Eger - napilap, 1938/2
1938-07-12 / 110. szám
Asa 8 fillér ♦ Kedd ♦ Eger, KLIX. évf. 110. szám Trianon 19, 1938. július 12. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ. Amikor tízmillió magyar vas ... írta: Dr. Illés József egyetemi tanár, orsz. gg. képviselő. Az általános választójog csak elméletben van meg, gyakorlatban sehol sincs. Hiszen már a kiindulási pontnál korhatárt kell felállítani. Ez már korlátozás. Ha tehát az általános választójogot az emberrel veleszületett jognak s az emberi méltósághoz, az emberi természethez tartozó szabadságjognak vesz- szük, éppúgy, mint más szabadság- jogokat : akkor a korhatár felállítása egy korlátozás. De nemcsak ezt a korlátozást hozták be, hanem bizonyos értelmi cenzust is, azáltal, hogy az analfabétákat kizárják. A vagyoni cenzust is elismerik. Az általános választójog tehát a valóságban tulajdonképpen sehol nincs, mert korlátozva van. Ez egy szerzett jog, amelyet az állam ad polgárainak és kell, hogy adjon minél nagyobb tömegben, ha az állampolgárok megfelelnek az állami élet igényeinek, a nemzet érdekeinek. Hiszen egy állam, egy nemzet sem nyújthat szavazati jogot állampolgárainak, ha a nemzet, az állam, vagy a törvényhozás meg van győződve arról, hogy ez öngyilkosság volna. Ezt egy állam sem teszi és nem is teheti. Ezelőtt 20—25 esztendővel sokkal doktrinérebb lettem volna. Ez alatt a 20—25 esztendő alatt azonban megváltozott a világ, földrengések voltak, országok pusztultak és keletkeztek és nem tehetjük azt, — és elsősorban magamra nézve tartom, — amit némelyek tesznek, hogy ezt a kort, Rip van Winkle módjára átaludva, ott akarják folytatni, ahol abbamaradt. Ha látjuk körülöttünk ezeket az eseményeket, ha látjuk a nacionalizmus teremtő erőit, ha látjuk a milliókra alkalmazott szociális gondolat érvényesülését, ennek konzekvenciáit magunkra nézve le kell vonnunk, következményeit vállalnunk kell, mint kis nemzetnek, a magunk csonkaságában és gazdasági nyomorúságában is. Hiszen egy kis népnek a nemzeti ereje, a nemzeti hite saját magában lehet olyan erős, mint a milliomos nemzeteké. Nem az dönti el a magyarság kérdését, hogy vájjon az intézkedéseket hogyan veszi át, hogyan kopirozza le a külsőségeket, hanem az, hogy szellemében hű tud- e lenni önmagához, a maga szellemében tudja-e folytatni azt, amit őseitől kapott. Hallom, hogy mit keresünk mi a rendiség világában és hogy a parlamentek ideje lejárt, hogy a parlament csődöt mondott. Nos, hát, a magyar parlament, igenis, folytatása, ! alkotmányos szempontból, annak a korlátozott közhatalomnak, amelyet j kifejez egy elmélet, egy tanítás — a rendiség világának kezdetén a legnagyszerűbben, a leggyönyörűbben fejezi ki, azt, amit más nagy népek nem tudtak akkor sem megérteni, sem kifejezni — a Szent Korona tana. A rendiség világában j keletkezik egy tanítás, amely a \ magyar állam egységét hirdeti, a széttagolt rendiség világában látunk \ egy gondolatot, amely ott van min- j den elmébe, egy érzést, amely ott i van minden szívben és akkor is, I amikor széttört az ország és a valóság azt megcáfolni látszott, egy országot tartottak Magyarországnak, egy királyt tartottak magyar királynak és az a legnagyobb magyar politikus, aki a saját életével, vérével pecsételte meg ezt a gondolatot, Fráter György, — akit Utyesenics- nek, Martinuzzinak is hivtak — ennek a gondolatnak áldozta oda életét, akkor, amikor a velencei kő- I vet azt jelentette — pedig jól volt informálva — a mohácsi vész után, hogy Magyarország cadaver, hulla. A magyarok — ezt mondja Burgio, az a pápai követ, aki irántunk jó- j indulattal viseltetett — nem tudják , egymást jobban szeretni, mint gyű- ' lölni; nem tudják alárendelni a maguk egyéni érdekeit, pártérdekeit ! — szóról-szóra idézem — az orszá- j gos érdeknek és ezért Hungária : cadaver. Ha látom a XYI. században Fráter György munkáját, amellyel megvetette a magyar egységnek, Magyarországnak, a magyarságnak gondolatát, ha látom a XVII. szá- ) zadban Ziinyi Miklóst, aki „Török , áfium“-ában és a „Szigeti Veszede- i lem “-ben úgy énekel, hogy a magyarságnak csak fel kell ébrednie, a saját egységének erejére, tudatára — pedig akkor nem volt több, mint 4 millió — és akkor sem a török, sem semmiféle hatalom nem vehet erőt rajta, amikor mindezt látom, akkor lelkemben bizonyos megnyugvást érzek, mert azután a sivárság, a rettenetes pusztulás és a mohácsi vész után, amikor úgy tekintették ezt a népet, mint a- mely befejezte a maga pályafutását, jönnek a nemzeti érzésnek ezek a nagyságai, felébresztői gondolataikkal és érzéseikkel és látom igenis a magyarság feltámadását. Ezek után vájjon féltsem-e a további életét, amikor tíz millió magyar van? Vájjon féltsem-e a magyar nemzet életét ma, bárminő hatalommal szemben, ha a magyar kérdés, a magyar gondolatvilág el- pusztíthatatlanul él a nemzetben? ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A kormányzó újabb kitüntetésben részesítette Hedry Lőrinc dr. főispánt Eger, július 11. A hivatalos lap vasárnapi száma közölte, hogy a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére dr. Hed- ry Lőrincnek, Heves vármegye főispánjának ebben az állásában több, mint egy évtizeden át teljesített buzgó és eredményes szolgálata elismeréséül a magyar érdemrend középkeresztjéhez a csillagot adományozta. Hedry Lőrinc dr., főispán újabb kitüntetését örömmel fogadja Heves vármegye egész társadalma, annál is inkább, mert közvetlen tanúja lehetett annak a buzgó és eredményes szolgálatnak, amelyet Magyar- ország kormányzója az elismerésnek ilyen kitüntető jelével jutalmazott. Tíz évet a hevesi főispáni állásban eltölteni nem volt könnyű s ha meggondoljuk, hogy a társadalmi újjáépítésnek, másfelől a gazdasági bajoknak minő tíz esztendeje volt az, még érthetőbbé válik a kormányzói kitüntetés ténye. De munkáján felül a főispán egyéniségének értékeire is rávilágít, az a körülmény, hogy a változó kormányok és belügyminiszterek mindegyike szükségesnek tartotta azok érvényesülését a közéletben s a főispán megfontoltságára, tapasztalataira, széles látókörére mindenkor jól számíthattak. Ez a kitüntetés méltán állította az ország főispánjai élére Heves vármegye főispánját. *»***♦♦##* HBWÜMfHHHMCHItnHHOfBnHfMI •• Elkészült az Országos Kézműves- ipari Kamara tervezete Eger, július 11. A kamarai átcsoportosításokkal kapcsolatban elkészült az első konkrét tervezet. Az IPOK vezetősége felsőbb intencióknak megfelelően elkészítette az Országos Kézműves- ipari Kamara felállításának tervezetét. Értesülésünk szerint a kézművesipar számára felállítandó kamara, ilyen körülmények között az új korporációs rendszer első új kamarai intézménye lesz, amely Budapestről irányítja a kézművesipar országos ügyeit. Természetesen a budapesti kamara mellett gondoskodás történik a vidék megszervezéséről is. Erre a célra a tervezet három, esetleg négy vidéki kamara létesítését tartja szükségesnek. Elterjedt hírek szerint az Országos Kézművesipari Kamara elnöke Papp József lesz. Imrédy és Kánya július 17-én mennek Kómába A magyar államférfiak a pápánál is tisztelegnek Eger, július 11. Az olasz fővárosban legnagyobb érdeklődéssel tekintenek Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter hivatalos látogatása elé és a magyar államférfiak látogatása a nyár kiemelkedő politikai eseményének ígérkezik. Róma a legünnepélyesebb fogadtatásban fogja részesíteni a magyar államférfiakat. A termini pályaudvar belső része olyan lesz, mint ahogy Hitler látogatása idején feldíszítették, aki innen utazott Nápolyba és Firenzébe. A pályaudvar csarnokát hatalmas magyar és olasz lobogó, az oszlopot pedig magyar és olasz címerek fogják ékesíteni. A hivatalos programm három napig tart. A magyar államférfiak 17-én este érkeznek meg Postumiába, a- hová eléjük utazik báró Villani Frigyes kvirínáli nagykövet és 18-án reggel érkeznek Rómába. Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter valószínűleg Rómának epyik pompás reneszánsz villájában szállnak
