Eger - napilap, 1938/2
1938-09-27 / 153. szám
Eger, XL1X. évf. 153. szám. Aha 8 filléh ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. szeptember 27. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD- SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176, — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ. A csehországi mozgósítás egyáltalán nem volt meglepetés számunkra. A csehek provokatív lépéseit már hosszű hetek óta, sót hónapokra vissszamenőleg szomorúan tapasztaltuk. Mindenesetre rendkívül komoly lépést kell látnunk abban, hogy a cseh hivatalos hatóságok immár törvényesítik a tényleges helyzetet s nyíltan a mozgósítás eszközéhez nyúltak. Hangsúlyoznunk kell a magyar közvélemény előtt, hogy a való helyzetnek ez a beismerése semmiféle újságot nem tartalmaz, mert a csehek már eddig is katonai szolgálatra szólították minden fegyverfogható emberüket. A magyar közvéleménynek ez a súlyos lépés méginkább kötelességévé teszi, hogy fegyelmezetten, higgadtan s az idők súlyához mért feltétlen nyugalommal nézze az eseményeket. Szomszédunk fegyvercsörtetése nem első alkalommal hangzik át hozzánk és a jelen esetben ez a terroriszti- kus lépés époly érthetetlen magyar- országi viszonylatban, mint voltak a múltban más erőszakoskodások. Magyarország semmi egyebet nem tett a jelenlegi nemzetközi konfliktusban, mint hangsúlyozta, a helyzethez mérten egyszer önérzetesen, máskor erélyesen, hogy a csehországi nemzetiségek önrendelkezési jogáuak igazságos megoldása nélkül megnyugvást nem lehet biztosítani a Duna völgyében. Kifejezést adtunk minden rendelkezésünkre álló fórum előtt annak a magyar felfogásnak, hogy a felvidéki milliós magyar lakosságnak ugyanazokat a jogokat kell biztosítani, mint amit biztosítani kívánnak más nemzetiségi népcsoportoknak. Ha a világ közvéleménye s köztük a demokratikus hatalmak is jogosnak ismerték el az önrendelkezési jog ez alapját a szudétanémetek számára, ez a jogbiztosítás nem koncentrálható egy bizonyos népcsoport körére, hanem részesítenie kell abban minden érdekelt nemzetiségnek. A magyar nemzet a maga követeléseit érthetően és világosan fogalmazta meg. Követeljük a magyarlakta vidékeknek minden további tárgyalás nélkül való visszaadását. Követeljük a szlovák és a rutén nép számára az önrendelkezési jog gyakorlati megvalósítását. Tesszük mindezt békés eszközök alkalmazásával, fegyvert nem villogtatva, de mindig tudatában annak, hogy ki lehetünk j téve olyan erőszakosságnak, amelyben Magyarorsság sem vállalhatja i annak a tunya és önzetlen ember- S nek a szerepét, akit az utca sarkán j minden járókeló öeszerugdoshat. ! Appellálnunk kell a nagy nemzetközi vélemény igazságos ítéletére s elsősorban az angol közvélemény igazságérzetére. Az angol sajtó a magyar kérdés megítélésében nem mutat tökéletes tájékozottságot. Merőben tagadásba vesszük azt az állítást, hogy a godesbergi tárgyalások alatt a nehézségeket a magyar és lengyel követelések okozták volna. Ha valamely oldalról azt az állítást kockáztatják meg, hogy mi okvetetlenkedésekkel zavartuk a tárgyalások menetét, ezzel az állítással szembeállítjuk húsz esztendőre visszanyúló békés törekvéseinket, a magyar külpolitikának azt a heroikus erőfeszítését, amellyel mindenkor a világbéke szolgálatára törekedtünk. A farkas és a bárány meséje elevenednék meg akkor, ha minket okolnának azért, mert Európa vizét felzavarták. Mi a békés ! politikától eltáutorodni nem akarunk, de engedjék meg egy porig alázott, kirabolt nemzetnek azt, hogy legalább azokat a jogokat követelje a maga számára, amely jogok felől más vonatkozásban immár vitának nincs helye. Magát az önrendelkezési jog gondolatát sem mi találtuk ki. Ennek hamis alkalmazásával darabolták fel ezeresztendős országunkat. Oda jutottuk volna már, hogy az az elv, amelyik Európa térképét újra rajzolta ésjhamis adatok alapján népmilliókat fosztott meg jogaiktól, a történelem rövid néhány esztendős próbája után nem volna hát jogalap a rosszul megalkotott békemüvek igazságos korrigálására ? Ha feszült ma Európa légköre, azt nem a magyar kérdés teszi ilyenné. Nagyon kevés igazságérzet kell ahhoz, hogy a rendbontót és a béke veszélyeztetőjét felismerje Európa bármely nemzete. Az a jogtalan és nagyon veszélyes provokáció, amelynek Európa a csehek részéről ki van téve, a bűntudat jelentkezését mutatja, amikor a rossz lelkiismeret az utolsó eszközhöz nyúl, fegyvert ragad, hogy ezzel a meggondolatlan és bűnös cselekedettel lángra igyekezzék lobbantam Európa béke után sóvárgó népeit s megnyissa zsilipjét egy olyan felfordulásnak és pusztulásnak, amelynek végső vesztese, minden reményünk szerint csakis a csalárdság, az álnokság, az elámítás és liazu- dozás lehet. A csehek élvezvén hosszú évek óta folyó fegyverkezésünk nagyon is kritikus értékét, maguk körül barátokat remélve nyúltak a mozgósítás eszközéhez. Rendkívül veszélyes hazárdjáték ez, amit méltán illethet szemrehányás, sőt a legsúlyosabb elítélés minden béke után törekvő nemzet részéről. Kívánatos volna, ha Anglia intelmeinek komoly foganatja lenne és a csehek eleget tennének azoknak a kívánságoknak, amelyek a rend, a nyugalom és a tartós békének vetnék meg alapjait A cseh mozgósítás híre a magyar közvéleményt egyáltalán nem lepte Eger, szeptember 26. Ma reggel közzétették a Chamberlain angol miniszterelnöknek Godesbergben átadott német emlékiratot. Az emlékirat megjelöli azokat a területeket, amelyeket a cseheknek vissza kell adni. Az emlékirathoz a német kormány térképet is mellékelt a visszaadandó területekről. A német javaslat szerint a visszacsatolandó területeket a mostani állapotban kell visszaadni, azaz sem berendezéseket, sem az élelmiszereket elszállítani nem szabad. A vegyes lakosságú területeken az emlékirat népszavazást követel, a- melynek időpontját a német és cseh kormány közösen állapítja meg. A döntéshez egyszerű szótöbbség kell. Követeli még az emlékirat a politikai vétségekért letartóztatott németek szabadonbocsátását. A vasárnap esti párisi lapok a feszültség enyhüléséről írnak, bár a cseh mozgósítás súlyosbította a helyzetet. A Temps szerint ma a láthatár kevésbbé komor. Foglalkozik a lap a német emlékirattal is és reméli, hogy az angol—francia ! javaslat előtt a cseh kormány nem tervezi az emlékirat elutasítását. A Reuter Iroda jelentése szerint a meg, mert régen tudomása volt arról, hogy minden ok nélkül, teljesen érthetetlenül katonai intézkedések történtek már a mozgósítási hír legalizálása előtt s a bevallott mozgósítás tulajdonképpen csak a való helyzetet ismerte be. Várjuk nyugalommal az események folytatását s akkor cselekszünk helyesen, ha nyugalmunkat és higgadtságunkat megőrizzük s nem esünk azokba a hangulati hibákba, amelyekben most oly szélső kilengésekben mozog az elcsüggedt cseh közvélemény, a lelkesítésre szánt, valóban nagyon aktív C3eh rádiópropaganda ellenére. cseh kérdés megoldása esetén az eddigi katonai szerződések helyébe általános nemzetközi garancia lép. Londonban az angol kormány tegnap éjjel is minisztertanácsot tartott. A minisztertanács után a kormány tagjai Daladier miniszter- elnökkel és Bonnet külügyminiszterrel tárgyaltak. Ma délelőttre várják Londonba Gamelin tábornokot, a francia hadsereg parancsnokát. Tegnap a Havas Iroda jelentést közölt a cseh kormány elutasító válaszáról. Ezt a hírt hivatalos körök szerint fenntartással kell fogadni. Ma a Times prágai jelentés alapján közli, hogy a cseh kormány visszautasította a német emlékiratban foglalt követeléseket. Az amerikai kormány tagjai Rooswelt elnök elnöklésével tanácskoztak. A pozsonyi C3eh hatóságok a mozgósítás után sok embert letartóztattak. A letartóztatottak között van a Német Távirati Iroda pozsonyi tudósítója is. A vasúti forgalom Németország felé teljesen megszakadt. A német menenültek száma már meghaladja a 100 ezret. Legújabb: Ma reggel közzétették a német emlékiratot Nem hivatalos jelentés szerint a cseh kormány visszautasította a német emlékiratban foglalt javaslatot Daladier és Bonnet tegnap éjjel Londonban tárgyalt Gamelin tábornok, a francia hadsereg parancsnoka ma Londonba érkezik
