Eger - napilap, 1938/2

1938-07-10 / 109. szám

AB A 12 FILLÉR ❖ Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. július 10, Eger, XLIX. élf. 109. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: l PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. A magyar repülésért Nagy utat tett meg a magyar élet, míg eljutottunk odáig, hogy az or­szág megvalósításra váró fontos problémái között az egyik legelső helyet foglalhatja el a magyar repü­lés kiépítésének sürgőssége. Nem is olyan régen még csak gondolni sem lehetett erre. A békeszerződések gúzsba kötötték a magyar erőt, nem engedték meg, hogy minden nemzet fennállásának legfőbb biztosítékát, a hadsereget kifejlesszük a kellő mér­tékben. A magyar égen nem repül­hettek nagyszerű honvédségünk re­pülőgépei, de még a kereskedelmi és a sportrepülés is súlyos akadá­lyokba ütközött. A magyar kormányok céltudatos és pillanatig sem szünetelő munkája következtében ma már ott tartunk, hogy felelős vezetők hirdethetik nyíltan a magyar sportrepülés ki­építésének elsőrendű fontosságát s mutathatnak rá a sportrepülés nagy- fontosságú nemzetvédelmi felada­taira. Ezt a nagy nemzeti gondo­latot indította útjára Imrédy Béla kormánya, amikor a nemzet hódo­latának és élni akarásának jeléül Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap létesítését határozta el. Az első lépés megtörtént s most már a nemzeti társadalom összetartásán, megértésén és áldozatkészségén múlik, hogy a Horthy Miklós Nem­zeti Repülő Alap minél előbb a nemzeti önvédelem egyik legerősebb bástyája legyen. A magyar kormány jelentős ösz- szeget biztosított a Nemzeti Repülő Alap céljaira és az alapot önkéntes adományával növelte már a magyar gyáripar is. Nap-nap mellett olvas­hatunk híreket arról, hogy nemzeti társadalmunk minden rétege meg­értette ennek a kérdésnek fontos­ságát s nap-nap mellett érkeznek a hírek arról, hogy a birtokos osz­tály, különböző közületek es egye­sületek, tiszti és tisztviselői karok, sőt örvendetes nagy számban munkás­csoportok ajánlják fel jövedelmük, illetve fizetésük bizonyos százalékát az alap növelésére. Olyan kérdés ez, amelyet állan­dóan napirenden kell tartani, itt nem lehet és nem szabad szónak esnie szalmalángról, a Horthy Mik­lós Nemzeti Repülő Alap a miénk, az egész nemzeté és az egész nem­zet legelemibb érdeke ennek az alapnak állandó növelése. A felajánlásoknak Heves várme­gyében, Eger városában is meg kell indulniok. Ennek a várme­gyének és városnak a polgársága mindig mélyen átérezte és átlátta nemzeti kötelességét és jóllehet soha nem tartozott az anyagilag erős közösségek közé, a történelem tanúsága szerint áldozni is tudott, ha szükség volt rá. Bizonyos, hogy a nemzeti társa­dalom minden rétege és tagja sze­retettel, buzgalommal és áldozat- készséggel siet a maga munkáját hozzájárulását felajánlani a nagy nemzeti célok megvalósításához s bízunk abban, hogy e vármegye és város polgársága sem marad ki a nemzeti áldozatkészségből. Tegnap reggeltől ma hajnalig csőrepedés következtében egy egész városrészben szünetelt a vízszolgáltatás Félnapig keresték a gépüzemek emberei a «ravasz» csőrepedést A gépüzemek munkásai azonnal hozzákezdtek a csőrepedés helyének megállapításához, ami nem volt könnyű feladat. Feltörték az utca aszfaltburkolatát s több helyen is leástak, a törés helyét azonban nem sikerült felfedezniük. Amint később mégis megállapították, a törés az úttest alatt lefektetett főnyomócső­ben történt, a szilárd aszfaltbur­kolatot a szabadba jutott víz azon­ban nem tudta áttörni és ezért a nagy nyomás alatt átpréselődve a talajon, a töréstől mintegy 5—6 méter távolságra a kiskockaburko­latot emelte fel és így tört utat a felszínre. Ezért volt már délután 2 óra is, mire sikerült megállapítani a csőtörés helyét. A cső, valószí­nűleg anyaghiba miatt, mintegy 80 cm-es hosszúságban repedt meg, s a víz körülbelül 40 négyzetméter kiskockaburkolatot szakított fel nagy erővel. A hibás cső kijavítása egész dél­után tartott, sőt még az éjszakába is benyúlt, a munkások reflektorok mellett dolgoztak egészen hajnali fél 4 óráig, amikor azután ismét megkezdődhetett a nagy melegben a vízhiánytól erősen szenvedő la­kosság vízellátása is. A vízvezetéki főnyomócső meg- repedése miatt tegnap egész napon keresztül szünetelt a vízszolgálta­tás a város déli területén lévő há­zakban. Tegnap reggel 9 óra táj­ban a várfeljáró alatt, a Káptalan és Almagyar utcák találkozásánál váratlanul felemelkedett az úttes­tet boritó kockakőburkolat s a mintegy 20 méteren felszakadt bur­kolat alól hatalmas vízsugár tört a felszínre és borította el csaknem az egész úttestet. Értesítették a gépüzemeket, ahon­nan Fogéi Elemér mérnök vezeté­sével azonnal munkások mentek ki a helyszínre, hogy a vízvezeték hi­báját felkutassák és megjavítsák. A környező utcákban a központból ugyanakkor megszüntették a víz­szolgáltatást, ami a lakosságot vá­ratlanul érte és a háztartások víz­ellátásában kellemetlen zavarokat okozott. Reggel 9 órától a hiba kijavításáig, ami a ma reggeli órá­kig tartott, szünetelt a vízszolgál­tatás a várban, a Sáncnak nevezett városrészben, a Szarvastéren, az Almagyar, Diófakút, Makiári, Ker­tész, Csákány, Lakatgyártó, Uszoda utcákban és a csatlakozó kisebb utcákban is. a húsárak alakulása, annál is in­kább, mivel a közönség körében ál­talános a panasz a húsárak magas volta miatt. Különböző kiviteli és belső termelési okok miatt az egész vonalon hónapok óta esett az élő állatok ára. Ez az esés egyes he­Olcsó az élőállat, mégis drága a hús Általános a panasz a közönség körében a magas húsárak miatt — Kevesebb a fogyasztás, csökken a város bevétele is Az általános piaci drágaság kö- j lyeken katasztrofális volt, úgy hogy zepette különös figyelmet érdemel j a kormány intervenciós vásárlások­kal próbálta felhígítani a túlerősen jelentkező kínálatot mély az árakat lenyomta, így akarván segíteni az állattartó és értékesítő társadalmon. Ugyanakkor másfelől beengedte a külföldi tengerit, hogy a hizlaláso­kat olcsóbbá tegye. A hús ára esik a termelőnél, ol­csóbb lesz tehát a közvetítő keres­kedelmi és ipari érdekeltségeknél, ez természetes. A pékipar például mindig aránylag érzékenyen igazo­dik a lisztárakhoz és emel, vagy leszállít, aszerint milyen mértékben és irányban változott a malmok ár­jegyzése. A mészáros és hentesiparnál azon­ban másként áll a dolog. Az élőál­latok sokhelyütt katasztrofális ár­esését egyáltalán nem követte a piaci olcsóság, a közönség éppen olyan drágán, méregdrágán vásá­rolja a húst, mint a legnagyobb ki­viteli konjunktúra idején. A hús ára rohamosan emelkedett annakidején, de a csökkenés nem akar jelent­kezni. Hogy csak néhány példát említ- zünk, a pénteki piacon az élőmarha kilója 40—50 fillér volt, ezzel szem­ben az üzletekben 128—144 fillérért kapható. A borjú már 80 fillérre csökkent, ám a közönség még min­dig 140—180 fillért fizet érte. A sertéshús élősúlyban 70 — 90 fillér, üzletben 160—180 fillér, a zsír 180, zsírszalonna 150—160, sózott sza­lonna 170—180 fillér. A közönséget rendkívül súlyosan érintette a húsárak drágulása. Kü­lönösen Eger, a kisfizetésű tiszt­viselőváros kezdett lemondani a húsfogyasztásról, mert az általános drágulást csak nagyon későn követte egy nagyon kismértékű fizetésjaví­tás. A fogyasztás csökkenését jelen­tékenyen érzi a hivatalos város is, mert fogyasztási adóbevételei erő­sen csökkennek, végül azonban a mészáros- és hentesipar is meg fogja sínyleni saját magatartásának a kö­vetkezményeit, mert lassan leszok­tatja a közönséget a hús fogyasz­tásáról. Kivirágzott ugyanakkor a hús­behozatali üzlet. Kis kézi csoma­gokban vasúton és minden elképzel­hető járóművön szállítják be a kü­lönféle húsfajtákat Egerbe s a szál­lító még a költségek fedezése után is jobban jár, mert árúja még így is olcsóbb, tehát kelendőbb, mint az egri húspiaci árúk. Ezen a helyzeten változtatni kell. Meg tudjuk érteni, ha a mészáros és hentesipar keresni akar, de kí­vánatos, hogy ezt lassúbb ütemben tegye. Ezt kívánja a közönség, a város, sőt maga a húsipar érdeke is. Nem látszik a cél érdekében meg- vetendőnek esetleg egy hatósági hús­szék felállítása sem, amely kellően irányítani tudná az egri húsárakat.

Next

/
Thumbnails
Contents