Eger - napilap, 1938/2
1938-10-18 / 165. szám
7 EGER 1938. október 18. illetékes mezőgazdasági bizottság meghallgatása után — annak a községnek, járásnak, megyei városnak, illetőleg törvényhatóságnak területére kötelező munkasegítséget rendelhet el. A kötelező munkasegitség alapján a fogatos és gépjárműveknek és gazdasági eszközöknek, valamint a teherszállításra alkalmas állatoknak birtokosai arra kötelezhetők, hogy járműveiket, gazdasági eszközeiket és igáikat kisegítésül egymásnak rendelkezésére bocsássák. A kötelező munkasegítség alapján minden munkaképes hivatásos mező- gazdasági férfimunkás, gazdaságban alkalmazott évi béres, vagy időszaki férfimunkás testi munkát rendszeresen végző önálló gazda, ennek gazdaságában segítő férfi családtag arra kötelezhető, hogy a sürgős mezőgazdasági munkálatok időben való elvégzésének biztosítása céljából más gazdárál, vagy más gazdaságban mezőgazdasági munkálatot végezzen, ha saját földjükön, vagy kenyéradójuk gazdaságában a legsürgősebb munkálatokat már elvégezték. A kötelező munkasegítség alapján a halaszthatatlan mezőgazda- sági idénymunkák elvégzését kell biztosítani. Ha a főldmívelésügyi miniszter a kötelező munkasegítséget egy község, járás, vagy törvényhatóság területére elrendelte, a munkasegítségre kötelezés iránt a gazdasági felügyelő javaslata alapján az alispán intézkedik. A munkasegitségre kötelezettek hatósági intézkedés alapján más gazdánál, más gazdaságában végzett munkájáért térítés jár. A terítés összegét a munkasegítségben részesített terhére községben a községi ejöljáróság javaslata alapján a főszolgabíró, városokban pedig a polgármester a helyi viszonyok s a végzett munka értékének figyelembevételével állapítja meg. Azt a gazdasági cselédet, aki a katonai hatóság rendelkezése folytán rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult, gazdája a bevonulás ideje alatt felmondással sem bocsáthatja el. Annak a gazdasági cselédnek, a- kinek sem a vele élő felesége, sem vele közös háztartásban élő és eltartásra szoruló gyermeke, vagy a jogszabály alapján eltartaudó keresetképtelen más hozzátartozója (eltartottja) nincs, a bérét (járandóságát) a szegődményes földjárandóság kivételével a gazda nem tartozik kiszolgáltatni. Annak az éves gazgasági cselédnek, akinek legalább egy eltartottja van, a lakást, a szegődményes fűtőanyagot és földet a gazda a szerződés értelmében kiszolgáltatni és ha a cselédnek állattartása van, azt a szerződés szerint juttatni köteles. Az előbbi bekezdésben említett járandóságokon felül a szerződés szerint járó pénzbeli és egyéb természetbeni járandóságnál annak az éves gazdasági cselédnek, akinek legalább egy eltartottja van, bére felét, akinek pedig egynél több eltartottja van, a teljes bért köteles a gazda kiszolgáltatni. Impozáns és megnyugtató volt a polgári légvédelmi alakulatok seregszemléje vasárnap délután a Kossuth-téren Jánosi] Árpád rendőrfelügyelő és Ruzsin Ferenc tűzoltóparancsnok mikrofónelőadásai a légvédelemről Eger, október 17. Vasárnap délután 4 órára sűrű csoportok siettek a város minden részéből a városház udvarára. Átlag 50—60 éves, meglett férfiak voltak ezek és kis, sárga cédulát tartottak a kezükben. A polgári légvédelem parancsnoksága hívta be őket oktató előadásra és rövid gyakorlatra. Biztató és felemelő látványt nyújtott ezeknek a nagyobbrészt katonaviselt férfiaknak fegyelmezett so- rakozója. A Kossuth-téren a városház előtt régi vezényszavak pattogtak és a régi csatárok olyan pompásan csinálták a „vigyázz“, a „sorakozó“ és „jobbra igazodj“ stb. kommandókra a mozdulatokat, hogy sok fiatal katona megirigyelhette őket. A régi beosztás alapján külön- külöu században sorakoztak az egészségügy, a légi megfigyelés, a gáz- védelem, a tűzoltás stb. osztagai, továbbá a légibombázás után rendkívüli fontossággal bíró, ú. n. helyreállító műszaki osztagok. Az egyes osztagok parancsnokai ezután névsorolvasást tartottak, mert a meg nem jelenteket a törvény szigorával kell büntetni, miután a polgári légvédelem ma egyik része a honvédelemnek. Büszkeséggel és elismeréssel állapítjuk meg, hogy Eger polgársága teljesíti kötelességét és úgyszólván kivétel nélkül minden egyes behívott pontosan a helyén állott a légvédelmi parancsnokság parancsa szerint. Az a néhány ember, aki nem jelent meg, orvosi bizonyítvánnyal igazolta betegségét. Dr. Szentbenedeki Ede m. kir. rendőrtanácsos, az államrendőrség egri kapitányságának vezetője, mint Eger városának légvédelmi parancsnoka szinte lelkesedve dicsérte meg az „Eger“ munkatársa előtt a teljes katonai fegyelemben összegyűlt idősebb férfiakat, akik 50—60 éves koruk ellenére ma is igazi katonáknak bizonyultak és munkájuk, kötelességtudásuk teljes nyugalommal töltheti el a város lakosságát. Törvényszéki bírák, orvosok, ügyvédek, tisztviselők, iparosok, kereskedők, gazdák, munkások és napszámosok álltak együtt, magyar testvéri érzéssel, szeretetben, és a hazafias kötelességteljesítés minden magyart egymáshoz forrasztó tudatában. A városház erkélyén felállított hangszórón át ezután tTánosy Árpád m. kir. rendőrfelügyelő, az egri államrendőrség órszemélyzeti parancsnoka, felvilágosító előadást tartott a légvédelem feladatairól. Tanulságos előadását a légvédelmi alakulatok tagjai és a nagy számban egybegyűlt közönség nagy figyelemmel hallgatta. Ruzsin Ferenc városi tűzoltóparancsnok ugyancsak a mikrofon útján tartott lelkeshangú oktatást a légvédelem és légoltalom csapatainak nagyfontosságú feladatairól. A légvédelmi előadást a Himnusz eléneklésével fejezték be. A kihirdetett parancs szerint hétfőn este 6 órakor a segédrendőrség a tűzoltólaktanyában, kedden este fél 7 órakor az egészségügyi és mentőőrség az írgalmas-utcai iskola tornatermében, csütörtökön este félhét órakor a tűzoltó-osztag és gáz- mentesítő-osztag a tűzoltólaktanyában köteles megjelenni oktató előadásra. Valamennyi 50—60 év közötti férfi pedig, foglalkozásra tekintet nélkül vasárnap délután 4 órakor a városház udvarán jelenjen meg légvédelmi oktató előadásra. fi belügyminiszter tizenegy új szociális titkár kineuezését engedélyezte Heues uármegyében Megállapították a szociális titkárok munkakörét Eger, október 17. A kormány új szociális terveivel kapcsolatban községi kisegítői állásokat létesítettek országszerte, hogy a sokféle munkával terhelt községi közigazgatást mentesítsék azoktól a feladatoktól, amelyeket az új tervek rónak a közületekre. A kisegítő állásokat betöltő egyéneket, munkájuk szociális tartalma után, nép- ! szerűen szociális titkároknak nevezték el. A belügyminiszter Heves vármegye területén 37 szociális titkár kinevezését engedélyezte s a vármegye alispánja az elmúlt hónap folyamán ki is nevezte a kisegítő munkaerőket. A községek nagy száma miatt Okolicsányi Imre alispán úgy intézkedett, hogy egy-egy titkár három községben végezzen munkát, mert csak így lehetett mind a 118 községet a szociális munkatervbe szervezni. A belügyminiszter egyik legutóbbi körrendeleté a következőkben állapította meg a szociális titkárok munkakörét : gyermekvédelem, a gyámság és gondnokság, munkaügy, hadigondozottak ügyei, szegényügy, közegészségügy, társadalombiztosítás. A miniszter most újabb 11 szociális titkár kinevezését engedélyezte a vármegye területére, ezzel a kisegítő munkaerők száma negyvennyolcra emelkedett. Az új intézkedés mindenesetre gyorsabbá teszi a falu viszonyairól készülő adatgyűjtést. Felvidékért! Amikor a magyar kormány az elszakított Felvidék gyors visszacsatolása érdekében európaszerte szívós diplomáciai harcot folytat és a csehek provokálására öt korosztályt fegyverbe szólítottunk az ország jogos érdekeinek védelmére, az ország első asszonyai, Magyarország kormányzójának fenkölt lelkű hitvese és a felelős miniszterelnök felesége, felhívást intéztek a magyar társadalomhoz. Áldozatot kérnek. A csaknem mindenükből kifosztott ínséges felvidéki magyarok megsegítésére országos akciót szerveznek, hogy a felszabadulók már a szabadság első óráiban érezzék a magyar szív, a magyar lélek együttérzését, gyámolítását és kenyeret nyújtó jobbkezét. A beteljesülés reménye egybeforrasztotta az ország népét. Az együvé tartozás érzése most olyan elemi erővel tört ki, amellyel csodákat vihetünk végbe. A magyar becsület és a magyar testvériség azt követeli a magyar néptől, hogy minden áldozatot hozzon meg a Felvidék nyomorának enyhítésére. Riadót fújt a segíteni akarás és ez a riadó a maga egyszerű, keresetlen szavaival eljut az ország legtávolabbi részeibe is, megmozgatja a kastélyok és kunyhók lakóit, minden magyar szívét s a riadó nyomában megindul a nagy nemzeti adakozás: bankók és apró kis természetbeni adományok, arany és ezüst, gabona, tojás és árucikk vándorol a Felvidékre, hogy azok, akik húsz keserves esztendőn keresztül is rendületlenül megőrizték magyarságukat, a magyar honvéd bevonulásakor nem csak az erőt, vagy a fényt, hanem az ország szívének megdobbanását is érezzék. f» Ok mindenüket feláldozták a ma- 1 gyár ügyért, a szebb, boldogabb
