Eger - napilap, 1938/2

1938-10-29 / 171. szám

Eger, XLIX. év/. 171. szám. A R R. B FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. október 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: l PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11.- KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 17« — POST A TAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. Mtért e félelem? Arany János rettegő V. Lászlóját biztatja méregkeverő udvaronca így. Miért e félelem, hallgat minden elem . . . csupán a menny dörög ! Mi is megkérdezhetjük most a fel­vidéki népszavazástól rettegő Prá­gát, vájjon miért fél a népek ön­rendelkezési jogának gyakorlásától, miért fél azoknak a wilsoni elvek­nek érvényesülésétől, amelyeken ál­lítólag Benes Csehszlovákiát húsz évvel ezelőtt fölépítette. Miért fél ennek a néptömegnek gátlásmentes megnyilatkozásától és szavazatok­ban kifejezésre hozandó akaratától, amely az ő világgá kürtőit statisz­tikai adatai szerint legfeljebb, ha csekély töredéku magyart érdekel­nek. Hiszen ezek az adatok valóban maroknyi magyar szigetet mutatnak a szlovák tengerben. Miért fél te­hát a kassai magyaroktól, akik sze­rinte mindössze tizennyolc százalé­kát teszik ki Rákóczi városa la­kosságának. És miért nem félt at­tól, hogy a népszavazástól való me­rev elzárkózásából a világ közvéle­ménye hamarosan le fogja vonni az egyedül levonható helyes tanulsá­got, azt, hogy a cseh statisztika — enyhén szólva — hadilábon áll a. valósággal, hogy a Felvidéken ott, ahol a csehek törpe magyar kisebb­ségeket mutattak ki, színmagyar a lakosság és ez a magyar néptömeg egyhangúan, egy akarattal vissza akar térni az ezer éves haza köte­lékébe. Miért félnek, hiszen . . . csupán a menny dörög! Bizonyára éppen ettől félnek. Az igazságos Isten haragjától, az igazság villámainak sújtó erejétől, a világosságtól, a benesi ködfátyol szétfoszlásától, a népeket összetartó vérségi és nyelvi kötelékek mindent elsöprő erejétől és kétségtelenül bekövetkezendő diadalától. Ők félnek, mi pedig önérzetesen odaállhatunk a világ ítélőszéke elé, feltárhatjuk; minden, húsz esztendeje égő sebünket, azokat a fájó sebeket, amelyeket a népek önrendelkezési jogának megcsúfolásával ejtett tes­tünkön az igazságtalanság, a félre­vezetés és történelemferdités alat­tomos fegyvere. Oda állhatunk a népek ítélőszéke elé, teljes önérzet­tel követelhetjük mindazt, amihez nekünk ezer évi szenvedés, küzde­lem, országalapítás, ősi kultúra ad­ja meg a jogot, De mérlegre kell, hogy vessék a népszavazástól való ezt a merev elzárkózást az arra illetékes európai | javasol, amely a szó legszorosabb nagyhatalmak is. Kell, hogy levon­ják belőle azokat a következtetése­ket, amelyeket a későbbi kor tör­ténetírója feltétlenül le fog vonni. Ami pedig a döntőbíróság kérdé­sét illeti, természetesen mi, igaz­ságunk tudatában ettől is csak méltányos és igazságos ítéletet vá­runk. Megvan minden alapunk arra, hogy ezt várjuk, hiszen hosszú esz­tendők óta készen vannak azok az etnikai térképek, amelyek tulajdon­képpen nem is ennek a vitának el­döntésére készültek, tehát annál in­kább hiteleseknek, megbízhatóknak tekinthetők, olyan dokumentumnak, amelyre bátran lehet ítéletet alapí­tani. Azon azonban csak a benesi szellem és politika ismeretében nem csodálkozunk, hogy a prágai jegy­zék a döntőbíróságba egy vele szö­vetséges kisantantbeli országot is értelmében érdekelt és mindenesetre olyan bíró volna, aki ellen a tör­vény értelmébn felvetendő érde­keltségi kifogás minden fórum előtt megáll. Ezen kívül azonban meg kell érteniök maguknak a prágai uraknak is, hogy amióta ilyen dön­tőbíróságok egyáltalában voltak és működtek, ezeknek tagjai között csak a nagyhatalmak képviselői sze­repelhettek. Ez a nemzetközi jognak olyan íratlan, de annál inkább min­dig tiszteletben tartott szabálya, amelyet megtartani minden kis nem­zetnek elemi kötelessége. A legutóbbi cseh jegyzék után, amely szám szerint immár ötödik, és fokozatos, de még mindig nem kielégítő haladást mutat, a magyar nemzet öntudattal és igazában bíz­va, várja a mielőbbi döntést! A ma délutáni prágai minisztertanács foglalkozik az ötödik cseh javaslatra küldött magyar válasszal A prágai kormány Bródg ruszin miniszter- elnököt letartóztatta Ribbentrop ma Mussolinivel és Cianoval tárgyal Az európai politika érdeklődésé- j ben az V. sz. cseh jegyzék s az ar- ! ra adott magyar válaszjegyzék áll. A cseh kormány tegnapelőtt délután átadott jegyzékében a népszavazás helyett olasz-német döntőbíróságot ajánl s abban az esetben, ha Ma­gyarország ragaszkodik Lengyel- ■ ország részvételéhez a döntőbíró­ságban, javasolja, hogy Románia is vegyen részt abban. A cseh kor­mány egyébként a már megállapí­tott területek átadásának módoza­taira és határidejére vonatkozólag is a döntőbíróság meghallgatását kéri. A cseh jegyzék kiemeli, hogy a müncheni egyezmény csak a ma­gyar és lengyel kisebbségekről szól, a szlovák és ruszin kisebbségek ügye tehát nem tartozik a magyar- cseh tárgyalások közé. A cseh jegyzékre a magyar kor­mány csütörtökön délután a követ­kező választ adta: A magyar kormány válasza A m. kir. kormány sajnálja, hogy a csehszlovák köztársaság kormánya teljes hallgatással mellőzi a magyar kormány által javaslatba hozott népszavazásoknak kérdését. A cseh­szlovák köztársaság kormányának ez a magatartása annyival is in­kább meglepte a magyar kormányt, mert javaslata teljesen megfelelt a müncheni megállapodás szellemének, melytől a csehszlovák köztársaság kormánya eddigi tárgyalásaiban ve­zettette magát. A köztársaság kor­mánya előbb hivatkozott jegyzéké­ben azt állította, hogy „a jelenlegi tárgyalások csakis a magyar kisebb­ségek kérdéseire vonatkozhatnak, minthogy az 1938. évi szeptember 29-i müncheni megállapodáshoz tar­tozó jegyzőköny 1. és 2. pontja csak lengyel és magyar kisebbségekről tesz említést.“ Ha igaz is, hogy ezek a megállapodások szövegük szerint csak németekről, lengyelekről és magyarokról tesznek említést, mind­amellett nem vitatható, hogy az említett megállapodások a cseh­szlovák köztársaság újjáépítésének alapjaként a népek önrendelkezési jogát fektetik le. Ebből következik az, hogy azt a jogot, hogy önmaguk­ról népszavazás útján döntsenek, nem lehet megtagadni azoktól a kisebbségektől, amelyek ezzel a joggal élni kívánnak. Sajnálatosnak tartaná a köztársa­ság kormányának ellenkező szem­pontját és a magyar kormány kény­telen lenne álláspontját fenntartani. A döntőbírók hatásköre csak a vitás területekre terjed ki A cseh kormány hivatkozott jegy­zékében kijelenti, hogy kész elfo­gadni Németországnak és Olaszor­szágnak döntőbiráskodását, ami a magyar kormány nézetei szerint magában foglalja a kötelezettségét, hogy magát az említett hatalmak határozatának eleve aláveti. Ter­mészetes, hogy a döntőbíráknak ha­tásköre csupán a vitás területekre terjed ki és nem azokra a terüle­tekre, melyekre a két kormány kö­zött már megegyezés van és ame­lyeknek a magyar csapatok által való elfoglalása már az október 24-i jegyzékben javasoltatok. A döntőbíróság összeállítását és mű­ködésének mozzanatait a magyar kormány nézete szerint az érdekelt nagyhatalmakra kellene bízni. A prágai magyar katonai attasé érintkezésbe lép a cseh katonai hatóságokkal Ami azt a javaslatot illeti, hogy a döntőbírósági határozatnak kellene megállapítani az átadandó terüle­teknek a csehszlovák csapatok és hatóságok által való kiürítésének és a magyar csapatok és hatóságok által való elfoglalására vonatkozó módokat és határidőt a magyar kormány nézete szerint ez a javas­lat csupán a vitás területekre vo­natkozhat. Ebből az okból a magyar kormány kész elfogadni a magyar és a cseh szakértők közötti közvetlen és azon­nali megbeszélésekre irányuló ja­vaslatot. Abból a célból, hogy a szükséges intézkedések végrehajtása előkészíttessék és gyorsíttassék, e- végből a prágai katonai attasé köz­vetlen érintkezésbe lép az illetékes csehszlovák katonai hatóságokkal. Minden felelősséget elhárítunk a követ­kezményekért ... A magyar királyi kormány meg­elégedéssel vesz tudomást arról, hogy a csehszlovák kormány át van

Next

/
Thumbnails
Contents