Eger - napilap, 1938/2

1938-10-20 / 166. szám

u 2 EGER 1938. október 20.3 A lengyel közvélemény mozgósítást követel a közös magyar—lengyel határ megteremtése érdekében Varsóból jelentik: A magyarbarát lengyel sajtó 17 konzervatív és jobboldali lapjának képviselői lelkes gyűlésükön bizottságot alakítottak a közös lengyel-magyar határért való küzdelemre. A bizottság részé­ről Babinszky Julian vezetésével népes küldöttség ment a leDgyel külügyminisztériumba, hogy kifeje­zésre juttassa a lengyel közvéle­mény álláspontját és erélyes lépé­seket követeljen a Magyarország­gal való közös határ megteremtése ügyében. A küldöttséget a külügy­minisztérium képviseletében Skiwski Viktor sajtófőnök fogadta. A kül­döttség vezetője hangot adott a lengyel közvélemény nyugtalansá­gának a közös határ ügyében tá­madt helyzet felett és hangsúlyozta, hogy ez a kérdés Lengyelországnak ma életbevágóan fontos kérdései közé tartozik. Megoldása minden eszközzel, még mozgósítás árán is keresztülviendő. A küldöttség végül kijelentette, hogy ilyen irányban folytatott politikát a lengyel nem­zet elementáris erővel támogat. A sajtóbizottság a varsói magyar kö­vetségre ment, ahol kijelentették, hogy a lengyel közvélemény vére hullatásával is hajlandó a magyar ügyet segíteni. Véres összetűzések a cseh és szlovák katonák s a lakosság között Nyitráról érkező hírek szerint az ott állomásozó csehszlovák tüzér­ezred szlovák és cseh nemzetiségű katonái között véres verekedés folyt le és többen megsebesültek. Három csehet és több szlovákot kórházba kellett szállítani. Ezek közül az egyik szlovák újonc állapota aggasztó. A véres verekedés kezdeménye­zőit, hat szlovák tüzért, letartóztat­ták. Az eset rendkívül felizgatta az egész város lakosságát. A cseh nemzetiségű katonákra gú­nyos megjegyzéseket tesznek az ut­cákon és feléjük köpnek. A szlovák- cseh ellentét az egész környéken szemmelláthatóan erősödik. Egy cseh őrmestert, aki a szlovákokat buta szlováknak mondta, a nyitrai lakos­ság véresre verte és csak a segít­ségére siető katonai és rendőri kar­hatalom tudta őt támadói kezéből kiszabaditani. Braun Károly polgármester a Uárosok Lapjában nyilatkozik Eger idegenforgalmának fejlődéséről Érdekes idegenforgalmi epizód Dobó István síremlékénél Eger, október 19. A Magyar Városok Országos Kon­gresszusának hivatalos folyóirata, a Városok Lapja egyik utóbbi számá­ban dr. Németh Imre cikket közöl Braun Károly polgármesterrel foly­tatott beszélgetéséről. A beszélgetés anyaga Eger közel egyévtizedes tö­rekvése az idegenforgalom terén s a város polgármestere a beszélge­tésben méltatja mindazokat a ténye­zőket, amelyek az egri idegenfor­galmat a fejlődés magas fokára emelték. { Megemlékezik a cikk Eger ösz- szes értékeiről, pompás műemlékei­ről, értékes történelmi hagyatékáról s külön fejezetben ver hírt a gyógy­fürdőknek, felsorolva minden gyó­gyító tulajdonságát. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy miben látja Eger idegenfor­galmának további fejlődését, a pol­gármester így válaszolt: — Véleményem szerint külföldi vendégeink romantikus hajlamait kell megragadnunk és kíváncsiságát kell kielégítenünk. Az egykori szép meséket, legendákat, történelmet, nagy cselekedeteket mindenki szí­vesen hallgatja. És bátran mond­hatom, ezek az impressziók a leg­maradandóbbak! A vidéki városok­nak tehát arra kell törekedniök, hogy minél több histórikumot tálal­janak az idegeneknek. — Egyébként a személyi idegen- forgalmi propagandának vagyok a híve. Aki Eger városát csak egy­szer is meglátogatta, az csak úgy távozhatott el a városból, hogy itt nemcsak szívesen látták, hanem gondoskodtak is arról, hogy jól érezze magát. A legmesszebbremenő figyelmesség és előzékenység min­denkivel szemben. Ez a helyes ide­genforgalmi propaganda. Csak két számot mondok állításaim jellemzésé­re: 1934-ben városunknak 22.000 vendége volt, az összes idegenforgal­mi bevételeink 316.000 ezer pengőt tettek ki. Ez a szám 1937-ben 53.000 vendégre és 878.000 pengő idegen- forgalmi bevételre emelkedett. Rövid három év alatt tehát csaknem há­romszorosára emelkedett idegenfor­galmi bevételünk. — Az 1938. év eredményei még nincsenek feldolgozva. De már az eddigi rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, hogy Eger nem állt meg a fejlődés útján és bár a külső körülmények pillanatnyilag nem is kedveznek az idegenforgalom fellen­dülésének, mégis Eger a külföldi világjárók szemében már úgy él, mint magyar idegenforgalmi cse­mege. — Ha nevezetesebb külföldi ven­dég látogat el hazánkba, Egert min­dig belekapcsolják a látnivalók so­rába. Miért. A külföldiek ismerik és csodálják az egri vár históriáját. Meglepő jártassággal rendelkeznek a magyar történelem törökvilágbeli fejezetéről és a minap egyik holland vendégünk az egri vár hőseit a ke­reszténység védelmezőinek nevezte, Dobó Istvánt pedig a külföldi mű­velt idegenek a török világuralom megakadályozójának ismerik. Nyilatkozata végén egy nemré­giben történt érdekes epizódot mond Braun Károly polgármester. — Megható jelenet játszódott le a múlt héten, — mondja. — Fran­cia és olasz vendégeink voltak, akik nagyobb csoportban látogattak el hozzánk. A város nevezetességeinek megmutogatásánál természetesen ide­genforgalmi büszkeségünkre, az egri várra is sor került. Dobó István emlékművének bemutatásánál észre­vettük, hogy az egyik francia ven­dégünk oldozza hátizsákját és babér- koszorút vesz elő, rajta francia­nyelvű felírással: „A hős Dobó Ist­vánnak, — hálás megemlékezésül.“ Mindannyiunkat mélyen meghatott a francia vendégek figyelmessége, akik már hazájukban gondoltak ar­ra, hogy Dobó István emlékének babérkoszorúval áldozzanak. A polgármester cikkét egyébként, amely jó szolgálatot tesz a város idegenforgalmi propagandájának, öt jól sikerült felvétel díszíti a város különböző részeiről. Vitéz Imréd? Béléné felhívása a magyar társadalomhoz Rendszerbe foglalva fogják lebonyolítani a «Magyar a magyarért» mozgalom gyűjtését Budapest, október 19. A MTI jelenti: Vitéz Imrédy Bé- láné, a„Magyar a magyarért“ munka- bizottságának elnöke a következő felhívást bocsájtotta ki: A Föméltóságú Asszony védnök- nöksége alatt álló „Magyar a ma­gyarért“ mozgalom néhány nappal ezelőtt kérelemmel fordult a társa­dalomhoz. Szavunk meghallgatásra talált. Ezért az őszinte lélekből fa­kadó megmozdulásért hálás szívvel mond köszönetét a .Magyar a ma­gyarért“ mozgalom. Az ezzel kap­csolatos gyűjtést szerves egységbe és rendszerbe foglalva kívánjuk le­bonyolítani és a társadalom figyel­mét a következőkre hívni fel: A fő­város egész területén gyűjtést fogunk indítani, ugyanígy fogjuk megszer­vezni a vidéki városokban való gyűjtést is, a természetbeni ado­mányok gyűjtése csak a későbbi időpontban kezdődik meg, annak módozatát a közönséggel közölni fogjuk. A nagyobb felajánlásokat már eddig is köszönettel fogadjuk. De ezek átvételéről csak a későbbi időpontban fogunk rendelkezni. U- gyancsak későbbi időpontban kezd­jük meg a gyűjtést a természet- beniekben is. Kérjük a magyar tár­sadalom további lelkes megértését. A mlnlszterelnökné Hedry Lörlncnét kérte fel a kevesmegyel „Magyar a magyarért" mozgalom vezetésére A munkabizottság elnöke: dr. Hedry Lőrincné, tagjai pedig: dr. Rubovszky Ferenc, dr. Magnin Elek és dr. Kálnoky László Eger, október 19. : A „Magyar a magyarért“ moz- ! galmat az egész ország lelkes és ' áldozatkész elhatározása fogadta. A Főméltóságú Asszony a mozgalom védnöke és Imrédy Béláné a moz­galom munkabizottságának elnöke. A visszatérő felvidéki magyar test­vérek megsegítésére, a hazáért meg­kínzott, bebörtönzött és kifosztott I magyar véreink istápolására indi- i tott nagy társadalmi akció olyan arányokban bontakozik ki ország­szerte, amely méltó a mozgalom megindítóihoz és méltó a történelmi időkhöz, amelyben minden magyar testvérének érzi és testvérként se­gíti a visszatérő meggyötört felvidé­kieket. Már eddig is hatalmas összegek gyűltek egybe a mozgalom céljaira. Budapesten és szerte az országban intézmények, vállalatok és tehetős magánosok egymásután sietnek fel­ajánlani adományaikat a legszebb és legmagyarabb szociális és nem­zeti mozgalom vezetőségéhez. A ve­zetőség azonban gondoskodni kíván arról, hogy a mozgalomban minden magyar ember résztvehessen, éppen ezért intézményesen megszer­vezik nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki törvényhatóságok terüle­tén is, minden városban és község­ben a nemes akció lebonyolítását. Vitéz dr. Imrédy Béláné a moz­galom élére Heves vármegye terü­letére dr. Hedry Lőrincnét, a vár­megye főispánjának feleségét kérte fel. Hedry Lőrincné hazafias kész­séggel tett eleget a miniszterelnökné felkérésének és azonnal hozzáfogott az akció hevesmegyei megszervezé­séhez. Megalakították a munkabizott­ságot, amelynek elnöke: dr. Hedry Lőrincné. A munkabizottság tagjaiul a vármegye főispánja dr. Rubovszky

Next

/
Thumbnails
Contents