Eger - napilap, 1938/2
1938-09-18 / 148. szám
Eger, XL1X. évf. szám. «Bfl 12 FILLÉR ❖ Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. szeptember 18, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: i PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM.FÖLD* SZINT 3. - TEL: II. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176, — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. Legújabb: A csehek már a magyar lakossággal is erőszakoskoáaak — A szudéta- német párt vezetőit aem fogták el — A cseh sajtó hangja erősebbé vált - Újabb súlyos összeütközések a cseh- német határvidéken Heves vármegye maradjon a hevesmegyeieké E törvényhatósági bizottság egy települési üggyel kapcsolatban feliratott intézett a kormányhoz Eger, szeptember 17. A cseh—német kérdésben ma délelőtt érkezett táviratokat az alábbiakban közöljük: A cseh karhatalom tagjai már a magyarokkal szemben is megkezdték az erőszakosságokat. Pozsonyban tegnap több magyar nemzetiségű polgárt letartóztattak, miközben kisebb összeütközésekre került a sor magyarok és csehek között. Cseh körök álhíreket terjesztenek a szlovák néppárt csehbarát politikájáról. A szlovák néppárt vezetősége hangoztatja, hogy továbbra is Hlinka páter programmján áll. Ezt hivatalosan is tudomására hozták a cseh kormánynak. Különben is — mondja a közlemény — az együttműködésre nem a szlovákoknak, hanem a cseheknek van szükségük. Hír szerint a prágai kormánynak a szlovák néppárt áthangolásával az a célja, hogy egyengesse a közeledést a magyar és lengyel kisebbségek felé is. A magyar párt továbbra is erélyesen kitart követelései mellett. A magyar párt ma délután Pozsonyban értekezletet tart. Kassán ma falragaszok jelentek meg, amelyeken felhívják a lakosságot, hogy szerezze be a város elsötétítéséhez szükséges eszközöket. A Kurier Poranny lengyel kormánylap erélyesen síkra száll a csehországi lengyel kisebbség önrendelkezési joga érdekében. A szu- détanémet kérdés elintézése — írja a lap — nem jelenti a cseh nemzetiségi kérdés megoldását. Cseh- Sziléziában 200.000 lengyel él, a lengyel kérdést a szudéta kérdéssel egyöntetűen, az önrendelkezési jog megadásával kell rendezni. Szudétanémet körökben semmi okot sem látnak a párt feloszlatására s rámutatuak arra, hogy a prágai kormány meg sem okolta feloszlató rendeletét. Henlein tegnap délután Égerben megbeszélést folytatott pártja vezetőivel, a tárgyalások után azonnal elhagyta a várost. A csehek tegnap folytatták a szudétanémet katona- j kötelesek behívását Több helyen j lövöldözés volt, mert a németek ! megtagadták a bevonulást. A Né- I metországba menekült szudétanéme- \ tek száma már eléri a 23 ezret. ! A szudétanémet párt megcáfolta a cseh rádiónak azt a hírét hogy a j német párt vezetői elmenekültek j volna. A cáfolat szerint, a párt- | vezetők mind cseh területen tar- j tózkodnak, de lakóhelyüket, ért- i hető okokból, nem árulják el. A cseh sajtó hangja egyre erő- I sebbé válik. A Prager Presse a szudétanémetekkel kapcsolatban Iá- j zadási kísérletről ír. A Cesche Szlovo i t szerint a népszavazás Csehország i önállóságának feladását jelentené s ! utána a többi nemzetiségek is hasonló követeléseket támasztanának. A Berliner Börzenzeitung azt írja: j az események olyan pontra érkéz- i tek, amikor az irányítást nem a cseh hivatalos körök, hanem a Mosz- j kvából mozgatott bolsevisták inté- . zik. A Völkischer Beobachter rámutat arra, hogy Prága mindent egy lapra akar feltenni Moszkva sugalmazására. De a német népnek minden oka megvan arra, hogy re- | ménnyel nézzen az elkövetkezendő | döntés elé. Runciman lord londoni sajtónyi- j latkozata: a miniszterelnök úr kérésére tértem vissza Angliába. Még nem tudom, visszatérek-e Csehországba. Roosevelt elnöknél tegnap sajtóértekezlet volt. A nyilatkozatok tartózkodó állásfoglalást jelentenek. A MTI munkatársa kint járt a cseh-német határon. Schwaber- bachnál a cseh határőrség elhagyta helyét és visszavonult cseh területre. Egy határközségben a német lakosság lefegyverezte a cseh csendőröket, miközben két csendőrt megöltek. A katonaköteles németeket erőszakkal fogdossák össze, miközben a vélt rejtekhelyekre, kazlakba, pajtákba belövöldöznek a cseh csendőrök. Az elfogott németeket súlyosan bántalmazzák. A meginduló telepítéssel kapcsolatban igen érdekes eset tartja izgalomban Heves vármegye gazdatársadalmát, különösen azokat a kis embereket, akik a telepítési hírek nyomán földre, vagy kis haszon- bérletre tartanak igényt. A vármegye területén fekszik a régi Károlyi-féle hitbizomány, most nemzeti közművelődési alap 8000 holdas birtoka. Az utóbbi időben tett hivatalos lépések szerint erre a birtokra akarják telepíteni az Abauj-Torna megyei Dereng községet. Az eredeti telepítés úgy történnék, hogy a Kál községhez tartozó Nagyút-puszta területéből minden dorongi gazda annyi földet kapna, mint amennyi Abauj-Torna vármegyében volt neki. A közművelődési alapítvány birtokán alkalmazásban álló és munka nélkül maradó gazdasági cselédeket az úgynevezett Kisasszony-téri tanyára telepítenék le. A telepítés terve Heves vármegye vezetői részéről élénk ellenzést váltott ki s legutóbb a vármegye törvényhatóságának jelentette Okolicsányi Imre alispán, hogy a helyszíni tárgyalások során tiltakozott a más vármegyéből való lakosság áttelepítése ellen, mert Heves vármegye területén is él nagyszámú, telepítésre váró és arra rászoruló népesség. A vármegye közgyűlésén több felszólaló adott hangot a megye lakossága tiltakozásának és kívánságának. Elsőnek dr. Petro Kálmán, Eger országgyűlési képviselője sorolta fel azokat a falvakat, amelyek a vármegye északi és déli járásaiban rossz termelési viszonyaik és szűk kereseti lehetőségeik folytán szívesen bocsátanának ki települési rajokat az új területre, majd Plósz István országgyűlési képviselő hangoztatta, hogy a több millió pengős telepítés annál érthetetlenebb, mert a közművelődési alapítvány birtokterületét körülvevő községek rászoruló népe mintegy 10-15 községből, be is jelentette igényét a telepítendő földekl-e. Ugyancsak a tiltakozás hangján szólalt fel Beniczky Elemér ország- gyűlési képviselő is, szintén kifogásolta a vármegye északi vidékeinek szegénysorsű lakossága nevében a telepítési tervnek ilyen formában való végrehajtását, és indítványozta, hogy a törvényhatósági bizottság forduljon felirattal a kormányhoz és kérje, hogy a Heves vármegyében felszabaduló földeket hevesmegyei telepesekkel népesítse be. A közgyűlés elhatározta, hogy az indítvány értelmében feliratot intéz a kormányhoz. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ÍDinöenütt nagy karokat okozott a szokatlanul nagy esőzés Sok helyen csírázásnak indult a termés Nem lehetett megkezdeni az őszi munkákat Heves vármegye közigazgatási bizottságában vitéz Fiuk Gusztáv vm. gazdasági felügyelő az alábbiakban terjesztette elő jelentését a vármegye mezőgazdasági állapotáról: Az időjárás állandóan kedvezőtlen. A szokatlanul nagy mennyiségű csapadék igen nagy károkat okozott. A gabona cséplése befejeződött, a cséplést az esőzés hátráltatta, sok helyen a termény csírázásnak is indult. Az őszi munkák a mélyebb fekvésekben még most sem voltak a talaj nedvessége folytán megkezdhetők. A kapásnövényeknél is kárt jelentett a sok eső, mert a répák nagyrészben megbetegedtek, a burgonyákban rothadás állott be, míg a tengerinél a csővégeken penészedés mutatkozik. A szőlők sínylették meg a legjobban az esős időt, mert már a nyári csapadék is peronosporát idézett elő s a mostani esők a fürtöket támadták meg. Ennélfogva a legtöbb helyen kényszerszüretet tartanak, hogy legalább valamit is megmenthessenek a termésből.
