság vezetőire, Szüllő Gézára, Jaross Andorra, Eszterházy Jánosra, és a többiekre, akik vállalták a vezetés nehéz szerepét az elmúlt húsz év alatt. Hálásan emlékezett meg a miniszterelnök a három nagy baráti államról, Német-, Olasz- és Lengyel- országról, ezen államok vezetőiről, Hitlerről és Mussoliniról, akik her­vadhatatlan érdemeket szereztek a magyarság előtt. A nemzet hálájá­nak kifejezéséül, a Mussolini térhez közel fekvő köröndöt, Hitler térnek fogja elnevezni. Visszapillantást ve­tett a miniszterelnök az elmúlt hó­napokra és megállapította, hogy vér nélkül érhettük el területi igényeink teljesítését. Megemlékezett a mi­niszterelnök a hadseregről, annak kitűnő szelleméről és teljesítményé­ről, majd a jövőben meginduló belső munkáról. A jövő héten összehívják a Házat, amelyen letárgyalják a kormány által kért felhatalmazást és a felvidéki magyar képviselők­nek a parlamentbe való meghívását. A miniszterelnököt beszéde után lelkesen ünnepelték a megjelent képviselők. A pártértekezlet Tas­nády Nagy András záró szavaival ért véget. Szerda óta az egész ország má­moros lelkesedéssel ünnepli a vissza­térő felvidéki magyarságot. Az igazi ünnep azonban szombaton reggel éri el tetőfokát, amikor a honvéd­ség megindul a visszakerülő terüle­tek megszállására. Tegnap Ungvárott a magyar és ruszin lakosság nagyszabású tünte­tést rendezett és követelték egész Ruszinszkó visszacsatolását az anya­országhoz. A tüntetések este meg­ismétlődtek. A tömeg mindenütt lel­kesen éljenezte Horthy Miklós kor­mányzót és Mosiczki lengyel köz- társasági elnököt. Jaross Andor ma, pénteken este 7 óra 25 perckor a magyar rádión keresztül üdvözli a felvidéki ma­gyarságot. A Budapesti Közlöny pénteki száma a következő legfelsőbb kéz­iratokat közli: Kedves dr. vitéz Imrédy! Ezek­ben a történelmi órákban, melyek­ben a hatalmi szóval tőlünk elsza­kított testvégeinket két évtizedes keserves szenvedés után a Gond­viselés visszavezérli az ezeréves haza keretei közé, különös hálával emlékszem meg arról a fáradha­tatlan odaadással, lelkes önfeláldo­zással és páratlan kitartással foly­tatott küzdelmes munkáról, melyet a magyar igazság érvényrejutta- tása körül végzett. A haza ügyé­nek sikeres szolgálatában szerzett elévülhetetlen érdemeiért Önnek a magyar érdemrend nagykeresztjét adományozom. Kelt Budapesten, 1938 november hó 3-án. Horthy sk., Imrédy sk. Kedves Kánya! Amidőn a ma­gyar igazság győzelméért kiváló képességeinek odaadó kitartással és szívós energiával folytatott mun­kájának befejező küzdelmei után a sikernek minden magyar szívet megörvendeztető eredményével haza­érkezik, különös hálám kifejezése mellett melegen üdvözlöm. A haza ügyének sikeres szolgálatában szer­zett elévülhetetlen érdemeiért Ön­nek a magyar érdemrend nagy­keresztjét adományozom. Kedves Teleki! A magyar igazság érvényrejuttatásáért folytatott ne­héz küzdelem sikeres befejezése al­kalmából különös hálával emlékszem meg arról, hogy az ország határain túl is elismert rendkívüli tudását és kiemelkedő képességeit a legna­gyobb önzetlenséggel és odaadó ál­dozatkészséggel állította a nemzet nagy ügyének szolgálatába. A haza körül szerzett elévülhetetlen érde­meiért Önnek a magyar érdemrend nagykeresztjét adományozom. Kelt Budapesten, 1938. november 3. Horthy sk., Imrédy sk.

Next

/
Thumbnails
Contents