Eger - napilap, 1938/2
1938-10-29 / 171. szám
Eger, XLIX. év/. 171. szám. A R R. B FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. október 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: l PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11.- KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 17« — POST A TAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ. Mtért e félelem? Arany János rettegő V. Lászlóját biztatja méregkeverő udvaronca így. Miért e félelem, hallgat minden elem . . . csupán a menny dörög ! Mi is megkérdezhetjük most a felvidéki népszavazástól rettegő Prágát, vájjon miért fél a népek önrendelkezési jogának gyakorlásától, miért fél azoknak a wilsoni elveknek érvényesülésétől, amelyeken állítólag Benes Csehszlovákiát húsz évvel ezelőtt fölépítette. Miért fél ennek a néptömegnek gátlásmentes megnyilatkozásától és szavazatokban kifejezésre hozandó akaratától, amely az ő világgá kürtőit statisztikai adatai szerint legfeljebb, ha csekély töredéku magyart érdekelnek. Hiszen ezek az adatok valóban maroknyi magyar szigetet mutatnak a szlovák tengerben. Miért fél tehát a kassai magyaroktól, akik szerinte mindössze tizennyolc százalékát teszik ki Rákóczi városa lakosságának. És miért nem félt attól, hogy a népszavazástól való merev elzárkózásából a világ közvéleménye hamarosan le fogja vonni az egyedül levonható helyes tanulságot, azt, hogy a cseh statisztika — enyhén szólva — hadilábon áll a. valósággal, hogy a Felvidéken ott, ahol a csehek törpe magyar kisebbségeket mutattak ki, színmagyar a lakosság és ez a magyar néptömeg egyhangúan, egy akarattal vissza akar térni az ezer éves haza kötelékébe. Miért félnek, hiszen . . . csupán a menny dörög! Bizonyára éppen ettől félnek. Az igazságos Isten haragjától, az igazság villámainak sújtó erejétől, a világosságtól, a benesi ködfátyol szétfoszlásától, a népeket összetartó vérségi és nyelvi kötelékek mindent elsöprő erejétől és kétségtelenül bekövetkezendő diadalától. Ők félnek, mi pedig önérzetesen odaállhatunk a világ ítélőszéke elé, feltárhatjuk; minden, húsz esztendeje égő sebünket, azokat a fájó sebeket, amelyeket a népek önrendelkezési jogának megcsúfolásával ejtett testünkön az igazságtalanság, a félrevezetés és történelemferdités alattomos fegyvere. Oda állhatunk a népek ítélőszéke elé, teljes önérzettel követelhetjük mindazt, amihez nekünk ezer évi szenvedés, küzdelem, országalapítás, ősi kultúra adja meg a jogot, De mérlegre kell, hogy vessék a népszavazástól való ezt a merev elzárkózást az arra illetékes európai | javasol, amely a szó legszorosabb nagyhatalmak is. Kell, hogy levonják belőle azokat a következtetéseket, amelyeket a későbbi kor történetírója feltétlenül le fog vonni. Ami pedig a döntőbíróság kérdését illeti, természetesen mi, igazságunk tudatában ettől is csak méltányos és igazságos ítéletet várunk. Megvan minden alapunk arra, hogy ezt várjuk, hiszen hosszú esztendők óta készen vannak azok az etnikai térképek, amelyek tulajdonképpen nem is ennek a vitának eldöntésére készültek, tehát annál inkább hiteleseknek, megbízhatóknak tekinthetők, olyan dokumentumnak, amelyre bátran lehet ítéletet alapítani. Azon azonban csak a benesi szellem és politika ismeretében nem csodálkozunk, hogy a prágai jegyzék a döntőbíróságba egy vele szövetséges kisantantbeli országot is értelmében érdekelt és mindenesetre olyan bíró volna, aki ellen a törvény értelmébn felvetendő érdekeltségi kifogás minden fórum előtt megáll. Ezen kívül azonban meg kell érteniök maguknak a prágai uraknak is, hogy amióta ilyen döntőbíróságok egyáltalában voltak és működtek, ezeknek tagjai között csak a nagyhatalmak képviselői szerepelhettek. Ez a nemzetközi jognak olyan íratlan, de annál inkább mindig tiszteletben tartott szabálya, amelyet megtartani minden kis nemzetnek elemi kötelessége. A legutóbbi cseh jegyzék után, amely szám szerint immár ötödik, és fokozatos, de még mindig nem kielégítő haladást mutat, a magyar nemzet öntudattal és igazában bízva, várja a mielőbbi döntést! A ma délutáni prágai minisztertanács foglalkozik az ötödik cseh javaslatra küldött magyar válasszal A prágai kormány Bródg ruszin miniszter- elnököt letartóztatta Ribbentrop ma Mussolinivel és Cianoval tárgyal Az európai politika érdeklődésé- j ben az V. sz. cseh jegyzék s az ar- ! ra adott magyar válaszjegyzék áll. A cseh kormány tegnapelőtt délután átadott jegyzékében a népszavazás helyett olasz-német döntőbíróságot ajánl s abban az esetben, ha Magyarország ragaszkodik Lengyel- ■ ország részvételéhez a döntőbíróságban, javasolja, hogy Románia is vegyen részt abban. A cseh kormány egyébként a már megállapított területek átadásának módozataira és határidejére vonatkozólag is a döntőbíróság meghallgatását kéri. A cseh jegyzék kiemeli, hogy a müncheni egyezmény csak a magyar és lengyel kisebbségekről szól, a szlovák és ruszin kisebbségek ügye tehát nem tartozik a magyar- cseh tárgyalások közé. A cseh jegyzékre a magyar kormány csütörtökön délután a következő választ adta: A magyar kormány válasza A m. kir. kormány sajnálja, hogy a csehszlovák köztársaság kormánya teljes hallgatással mellőzi a magyar kormány által javaslatba hozott népszavazásoknak kérdését. A csehszlovák köztársaság kormányának ez a magatartása annyival is inkább meglepte a magyar kormányt, mert javaslata teljesen megfelelt a müncheni megállapodás szellemének, melytől a csehszlovák köztársaság kormánya eddigi tárgyalásaiban vezettette magát. A köztársaság kormánya előbb hivatkozott jegyzékében azt állította, hogy „a jelenlegi tárgyalások csakis a magyar kisebbségek kérdéseire vonatkozhatnak, minthogy az 1938. évi szeptember 29-i müncheni megállapodáshoz tartozó jegyzőköny 1. és 2. pontja csak lengyel és magyar kisebbségekről tesz említést.“ Ha igaz is, hogy ezek a megállapodások szövegük szerint csak németekről, lengyelekről és magyarokról tesznek említést, mindamellett nem vitatható, hogy az említett megállapodások a csehszlovák köztársaság újjáépítésének alapjaként a népek önrendelkezési jogát fektetik le. Ebből következik az, hogy azt a jogot, hogy önmagukról népszavazás útján döntsenek, nem lehet megtagadni azoktól a kisebbségektől, amelyek ezzel a joggal élni kívánnak. Sajnálatosnak tartaná a köztársaság kormányának ellenkező szempontját és a magyar kormány kénytelen lenne álláspontját fenntartani. A döntőbírók hatásköre csak a vitás területekre terjed ki A cseh kormány hivatkozott jegyzékében kijelenti, hogy kész elfogadni Németországnak és Olaszországnak döntőbiráskodását, ami a magyar kormány nézetei szerint magában foglalja a kötelezettségét, hogy magát az említett hatalmak határozatának eleve aláveti. Természetes, hogy a döntőbíráknak hatásköre csupán a vitás területekre terjed ki és nem azokra a területekre, melyekre a két kormány között már megegyezés van és amelyeknek a magyar csapatok által való elfoglalása már az október 24-i jegyzékben javasoltatok. A döntőbíróság összeállítását és működésének mozzanatait a magyar kormány nézete szerint az érdekelt nagyhatalmakra kellene bízni. A prágai magyar katonai attasé érintkezésbe lép a cseh katonai hatóságokkal Ami azt a javaslatot illeti, hogy a döntőbírósági határozatnak kellene megállapítani az átadandó területeknek a csehszlovák csapatok és hatóságok által való kiürítésének és a magyar csapatok és hatóságok által való elfoglalására vonatkozó módokat és határidőt a magyar kormány nézete szerint ez a javaslat csupán a vitás területekre vonatkozhat. Ebből az okból a magyar kormány kész elfogadni a magyar és a cseh szakértők közötti közvetlen és azonnali megbeszélésekre irányuló javaslatot. Abból a célból, hogy a szükséges intézkedések végrehajtása előkészíttessék és gyorsíttassék, e- végből a prágai katonai attasé közvetlen érintkezésbe lép az illetékes csehszlovák katonai hatóságokkal. Minden felelősséget elhárítunk a következményekért ... A magyar királyi kormány megelégedéssel vesz tudomást arról, hogy a csehszlovák kormány át van
