Eger - napilap, 1938/2
1938-10-13 / 162. szám
2 EGER 1938. október 13. köt és kimerítően tájékoztatták a tárgyalások menetéről és az azok során felvetődött problémákról. Ennek megtörténte utániéi 11 órakor a miniszterelnökkel együtt kihallgatáson jelentek meg a kormányzónál, akinél másfél óráig tartózkodtak és jelentést tettek a tárgyalások anyagáról és eredményéről. A magyar honvédcsapatok bevonultak az örömmámorban úszó Ipolyságra A húsz esztendővel ezelőtt bekövetkezett összeomlás és az azt szentesítő trianoni békeszerződés a Felvidéket és vele együtt az Ipolyságot is elszakította Magyar- országtól. Húsz év múltán kedden bekövetkezett a történelmi pillanat, amely székhelyét, a színmagyar lakosságú Ipolyságot. A cseh határhoz közelfekvő Nagyoroszi, Drégelypalánk és Ipolyhont község lakossága már a reggeli órákban megindult Ipolyság felé, \ hogy együtt örüljön a város lakos I ságával a felszabadulás ünnepén. Gázbiztos óvóhelyajtók HAAS és SOMOGYI hatóságilag kipróbált, előírásos szerkezetben. vasszerkezeti gyára. Tel. 29-90 80. Budapest, VI, Frangepán u. 7. visszahozta hozzánk Hont vármegye Kidöntik a cseh határsorompót Délelőtt 11 órakor érkezett meg a magyar sajtó társasgépkocsija a határra. A határnál a váci kerékpáros zászlóalj várakozott déli 12 óráig a formai átadás pillanatáig. Az egybegyült határszéliek mámoros lelkesedéssel ünnepelték a magyar katonákat és elkeseredésük, húszéves sanyargattatásuk fájdalma a cseh színeket viselő határsorompó felé fordult. A határsorompó kizuhant a betonágyából és az útszéli árokba fordult s a rajta levő cseh állami címer pozdorjává zúzódott. Lassan elérkezett a déli 12 óra. — Vitéz Szombathy Pál alezredes, a váci Damjanich János első kerékpáros zászlóalj parancsnoka odalépett segédtisztjével a cseh részen szolgálatot teljesítő századoshoz, aki ekkor átadta a határvonalat, majd gépkocsijába ülve elrobogott. Megindul a kerékpáros zászlóalj A kerékpáros zászlóalj nyomban megindult az Ipolyságba vezető országúton, ahol végeláthatatlan tömegben éljenzett, lelkesen tapsolt az Ipolyság felszabadult népe. Az újságírók a gépkocsiról nemzeti- színű kokárdákat szórtak a lelkesedés örömében síró nők és férfiak közé, akik örömmel tűzték ki a kokárdát. Szüntelen éljenzés, „Vissza, visz- sza, mindent vissza. Pozsonyt visz- sza! Kassát vissza!“ kiáltások hallatszottak. Közben a kerékpáros zászlóalj Ipolyság főterére érkezett melyet a cseh uralom alatt Mas- saryk-térnek neveztek. Ott tolongott, éljenzett lelkesedett az egész város lakossága. Minden házon magyar zászló lengett. Magyar színek voltak az ablakokban és virágok mindenfelé. A város bejáratánál két hatalmas diadalkapu fogadta a bevonuló csapatokat. Ipolyság főtere felejthetetlen színes képet mutatott. Magyarruhás asszonyok, leányok határtalan lelkesedéssel és öröm- újjongással fogadták a csapatokot. Hasonlóképpen leírhatatlan lelkesedéssel fogadták Sátoraljaújhely megszállt részén, a Ronyva patakon túl a bevonuló magyar csapatokat. A pozsonyi magyarság távirata Mussolinihez A pozsonyi magyarság tegnap táviratot küldött Mussolinihez, a- melyben Mussolini segítségét kérik felszabadításukhoz. A távirat hangsúlyozza, hogy szenvedésük leírhatatlan s minél hamarabb szabadulni akarnak a cseh demokrácia poklából. Sir Robert Gower a magyar követelések teljesítéséért Sir Robert Gower magyarbarát angol képviselő tegnap nagy beszédet mondott, amelyben foglalkozott a magyar követelésekkel is. Beszédében hangsúlyozta, hogy tartós békére csak akkor lehet számítani, ha a békeszerződéseket revízió alá veszik. Kiemelte továbbá, hogy a háború utáni békeszerződésekben Magyarországot sújtották legigazság- talanabbul és legnagyobb mértékben. Magyarország területi követelései jogosak és azokat teljesíteni kell akkor is, ha ezen követelés mögött nem áll fegyveres kényszer, mert a jog és az igazság követeli ezt meg s mert a békét csak így lehet tartósan biztosítani. Kinevezte a belügyminiszter Heves vármegye szociális tanácsadö|át Eger, október 12. ! Mint ismeretes, vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a győri programban bejelentette a magyarországi szociális átalakulás ütemének gyorsítását. A kiáltó szociális ellentétek, a nemzet jövő feladatainak megalapozása, a tömegek jólétének megteremtése, általában a haza és nemzet fogalmának reális megfogalmazása valóban sürgetőleg jelentkeznek, mert a nemzeti erők felfokozása, a nemzeti lét jövője megvalósításuktól íügg. A kormánynak a szociális átalakítás munkájához széleskörű adatgyűjtésre, a népi és társadalmi viszonyok alapos ismeretére van szüksége. Ebből a célból a belügyminiszter szociális tanácsadókat nevez ki a törvény- hatóságok területére, akiknek feladata a vármegyék területén uralkodó szociális viszonyok beható tanulmányozása, megállapítása és a * 11 szükségesnek vélt intézkedések iránt javaslatok tétele. A belügyminiszter Heves vármegye szociális tanácsadójává dr.Kiss István teológiai tanárt nevezte ki, aki két év óta működik az egri papnevelő intézetben és szociális cikkeivel hívta fel munkásságára a kormány figyelmét. Megérkezett az első levél Ipolyságról A posta alkalmazottai összegyűltek a levél fölött és elénekelték a Himnuszt Eger, október 12. A magyar honvédség kedden délelőtt a lakosság óriási lelkesedése közben bevonult Ipolyságra, amely a komáromi tárgyalások első eredményeként visszakerült az anyaországhoz. Ünnepelt ezen a napon az egész magyarság s este milliók hallgatták könnyes szemmel a rádió közvetítését, amit technikai okokból csupán hanglemezről tudott forgatni a stúdió. Húsz év óta nem voltak a magyarságnak ilyen mámoros percei, mint amikor ledőlt a cseh határsorompó és megdörgött a föld az első honvédgyalogezred kemény bakáinak talpa alatt. Ipolyság átadásával kapcsolatban megkapó ünnepség színhelye volt ma az egri postahivatal. A reggeli postával befutott az első levél a felszabadult Ipolyságról. Magáncímre érkezett s rajta húsz év óta az első magyar pecsét: „Ipolyság“ felirattal és a keddi időjelöléssel. A levél pillanatok alatt kézről kézre járt, a tisztviselők megha- tottan szemlélték az első vendéget, majd Szalóky Ede postafőnök ösz- szegyűjtötte a hivatal tisztviselőit és alkalmazottait, néhány lelkes szóval megemlékezett Ipolyság visz- szacsatolásáról, annak a reményének adva kifejezést, hogy mielőbb megérkezik a többi magyar bélyegző is: Pozsony, Kassa, Nyitra, Rimaszombat, Léva. A rövid ünnepség után az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt. A VISSZAKERÜLŐ FELVIDÉK Hány magyar él az azonnal visszacsatolandó területen? — Tizenegy városnak kell visszakerülni Magyarországhoz A világsajtó érdeklődésének középpontjában ma már a cseh kérdés magyar vonatkozásai állanak. Az angol, francia és olasz lapok térképeket közölnek, hogy a 20 éve fenuálló Csehszlovákiából milyen részek válnak le még a német és lengyel területek elszakadása után. A nyugati demokráciák lapjainak térképei Csehszlovákia Magyarország felé eső új határait néprajzi alapon rajzolják meg. Ilyenformán 11 ezer négyzetkilométernyi területet, a tisztán magyar részt csatolnák vissza Magyarországhoz.Ezen a részen, mint már megírtuk, 740 község van. Ezeknek a lakosága óriási többségbnn magyar. A lakosság számát csak következtetések útján állapíthatják meg. Nevezetesen a cseh statisztikai közlések hazugságokon és csalásokon alapulnak. Az 1930. évi népszámlálás 512 ezer magyart tüntet fel egész Felvidéken. Persze köztudomású, hogy micsoda féktelen terrorral készültek az adatgyűjtések. A függő viszonyban lévő magyarokat, tisztviselőket, régi nyugdíjasokat hivatalból „cseh nemzetiségűek“-nek írták be a számlálók. Természetesen igen sokan voltak a függetlenek között is, akik exisztenciájuk, vagy gyermekeik jövőjének biztosítása végett engedtek a kényszerűségnek és megtagadták magyarságukat. Jellemző erre az is, hogy az idén szeptemberben a revízió hírére 37 százalékkal emelkedett a magyar iskolák tanulóinak száma. Az adat- hamisító cseh statisztikusok legszellemesebb trükkje ezután az volt, hogy olyan 250 ezer „idegent“ számoltak össze, akiknek kétes az állampolgárságuk. Persze ezek csaknem mind magyarok. De már csak azért sem lehet igaza a cseh statisztikának, mert 670 ezer magyart mutattak ki 1920-ban és arról áradoztak, hogy a magyarok természetes szaporodása nagyobb náluk, mint a Csonkaországban. Tehát lehetetlen, hogy 20 ezerrel csökkent volna 1930-ra a magyarok száma
