Eger - napilap, 1938/2
1938-10-11 / 161. szám
1 2 EGER tudna segítségére lenni, viszont ez a garancia-vállalás esetleg háborúba sodorhatná Angliát olyan érdekekért, amelyek nem érintik szorosan a brit birodalmat. Moscziczky lengyel köztársasági elnök rendeletet adott ki, amelyben kimondja, hogy a visszacsatolt Olsa- vidék elválaszthatatlanul a lengyel birodalom része lett. Eger, október 10. A Magyar Légoltalmi Liga egri csoportja vasárnap délelőtt nagy légvédelmi előadást tartott az Uránia- mozgófénykép-színház termében. Az előadáson aránylag örvendetes számban jelentek meg az egyes intézmények, testületek, olvasókörök és iskolák vezetői és tagjai. Mégis azt kell mondanunk, hogy a légvédelem fontosságára való tekintettel, sokkal nagyobb számban kellett volna megjelennie Eger polgárságának. A frontharcos zenekar a Himnuszt játszotta az előadás kezdetén. A közönség átérezve a történelmi nap jelentőségét, Komárom felé gondolt és mély áhítattal mondotta a zenével az imádságot. Dr. Dallos Iván önkéntes tűzoltófőparancsnok, a Légoltalmi Liga egri elnöke megnyitó beszédében október 9. történelmi fontos dátumáról emlékezett meg és az isteni igazságot fedezte fel abban, hogy Szent István évében pontosan azt éri utói legelsőnek a végzet, aki húsz évvel ezelőtt Szent István országát feldarabolta. Ez az ember néhány nappal ezelőtt még nagy világégést akart előidézni és éppen ez a küszöbön álló világháború hívta életre a Légoltalmi Ligát, amelynek feladata, hogy a harcvonalban küzdő katonák háta mögött ne lehessen feldúlni és felbomlasztani az országot. Üdvözölte végül Eger közönségét és azokat a megjelenteket, akik ingyen és becsületből akarnak küzdeni a Liga céljaiért, amely azonos a nagy magyar célokkal. Ezután bemutatták a budapesti Hősök terén szeptember 21-én tartott országos tiltakozó gyűlés filmriportját, amelyen az egész nemzet impozáns megnyilatkozással követelte vissza az elcsatolt Felvidéket. A zenekar újabb játéka után Ruzsin Ferenc tűzoltóparancsnok szemrehányással illette a közönséget azért, mert kevesen jelentek meg az előadáson, jóllehet minden hivatal és minden városrész megkapta meghívóját. Elmondotta azután, hogy a légvédelem és a légoltalom már minden államban meg van szervezve, csak nálunk nincs. Rendkívüli fontosságú kérdés ez és már saját szemeinkkel láthatjuk, hogy német és lengyel szomszédainknak a légoltalomba befektetett áldozatai meg is hozták a gyümölcsüket. Az elmúlt idők tapasztalatain okulva, nekünk is azonnal meg kell kezdenünk légoltalmunk teljes megszervezését. A légoltalom ma honmentő feladat, a honvédelem pedig az újabb ezredévet jelenti a magyar nemzet számára. A légoltalom hatósági feladata az utcákra, középületekre és a házak kapuján belüli légoltalomra terjed. Ennek a munkának kiépítésére alakult a Légoltalmi Liga. Az ország legelső társadalmi szervezete ez. Fővédnöke Magyarország kormányzója, védnökei pedig királyi hercegek és a miniszterek. A Ligának tagja lehet minden 14 évet betöltött magyar állampolgár. Természetesen a nők is, hiszen a férfiak háború esetén 18 évtől 50 éves korig hadba vonulnak és a nőkre valamint az idősebb férfiakra hárul a légoltalom feladata. Mindenkinek be kell tehát lépnie a légoltalmi ligába, mert ezzel saját otthonát, saját városát menti veszély esetén. Eger városa 374 légoltalmi házcsoportra van beosztva, s ugyanannyi légoltalmi házcsoport-parancsnokra és helyettesre van szükség. A Liga Egerben október 12. és 15.-én házcsoportparancsnoki tanfolyamot rendez, amelyre jelentkezhetik mindenki a 18 és 50 év közötti katonaköteles férfiak kivételével. A jelentkezést Dallos Iván dr. elnöknél, a városházán és a tűzoltólaktanyában lehet bejelenteni. Ruzsin Ferenc lelkes hangú hazafias felhívásának nagy sikere volt. Már az Urániában sokan jelentkeztek a tanfolyamra és sokan bejelentették a Ligába való belépésüket is. — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Délnyugati, nyugati szél, változó felhőzet, az északi megyékben futó eső, reggel helyenkint, főleg délen köd. A hőmérséklet alig változik. Egerben ma reggel 7 órakor 8'4 fok, a talajmentén 5 6 fok, a tegnapi maximum 15 8 fok volt. A légnyomás 763’0 mm., süllyedő. 1938. október 11. ■ ■ Ünnepi keretek között ülte meg Eger udrosa a magyarok nagyasszonyának ünnepét A katolikus egyházközség ünnepi közgyűlése A szentév egyik befejező mozzanataként vasárnap ünnepelte Eger katolikus társadalma Magyarok Nagyasszonyának ünnepét, emlékezvén arra, hogy Szent István király halálos ágyán a Nagyasszonynak ajánlotta fel országát. Az ünnepség rendjén délelőtt 9 órakor ünnepi szentmisét mutatott be Kriston Endre püspök a főszékesegyházban, ahol megjelentek a hatóságok, testületek, társadalmi egyesületek, valamint az iskolák ifjúsága. Ebből az alkalomból délelőtt 11 órakor ünnepi közgyűlést tartott az egyházközség képviselőtestülete és tanácsa. A közgyűlésen Novak Sándor apát, kanonok, plébános mondott ünnepi beszédet, rámutatván a magyar Mária kultusz nagy nemzeti jelentőségére. — Az egyház — mondotta többek között — nem szószólója a politikának, az állami és társadalmi berzenkedéseknek, de hat rájuk, mert felül áll rajtuk. Az egyház nem kér állami támogatást, állami kegyeket, hanem a lelkeket keresi s ezekért szívesen veszi az állami támogatást, mint ahogy szívesen vállalja értük a szenvedést és üldöztetést is. — Amikor az egyház Istvánt királlyá magasztalta, nem az államfőt tisztelte meg benne, hanem azt a férfiút, aki királyi pompában is tudott hívő keresztény lenni. A második honalapítót ünnepeljük benne, aki bevezette a nyugat államai közé országát és megalapította annak alkotmányát. Törvényei, éppúgy, mint élete és minden tevékenysége katolikus lelket lehelnek s épp ez okból tiszteljük Szent Istvánt, mint nemzete királyi nevelőjét. — Mi egriek, hogy ilyen bensőséges a hitéletünk, hogy városunk fejlődése abban az irányban haladt, Szent Istvánnak köszönhetjük, mert ő alapította itt a fejlődést meghatározó egri püspökséget. Meg kell említenem, egri vonatkozásánál fogva, hogy a nagy egri servita, Szajcz Leó kutatásainak köszönhető az a felfedezés, hogy Szent István intelmei ma is a legkorszerűbb emlékiratok. — Midőn Szent István közeledni érezte halálát, összehívta az ország nagyjait, kezébe vette a szent koronát, a nemzet jelképét és felajánlotta Szűz Máriának. Árva nemzetének nem a föld hatalmasságai között keresett pártfogót, hanem az ég oltalmába ajánlotta. Azóta a mi országunk Mária országa. Történelmünk legjelesebbjei, Szent László, Nagy Lajos, Hunyadi, Rákóczi, a- kiknek nevéhez a nemzeti lét fűződik, mindig buzgó Mária tisztelők voltak. Az országnak ezt a jellegét ismerte el Róma, amikor 1896-ban ünnepet rendelt minden év október 8-án a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. — A magyarságnak ritkán volt annyi szép ünnepe, mint az idén. Az eucharisztikus kongresszus ragyogó eseményei, a Szent Jobb országjárása, az az áhitatos éjszaka, amikor hódolására járultunk. De ezek az ünnepek nem volnának teljesek a Nagyasszony ünnepe nélkül. Azért zengett fel ma a Te Deum, hogy hálát adjunk neki kilencszáz éves segítségéért, közbenjárásáért. 0 segített meg bennünket a kúnok és besenyők elleni harcokban, a nándorfehérvári ütközetben, a török iga alól felszabadulásunkban. Meg lehet állapítani, hogy nemzetünk emelkedése, nagy hanyatlása szorosan összefügg Szűz Mária tiszteletével. Amikor erős és nagy volt a Mária-kultusz, hatalmas és boldog volt az ország, de lehanyatlott, amikor a magyarság elfordult égi pártfogójától. Ma az új pogányság terjesztői azt mondják, hogy nincs szükség égi pártfogókra, elég tisztelni a fajt. A kereszténység azt tanítja, hogy a faji törvényt nem biológiai alapon, hanem erkölcsi úton kell megőrizni. — Ha valaha szükség volt az égi segítségre, különösképpen most van, amikor a magyar jövő hajnalhasadása látszik. Hisszük, hogy az Isten, látván az ország népének és vezetőinek hitét, amellyel valóban példát adtak az egész világ előtt, jutalmul megengedte, hogy ez a nemzedék a Magyarok Nagyasszonyának támogatásával megérhesse az ország feltámadásának közelségét. Legyünk a Magyarok Nagyasszonyának hű tisztelői s akkor remélhetjük, hogy a szentév kezdete lesz egy szebb magyar jövőnek. — A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Szentgyörgyi Gyula igazgató- tanító számolt be a katolikus iskolák idei benépesedéséröl. A líceumi elemi iskolában 234, a Deák Ferenc- utcaiban 313, a Maklári-utcaiban 222, az Orsolyáknál 351, az Angol- kisasszonyoknál 210 a beiratkozott növendékek száma, az egri katolikus elemi iskolák tehát 1330 gyermeket nevelnek. szükséglete 37.057 pengő, fedezete 35.693 pengő. A hiány fedezésére az egyházközségi képviselőtestület harmados arányban az érsekfőpász- tort, a székesfőkáptalant és Eger városát kéri meg. A gyűlést Novak Sándor apát, kanonok, plébános zárószavai fejezték be. A közgyűlés ezután az eltávozott dr. Kürti Menyhért katolikus főigazgató helyébe perjel-utódát, dr. Küzdi Aurélt választotta be az egyháztanácsba, aki azonnal le is tette az esküt. A tárgysorozat utolsó pontjaként Vanyek József ny. számvevőségi főnök terjesztette elő az iskolák költségvetéseit. Ezek szerint az iskolák ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Azonnal meg kell indítani az egri légoltalom megszervezését! Nagy sikere volt a légoltalmi felvilágosító előadásnak az Uránia-Színházban Eger város 374 légoltalmi házcsoportra van felosztva
