Eger - napilap, 1938/2

1938-10-01 / 155. szám

Eger, XLIX. évf. 155. szám» & R R 8 FILLÉR ♦ Szombat ❖ Trianon 19, 1938. október 1 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM.FŐLD- SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54.558. SZ. A nagyhatalmak csak akkor garantálják a cseh határokat, ha Prága eleget tesz a magyar és lengyel követeléseknek Megegyezett a négyhatalmi értekezlet Az egész világ érőmmel tagadta a megegyezés hírét jelentik, hogy a csehszlovákiai len­gyel és magyar kisebbségek problé­mája, amennyiben három hónapon belül az érdekelt kormányok közti megállapodás útján nem rendeztetik, a négy hatalom itt jelenlévő kor­mányfői további összejövetelének tárgya lesz. Pótlás az egyezményhez. Az Egyesült Britt Királyság kor­mánya és a francia kormány a főn- tebbi egyezményhez csatlakozott azon az alapon, hogy fenntartják azt az ajánlatot, amelyet a szep­tember 19 iki angol-francia javasla­tok 6. §-a tartalmaz a csehszlovák állam új határainak nem provokált támadás ellen való nemzetközi ga­ranciájára vonatkozóan. Mihelyt a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségek kérdése ren­deztetik, Németország és Olaszor­szág a maga részéről garanciát ad Csehszlovákiának. Pótnyilatkozat. A jelenlévő négy kormányfő egyet­ért abban, hogy a mai egyezmény­ben megállapított bizottság a német külügyi hivatal államtitkárságából, Anglia, Franciaország és Olaszor­szág Berlinben akkreditált nagy­követeiből és a csehszlovák kor­mány által kinevezendő tagból fog állani. Pótnyilatkozat. Minden, a területátadásból adódó kérdés a nemzetközi bizottság ille­tékessége alá tartozónak tekintetik. * A tanácskozások a hajnali órákig tartottak. Elsőnek Göring tábornagy és Ribbentrop külügyminiszter hagy­ták el a vezéri házat. Nem sokkal később a kormáuyférfiak távoztak. Mussolini Hitler kíséretében hagyta el a tanácskozás helyét. Az állam­férfiak közül elsőnek Mussolini hagyta el Münchent. Mussolini Hit­ler és Göring kíséretében érkezett a pályaudvarra, ahol szivélyes bú­csút mondtak egymásnak. A megegyezés híre nemcsak Európában, de az egész világon osztatlan örömet keltett. Angol és francia politikai körökben elismerik Mussolini és Hitler békeakaratát és hangoztatják, hogy Hitler a köz­vetlen tárgyalásokkal nagy sikert aratott. A sajtó kiemeli, hogy a müncheni egyezménynek még be- láthatatlanok a következményei az európai politikában. Az egyezmény aláírását fényké­pészek örökítették meg a müncheni vezéri házban. A főegyezményhez hasonló sorrendben írták alá a pót­egyezményeket. Az egyezmény aláírása után a vendégek beírták nevüket a vezéri ház aranykönyvébe. Az angol sajtó egyhangú meg­nyugvással veszi tudomásul az egyezményt. A Times azt írja, hogy a kényszerbéke helyébe a meg­egyezés-béke lépett. A londoni szín­házakban az előadásokat félbesza­kították s közölték a közönséggel a megegyezést. A londoni utcákon lelkesen tüntető tömeg éljenezte a békét. Angol politikai körökben elterjedt hírek szerint VI. György a legnagyobb angol kitüntetéssel, a térdszalag renddel tünteti ki Cham­berlain miniszterelnököt. illa, pénteken este léguédelmi riasztás és eisötétítési gyakorlat lesz Egerben A gyakorlat pontos idejét nem kozlik a lakossággal Éjszaka félkettő után közzétették a világtörténelmi fontosságú négy­hatalmi értekezlet határozatairól szóló hivatalos jelentést, amely a következőképen szól: Azok a megbeszélések, amelyeket Németország, Olaszország, Francia- ország és Anglia kormányfői csü­törtökön délben m°gkezdtek, késő este fejeződtek be. A hozott határo­zatokat, amelyeket az alább követ­kező okmányokban fektettek le, nyomban eljuttatták a cseh kor­mányhoz. Eggezmémj, létrejött Németország, Nagybrittan- nia, Francia és Olaszország között 1938. szeptember 29-én Münchenben. Németország, az Egyesült király­ság, Franciaország és Olaszország a szudétanémet terület átengedésére vonatkozóan elvben már létrejött megállapodás figyelembevételével az átengedés alábbi feltételeiről és mó­dozatairól és az e célból megteendő rendszabályokról s egyenként fele­lősnek jelentik ki magukat ez egyez­mény által a teljesítésének biztosí­tására szükséges lépésekért: 1. A kiürítés október 1-én kez­dődik. 2. Az Egyesült királyság, Fran­ciaország és Olaszország megálla­podnak abban, hogy a terület ki­ürítése október 10-ig megtörténik, mégpedig bármiféle meglévő beren­dezés szétrombolása nélkül, és hogy a csehszlovák kormány viseli a fe­lelősséget azért, hogy a kiürítést a megjelölt berendezések megrongá­lása nélkül hajtják végre. 3. A kiürítés módozatait részletei­ben nemzetközi bizottság fogja meg­állapítani, amely Németország, az Egyesült királyság, Franciaország, Olaszország és Csehszlovákia kép­viselőiből fog állani. Október 1-én kezdődik a megszállás. 4. A túlnyomórészt német terület­nek német csapatokkal való szaka­szonkénti megszállása október 1-én kezdődik. A mellékelt térképen meg­jelölt sorrendben. 5. A nemzetközi bizottság meg­állapítja azokat a területeket, ame­lyekben népszavazásnak kell tör­ténnie. Ezeket a területeket a nép­szavazás lezárásáig nemzetközi ala­kulatok fogják megszállni. Ugyanez a bizottság fogja megállapítani azo­kat a módozatokat, amelyek mellett a népszavazást végre kell hajtani; alapul tekintendők a saar vidéki szavazás módozatai. A bizottság megállapítja a napot is, amelyen a népszavazás megtörténik. Ez a nap azonban november végénél későbbi időpont nem lehet. Ä határok végleges megállapítása. 6. A határok végleges megállapí­tását a nemzetközi bizottság végzi. Ez a bizottság jogosult lesz a négy hatalomnak: Németországnak, az Egyesült királyságnak, Francia országnak és Olaszországnak bizo­nyos kivételes esetekben a nép­szavazás nélkül átengedendő zónát szigorú néprajzi meghatározottsá­gától csekély mérvű eltéréseket ajánlani. 7. Optálási jogot fognak biztosí­tani az átengedett területekre való átlépésre. Az optálást e megállapo­dás megkötésének időpontjától szá­mított hat hónapon belül kell gya­korolni. 8. A csehszlovák kormány e meg­állapodás megkötésének napjától számított négyheti határidőn belül katonai és rendőri kötelékeiből el­bocsátja mindazokat a szudétané- meteket, akik ezt óhajtják. Ugyan­ezen határidőn belül a csehszlovák kormány elbocsátja azokat a szu­détanémet foglyokat, akik politikai vétségek miatt szabadságvesztés­büntetést töltenek ki. A magyar és lengyel kérdésre a következő pótegyezmények vonat­koznak : Pótngilatkozat. A négy hatalom kormányfői ki­Eger város légoltalmi parancs­noka f. évi szeptember 30-án este légvédelmi eisötétítési és riasztási gyakorlatot tart. A gyakorlat két részből áll és­pedig: 1. a csökkentett világítás­ból és 2. a riasztásból, mely utób­binál a teljes elsötétítés lép életbe. A csökkentett világításra való áttérés 20 órakor lép életbe. A gyakorlat második része a tel­jes elsötétítés végrehajtása. A teljes elsötétítés a „légvédel­mi riadó“ hangjelre kell végrehaj­tani. (Harangok kongatása, sziré­nák, gőzsíp búgása és a városban egyes helyeken felfüggesztett sín­vasak kongatása.) Ezeket a jelzé­seket az egyes önálló ipartelepek és intézmények kötelesek átvenni. A gyakorlat vezetősége a riadó időpontját a gyakorlat sikere érde­kében előre nem közli. Az összes légvédelmi segélyosz­tagba besoroltak, valamint a figyelő riasztóőrségbe beosztottak tartoz­nak a fenti napon gyülekezési helyükön 19 óra 30 perckor szol­gálattételre jelentkezni. A gyakorlatra vonatkozó részle­tes hirdetményt lapunk más helyén közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents