Eger - napilap, 1938/2

1938-09-29 / 154. szám

Eger, XL1X. évf. 154. szám, Ara 8 fillér ❖ Csütörtök ❖ Trianon 19, 1938. szeptember 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176,- POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54.558. SZ. Prága válasza A diplomáciai köröknek az a ré­sze, mely valóban a béke érdeké­ben s az igazság érvényesüléséért dolgozik éppen úgy, mint a világ közvéleménye, erőteljesen felfigyel arra a lépésre, amelyet a magyar kormány e hónap 22-én Prágában tett. Tiszta, világos és határozott volt ez a lépés, — valóban mentes minden körmönfontságtól és diplo­máciai cselfogástól. Nincs benne kardcsötetés és nincs benne fenye­getőzés, de nincs benne meghuoyász- kodás sem. Egyszerű, de önérzetes követelés; — méltó a magyar nem­zet ezer esztendős hagyományaiban gyökerező nagy politikai iskolázott­sághoz. Tudtára adtuk Prágának, hogy a magyar nemzet azonos elbánást követel a német probléma megoldá­sakor a felvidéki magyar testvé­reink részére, — egyben pedig ön­rendelkezési jogot a szlovák és ru­tén népnek. Ezt a követelést valóban nem lehet a béke felborítására irányúié­nak nevezni. Hiszen nem más ez, mint az 1918-ban hirdetett, de csa­lárd módra elsikkasztott önrendel­kezési jognak gyakorlati érvénye­sítése. Annak a jognak, amelyről a magyar nemzet sohasem mondott le. És nem más, mint Európa békéjé­nek őszinte szolgálata. Mert éppen a legutóbbi események tették Euró­pa közvéleménye előtt félreérthetet­lenül világossá azt, amit a magyar­ság húsz év óta szakadatlanul hir­det: igazság nélkül nincs tartós béke. A prágai kormány most adta át válaszát a magyar követelésre. Ami­lyen nyílt és őszinte volt a magyar lépés, — éppen olyan homályos a cseh kormány válasza. Hanem ezen már igazán nem lepődünk meg. Megszoktuk a mellébeszélést, az igazság elkenését arról a részről, ahol éppen ezekre az elvekre épí­tették fel állami életüket és tar­tották fenn húsz év óta. Jószándék, őszinteség és békevágy tekintetében — a legenyhébben szólva — igazán nem vagyunk elkényeztetve Prága részéről. De még igy is meglepetés, hogy a cseh kormány „barátságos“ tárgyalásra való készségét jelenti ki a magyar követelésekre. Fel kell tennünk a kérdést: hogyan lehet elképzelni barátságos tárgyalást akkor, amikor Cseh­szlovákia általános mozgósítást haj­tott végre, amelynek éle Magyar­i ország ellen is irányul. Hogyan le* j hét jóhiszeműen és jószándékkal I tárgyalni, amikor az ágyúcsövek tüzelésre készen szegeződnek a magyar határnak ? Hogyan lehet ba­rátságos eszmecserét kezdeni, ami­kor a cseh impérium alá tartozó magyar területeken a legsötétebb afrikai szellemet honosították meg két évtized óta s most, a hadi­készülődésekre hivatkozva, a lakos­ságot kifosztják utolsó anyagi javai­ból, vezetőit üldözik, a magyar nép ezreit vetik börtönbe s a Moszkva utasítására dolgozó katonai kor­mány minden áron testvéröldöklés­re akarja kényszeríteni őket? Magyarország mindig kész volt a tárgyalásra, — de barátságos tár­gyalásokhoz barátságos légkörre is szükség van, aminek megteremtése nem rajtunk, hanem egyedül Prá­gán múlik. Ez a probléma formai része. A lényeg pedig az, hogy a magyar nemzet osztatlanul, egy em­berként áll a kormány mögött ab­ban a követelésben, amely az égbe­kiáltó igazságtalanság jóvátételét követeli. Minden tárgyalás és fel­tétel nélkül vissza kell adui a ma­gyar lakta területeket, — ezt kö­veteljük egységesen és határozottan. Más megoldás nincs és nem is le­het. i » * ? A magyar nemzet igazának tu- j datában tudott várni és kitartását nem veszti el. A baráti nemzetek­től támogatva — aminek Hitler nagy békebeszéde és Mussolini több megnyilatkozása félreérthetetlenül hangot adott — önérzetesen állunk j a világ közvéleménye előtt s ren- i dületlenül hisszük, hogy az angol j hivatalos politika, amikor valóban elismerésre méltó fáradozásokat tesz a béke érdekében, nem áll meg félúton. Akik Európa biztonságát, békéjét és evolúcióját szolgálják, azoknak meg kell hallaniok az igaz­ság szavát. Benes lemond? Lapzártakor. Az olasz lapok fel­tűnő helyen közlik Benes lemondási szándékát. Ezeket a híreket a Len­gyel Távirati Iroda is megerősíti s hozzáfűzi, hogy Benes eddig is csak Sirovy kérésére maradt helyén. Politikai körökben elterjedt hírek szerint Anglia kérdést intézett Cseh­szlovákiához, hogy hajlandó-e részt venni egy esetleges nemzetközi ér­tekezleten. A válasz bizonyos fenn­tartásokkal állítólag igenlő volt. Legújabb: Roosewelt ma hajnalban újabb béheszózatot Intézett Hitlerhez Benesneb a lengyel köztársaság elnökéhez Intézett levelére tegnap külön futár vitte a választ Prágába Roosewelt, az Egyesült Államok elnöke ma hajnalban 4 órakor újabb békeszózatot intézett Hitlerhez. Roosewelt azt ajánlja az érdekelt hatalmaknak, hogy üljenek össze valamely semleges ország területén és tárgyalják meg újból a problé­mákat. Még nyitva áll az út, — mondja Roosewelt elnök — hogy a tárgyalások folytathatók legyenek. A lelkiismeret és országom népe követeli, hogy újból és újból szót emeljek a háború elkerülésére. Benes hétfőn különfutárral leve­let küldött Mosciczki lengyel köz- társasági elnöknek, amelyben bizo­nyos határreviziót ajánl Lengyel- országnak. Benesnek erre a leve­lére tegnap szintén külön futár vitte a választ Prágába. A Lengyel Távirati Iroda közlése szerint a vá­lasz konkrét javaslatokat tartalmaz. A lengyel Express Távirati Iroda jelentése szerint Franciaország és Anglia elismerte Lengyelország igé­nyét a Teschen-vidékre. Chamberlain angol miniszterelnök tegnap este rádió beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy a békét minden áron biztosítani akar­ja és ezért mindent elkövet, hogy a háborús katasztrófát elhárítsa. Minden alkalmat megragadnék — mondotta Chamberlain — a béke kedvéért. Egy harmadik német- országi utazást is, ha jónak látnám. De e percben semmit sem lehet csi­nálni. Vannak bizonyos dolgok, amit itthon kell megtennem. Most, ami­kor szolgálataitokat kérem a part­védelemben, a légvédelemben egy­aránt, arra kérlek benneteket angol asszonyok és férfiak, hogy ne ve­szítsétek el higgadtságtokat és nyugalmatokat. Ez az intézkedés pusztán óvatossági intézkedés. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy háborúba indulunk. Én nem látom feltétlen szükségességét annak, hogy harcoljunk, fegyvereket emeljünk egymás ellen csak azért, mert olyan problémáink vannak, amelyeket más­képpen is megoldhatunk. Én magam a béke fanatikus embere vagyok, lelkem mélyéből megborzadva ret­tegek vissza minden olyan gondo- dolattól, hogy háborút keljen meg­indítani, mert én a háborút csak a legvégsőbb eszköznek tekintem. Chamberlain beszéde élénk fel­tűnést keltett. Német politikai kö­rökben hangsúlyozzák, hogy Cham­berlain bizonyos sajnálkozást feje­zett ki a prágai elnyomókkal szem­ben. Ezzel kapcsolatban fölvetik a kérdést, hogy Anglia mért nem í szorítja Prágát a német terv elfo­gadására. Eger város közönsége csütörtökön délután nagygyűlésen követeli a felvidéket A jogakadémia és közigazgatási tanfolyam ifjúsága rendezi a hazafias nagygyűlést Eger, szeptember 28. Húsz év önérzetes türelme innen, húsz év rengeteg szenvedése túl a határokon: ezt nyújtotta az európai békének a kis Magyarország. Az utóbbi napok eseményei rést ké­szülnek ütni az elszámított szerző­dések falán, Európa torzszülött ál­lama: Csehország megingott abele- kényszeritett kisebbségek kétségbe­esett élet-halál harcától, a világ közvéleménye tisztán kezdi látni a békeszerződések Prága által diktált hazug helyzetének tarthatatlanságát. Húsz év önérzetes türelme, húsz év rengeteg szenvedése és megaláz­tatása most egyetlen követeléssé kovácsolódik: vissza a felvidéket. Kilenc millió magyar szívének és izmainak mágneses ereje kinyúl és hatni kezd az elrabolt egymillió magyar testvér után. Az összetá­kolt törvényeknél ősibb törvények kelnek életre az elnyomás alól és

Next

/
Thumbnails
Contents