Eger - napilap, 1938/2
1938-10-15 / 163. szám
2 EGER 1938. október 15. Minden szombaton a Koronában a megalakult „Korona tánczenekar" Játszik. zését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri. Kánya Kálmán külügyminiszter a nyilatkozatot magyarul olvasta fel, majd a nyilatkozat francia szövegét írásban átnyújtotta a csehszlovák delegációnak. Tiso miniszterelnök, a csehszlovák delegáció vezetője kijelentette, hogy a nyilatkozatot tudomásul veszi. A cseh ellenjavaslat stratégiai és közlekedési szempontból vonta volna meg az új határokat Magyar politikai körökben Csehszlovákia részéről a komáromi tárgyalások folyamán tanúsított huzavona után nem volt meglepetésszerű a tárgyalásoknak csütörtök este történt megszakítása. Kezdettől fogva furcsa volt a csehek részéről kiküldött delegáció összetétele. A delegáció csupa állítólagos szlovákokból állott és az elgondolás nyilvánvalóan az volt, hogy a magyar tárgyalók talán engedékenyebben ülnek le az asztalhoz a szlovák tárgyalófelekkel, mert hiszen a viszony a magyar és a szlovák nemzet között jó és igy a prágai kormány ilyen módon inkább remélhette, hogy megegyezés fog létrejönni a probléma fölött. Magyar részről örömmel is üdvözölték a teljesen autónomnak hirdetett szlovák kormány létrejöttét, abban a reményben, hogy a hagyományos magyar-szlovák barátság alapján könnyen lehet majd megegyezésre jutni. Ez a remény azonban sajnos nem vált valóra, mert az első független szlovák kormány végül is a prágai kormány megbízottja volt, hogy saját belső helyzetét erősítse, teljesen elfogadhatatlan megegyezési terveket terjesztett a magyar delegáció elé. Hasonlóan járt el a tárgyalások negyedik napján megjelent újkeletű ruszin kormány, amely ugyanebből a célból igyekezett feltételeit minél ridegebben megszabni. A további nehézségeket az okozta, hogy a szlovák és ruszin kormány közjogi helyzete Prágával szemben teljesen tisztázatlan és a tárgyalások során nem lehetett világosan megállapítani, vájjon ez a két kormány illetékes-e területi engedmények megadására. A tárgyalások halogatására megnyilvánuló szándék kezdettől fogva szembetűnő volt, mind a szlovák, mind a ruszin küldötteknél, akik például olyan érvekkel igyekeztek húzni az időt, hogy nem volt idejük a területi kérdések áttanulmányozására, holott a vita folyamán több ízben is világosan kiderült, hogy a kérdések minden részével teljesen tisztában vannak. Konkrét javaslatot végül is csak csütörtök reggel, tehát a tárgyalások ötödik napján, terjesztettek elő, de ez a javaslat annyira eltér a müncheni megállapodások szellemétől, hogy a tárgyalások folytatása teljesen reménytelennek bizonyult. A magyar javaslat a müncheni megállapodások szellemének értelmében a lakosság népi hovatartozásából indul ki, a szembenálló tárgyalófelek azonban stratégiai, gazdasági és közlekedéspolitikai elgondolásokra készültek fel. Hogy a magyarokkal szembenálló tárgyalófeleket milyen békés szándék töltötte el, arra nézve mi sem jellemzőbb, minthogy csütörtök délután a pozsonyi rádióban fegyveres fenyegetésekkel próbálták álláspontjukat alátámasztani. Ilyen körülmények között a magyar delegációnak nem maradt más hátra, mint a sikert nem érő tárgyalásokat befejezni és a kérdés igazságos eldöntését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró nagyhatalmakra bízni. Emlékezetes, hogy Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier szeptember 29-i müncheni találkozója alkalmával e négy államférfiú a következő nyilatkozatot adta ki: „A négy hatalom kormányfői kijelentik, hogy a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségek problémája, amennyiben három hónapon belül az érdekelt kormányok közti megállapodás útján nem rendeztetik, a négy hatalom itt jelenlevő kormányfői összejövetelének tárgya lesz.“ Minisztertanács A kormány tagjai este 10 órakor vitéz Imrédy Béla miniszterelnök elnökletével minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanácson Kánya Kálmán külügyminiszter beszámolt Csak a Csallóközt és e ajánlottak A cseh delegáció először csak autonómiát akart volna adni a felvidéki magyarságnak. A magyar küldöttség eleve elutasította ezt a megoldást. Ezután a csehek olyan területátengedési javaslatot tettek, amely csupán a Csallóközt foglalja a komáromi tárgyalásokról, majd a miniszterek a külpolitikai helyzet következtében szükséges intézkedéseket beszélték meg. A miniszter- tanács negyed 3 órakor még tartott. y keskeny területsávot »1 a csehek magába s Komáromon kívül egy várost sem hajlandó átadni, sőt Komáromot is szabadkikötőnek kívánták nyilvánítani. Csütörtökre újabb jegyzéket ígért a csehszlovák kormány, amely még egy kisebb töredéket is hozzácsatolt az eddigi javaslatokhoz. A magyar delegáció azonban ezt sem fogadhatta el. A céljuk az volt, hogy az összes vasútvonalat megtartsák s ezért egy keskeny területsávot ajánlanak fel, azonban minden jelentékenyebb magyar várost kihagynak. A magyar delegáció ekkor megkérdezte, hogy ez-e az utolsó javaslat. A cseh delegáció sem igenlő, sem tagadó választ nem adott, további javaslat viszont nem érkezett, ezért a magyar delegáció nem vállalhatta azt a felelősséget, amelyet a csehszlovák hormány halogató politikája okozhat. A magyar kormány ezért a müncheni határozatban részes négy nagyhatalomhoz fordult s fenntartotta magának a további érdekeinek védelmére szükséges további lépések megtételét. A minisztertanács katonai intézkedéseket határozott el A kormány a ma éjjel tartott | ságát fokozó katonai intézkedése' minisztertanácson az ország bizton- | két határozott el. A ruszinszkói felkelés komoly méreteket ölt A nemzetközi sajtó egy része a Reuter Iroda és a cseh jelentések alapján jelentéktelennek igyekeznek feltüntetni a ruszinszkói felkelést. Ezzel szemben a menekültek elbeszélései szerint Ruszinszkóban igen heves ellenállás folyik. A felkelés leverésére a csehek nagyobb számú csendőrséget és katonaságot küldtek, amelyek több helyen valóságos harcot vívtak, sőt több helyen tankot is kénytelenek voltak harcba- vetni. A menekülők éjszaka nagyszámban lépik át a határt és elbeszélésük szerint nincs nap, hogy az elkeseredett lakosság a csendőröket, hatóságokat meg ne támadná. A lakosság elkeseredése óráról-órára nőttön nő és az egész felvidéken veszélyes kirobbanással fenyeget az elviselhetetlen cseh terror miatt. Európa népeinek közvéleménye a magyar javaslat mellett A nagy európai országok sajtójának mai jelentései a következőkben foglalnak állást a Komáromban megszakadt tárgyalások ügyében: Olaszország közvéleménye Prágára hárítja a felelősséget. A csehek részéről sötét és ördögi játék folyik és Prága ismét kanócot gyújt az európai puskaporos hordó alá, a hordó azonban újból visszafelé robbanhat most is a cseheknél. A Popoló d’ Italia szerint Pozsonyban zavargások törtek ki a csehek és tótok között. A szlovákok Pozsonyban több középületet megszálltak. Németország sajtója egyhangúlag megállapítja, hogy a magyaroknak is meg kell adni az önrendelkezési jogot, mintahogy azt a felbomlott Csehszlovákia többi népei megkapták. Az angol sajtó nagy része ugyancsak állást foglal a magyar javaslat mellett és kiemeli, hogy a csehek a színmagyar lakosságú területek visszaadását is megtagadták. A Csehországból Londonba érkezett jelentések élénk katonai tevékenységről számolnak be. Vásárosna- ménnyel szemben nagy csapatösszevonások folynak, a Vág völgyében erős gépesített cseh osztagok vonulnak előre. A francia közvélemény nagyobb része nem foglal állást a magyar követelésekkel szemben, csupán a cseh zsoldban álló néhány újság tiltakozik Csehország „újabb megcsonkítása“ ellen. Az egész országra kiterjesztik az árellenőrzést Az árellenőrzés egyre nagyobb | jelentőségű gazdasági eszközzé válik. Az eddig végzett munka bebizonyította, hogy szükség volt erre s mint értesülünk, az árellenőrző hivatal a jövőben szélesebb alapokon végzi feladatát, amennyiben az egész országra kiterjeszti munkáját. Az árellenőrző megbízottak kinevezése már meg is történt és ezek az ország különböző vidékein szétszórva, de természetesen központi irányítás mellett végzik munkájukat. Az árellenőrzés a jövőben nem elégszik meg azzal, hogy az egyes fontos közszükségleti cikkek áránál a szükséges mérsékléseket végrehajtsa, vagy a jogosulatlan drágításokat megakadályozza, hanem gondoskodik majd arról is, hogy intézkedései a gyakorlatban kellően érvényesüljenek. Eddig ugyanis az volt az eljárás, hogy a gyáriparral történt a megállapodás. A gyáripar be is tartotta ezt, azonban a kereskedői hálózatban — amíg az árú a fogyasztóhoz eljutott, — nem mindig érvényesült a keresztülvitt ármérséklés. Erre való tekintettel — értesülésünk szerint — a jövőben az ár- ellenőrzés kiterjed majd a közvetítésre is és ezen a téren szintén arra törekszik, hogy a fogyasztó érdekeinek megfelelően, de a termelők és közvetítők tevékenységének jogos ellenértékét mégis biztosító árakat érvényesítse. A hangsúly itt az ellenőrzésen van, mert hiszen sok esetben nehéz szemmeltartani az árúnak a termelőtől a fogyasz-
