Eger - napilap, 1938/2
1938-09-13 / 145. szám
2 EGER 1938. szeptember 13. „A szociális eszmék forradalma van ma az egész világon“ Hedry Lőrinc dr. főispán Imrédé Béla programjáról — Ä törvényhatóság hódolattal üdvözölte Eger vasmisés érsekét Eger, szeptember 12 Heves vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartotta rendes őszi közgyűlését s Hedry Lőrinc dr. főispán a következő szavakkal nyitotta meg a közgyűlést: — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! — Szent István királyunk dicső emlékének szentelt ezen esztendő második felében összeült mai köz- gyűlésünkön is szálljon első gondo latunk a hála szárnyán az állam alkotó nagy király halhatatlan szel lerne felé. — Ha elmulanak is a so rozatos és káprázatos ünnepségek nek pompái és elhalkul a hívó ének „Hol vagy István király“ — ma' radjon közöttünk az ő apostoli lelke, csodálatos uralkodói bölcsességéből fakadó intelmei és töltsék meg a magyarság elméjét bízó hittel a magyarság elhivatottsága iránt. — — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! — Az isteni Gondviselés különös kegyéből a mi szeretett jó Érsek- főpásztorunk elmondhatta töretlen egészségben pappászentelésének 65.-ik évfordulóján az oly keveseknek elérhető vasmiséjét. Tudom, hogy ezren és ezren gondoltak reá a vármegyében is e napon — hálaadással eltelt lélekkel köszönvén meg a Mindenható e kitüntető áldását. De tudom azt is, hogy a Törvényhatósági Bizottság úgy kívánja, hogy e gyűlésének keretéből is eljusson Hozzá a nagyrabecsülésnek, a szeretetnek, a hódolatnak a szava, — kifejezvén 0 Excellenciája előtt a vármegye közönségének örömteljes szerencsekívánatait. — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! —Állandóan egy hajszálon függő világkonfliktus árnyékában, — fenyegető európai válság égzengése között, lázas építő munkában — a teendők sokaságától elborítva — áll ma nemzetünk. — — Maradék birtokállományunkat csak úgy tarthatjuk fenn, — ha azok az erők, — amely a tehetősek konzervativizmusa és a tömegek ra- dikálizmusa között évszázadok óta egymással szemben küzdenek — ha ezek az erők, ezek az ellentétek összehangolódnak közös célok érdekében. A közös cél: az ország java, az út pedig áldozat, terhek vállalása a tehetősebbektől és türelem és fegyelmezettség a tömegek részéről. Ne áltassuk magunkat — a szociális eszmék forradalma van ma az egész világon és minálunk is. Csak mint minden modernizálódott — úgy ebben is nem a régi forradalmak zavargó tünetei és fegyverei, hanem a betű és az elmék harca a mai forradalmi eszközök. — Döntő fontosságú elhatározásokat sürgetnek a társadalom mélyében dolgozó erők. És én — úgy hiszem — nem csalódom, ha azt mondom, hogy azok a nagy jelentőségű reformok, melyeket Imrédy Béla miniszterelnök ur kaposvári beszédében bejelentett, valóban döntő fontosságúak a nemzet életére. Kecsegtető feladat volna számomra méltatni jelentőségét e szociális tervezeteknek, de ahelyett csak egy felsorolásra szorítkozom : Az általános védkötelezettség sóvárgott visszaállítása, a nemzet katonai egyenjogosítása, a levente és lövészszervezetek kiépítése, az egykét leküzdeni hivatott családvédelmi intézkedések, a többgyermek intézményes megbecsülése, a magyar földet művelő munkás társadalomnak kisbérietekhez való juttatása, a gazdasági cselédség életviszonyainak megjavítása, a falusi kislakásépítés megkönnyítése, és végül az oly kellemetlenül szemetszuró álláshalmozások és összeférhetetlenségek megszüntetése képezik a gerincét annak az uj pillérnek, melyre az uj szociális békén nyugvó Magyarországnak fel kell épülnie. — A miniszterelnök ur azzal a látnoki hévvel átizzott fohásszal végezte az uj kort megnyitó beszédét, hogy erős a hite és bízik abban, hogy minden pártok felett erre az országépítő közös munkára össze fognak fonódni a magyar kezek. — Nekem sincs más vágyam és az én lelkemet is csak egy érzés uralja e pillanatban, öntsön a magyarok mindig segítő, hatalmas Istene vármegyénk népébe, minden hű fiának leikébe egymást megértő, kiegyenlítő szeretetet, hogy megfelelhessen annak a rendeltetésnek, a- melyet reá róttak sorsdöntő, nehéz idők. Ezen hő óhajtásom jegyében nyi- tem meg mai közgyűlésünket. Lapunk zártakor a közgyűlés tart. — A Hevesvármegyei Automobil osok Egyesülete közgyűlése és társas kirándulása. A HAE szeptember 17-én, határozat- képtelenség esetén szeptember 24-én, szombaton délután fél 7 órakor tartja rendes évi közgyűlését a Korona-szállóban. Közgyűlés előtt, 6 órakor igazgatósági és választmányi ülés, utána, 8 órakor társas vacsora lesz. — Az egyesület szeptember 18-án, vasárnap rendezi tervbevett őszi kirándulását Parádfürdő és Mátraháza érintésével Galyatetőre és a Kékesre. A kirándulók délelőtt 10 órakor indulnak a Korona-szálló elől. A régi magyar katonaeszmény ünnepi felelevenítése volt a OO-asok ezrednapja Eger, szeptember 12. A százhúsz éves múltra visszatekintő, sok dicsőséges csatában résztvett és csak a Monarchia felbomlásával megszűnt volt cs. és kir. 60. gyalogezred, Eger város volt háziezrede vasárnap nagyszabású ezrednapot tartott Hatvanban. Az ezred hadkiegészítő területéről, Heves, Borsod és Nógrád vármegyék járásaiból és községeiből felvonultak a találkozóra az összes volt 60-as tisztek, altiszti és legénységi állományú egykori frontkatonák, akiknek soraiban megjelentek többek között vitéz Taby Árpád testőrőrnagy, a Mária Teré- zia-rend lovagja, Szita Mihály ny. tábornok, az ezred háborús parancsnoka, vitéz Subik Károly prelátus- kanonok, érseki irodaigazgató, dr. Szinyey Mer se Jenő cs. és kir. kamarás, máltai lovag, a hatvani kerület országgyűlési képviselője és dr. Hedry Lőrinc, Heves vármegye főispánja, Okolicsányi Imre alispán, dr. Petro Kálmán egri országgyűlési képviselő és még számosán a vármegye és a községek vezetői közül. A három vármegye községeiből vasárnap már kora reggeltől kezdve autóbuszok, gépkocsik és zászlókkal, zöld lombokkal díszített hosszú kocsisorok szállították a régi 60-as katonákat Hatvanba. A város szélén a községek és járások neveit feltüntető táblák és nemzeti színű zászlók alatt gyülekeztek a találkozó résztvevői, ezután zárt alakzatokba sorakozva, végeláthatatlan sorokban, zeneszóval felvonultak a főtéren lévő hősi emlékműhöz. Az emlékmű előtt diadalkapu várta a menetet, amelynek élén vitéz Taby Árpád testőrőrnagy, az ezred legendás hírű hőse haladt lóháton. A diadalkaputól az émlékműig magyar ruhás leányok és egy formaruhás frontharcos szakasz állt sorfalat. A diadalkapu előtt a felsorakozott előkelőségek élén Szita Mihály ny. tábornok fogadta a kivonult alakulatok parancsnokának jelentését. Ezután Hatvan közönsége nevében Várkonyi Sándor főjegyző üdvözölte a volt ezredtársakat és Szita Mihály tábornokot, aki a Hatvanas Bajtársi Szövetség nevében köszönetét fejezte ki azért, hogy a város áldozatkész elöljárósága az ezrednap megrendezését lehetővé tette. Az üdvözlések után a menet a hősi emlékműhöz vonult, amely előtt a kivezényelt honvéd díszszázad parancsnoka tett jelentést Szita Mihály tábornoknak, majd vitéz Taby Árpád elhelyezte az ezredtársak koszorúját, esküvel fogadva, hogy az elesett hősök emlékéhez méltóan, a 60-as katonák mindenkor hűségesen teljesítik kötelességüket a hazával szemben. A budapesti bajtársi csoport nevében Trencsér József koszo- rúzta meg az emlékművet. A kegye- letes aktus a hatvani Máv.-dalárda énekével ért véget. Ezután a menet, amelyben kellemes feltűnést keltett az egri érseki jogakadémia emericanás lövészszá- dának fess formaruhás, lövészkalapos küldöttsége, a sporttére vonult. Itt vitéz Subik Károly prelátus- kanonok mondott tábori misét. Mise közben nagyhatású szentbeszédet intézett a diszosziopokkal és zászlókkal ékesített hatalmas térséget teljesen elfoglaló közönséghez. —Vészesen komoly időket élünk, — mondotta többek között, — ezt ti is érzitek. Komolyabbakat talán, mint bármikor is a világháborúban. Csonka hazánk sorsa dől el napjainkban, a közeli hetekben, közel hónapokban. De azt is tudjátok, hogy azok, akik országunkon bitangul megosztoztak, azokkal együtt, akik szerencsétlen hazánkat az ebek har- mincadjára juttatták a 18-as forradalomban, ellenünk most is ugrásra készen állanak. És mily végzetes szerencsétlenség, hogy amikor ebben a veszedelemben minden magyar embernek keményen össze kellene fognia és azoknak a harcteret járt férfiaknak a segítségére sietni, akik a nemzet hivatott vezérének bizalmából államférfiúi felkészültséggel és elszánt akarattal vállalták a magyar nép megmentését és az új Magyarország megteremtését, ezzel hazánk Szent Istváni határainak visszaszerzését; mily végzetes szerencsétlenség, hogy a magyar nemzet kévéje éppen most bomladozik. A háborúban akkor arattatok sikert, amikor tisztjeitek a harcban vitézül előljártak és ti őket követve, egy akarattal, együtt támadtatok. Tanuljatok ebből és vigyázzatok, hogy a ti soraitokat most senki meg ne bontsa. — Kérdem, számíthat-e még rátok, régi 60-as bakákra Isten és szegény hazátok ? Mert ne feledjétek, ahogy a harctéren is csak az volt megbízható, akinek szivében ott élt az Úr félelme, úgy a polgári életben is csak annak lehet becsülete, aki tudja, hogy Isten iránt mi a kötelessége. De szüksége van rátok hazátoknak is. A haza nemcsak a trianoni csonka ország, hanem az egész Szent Istváni ország teljessége. Hazánk a Szent Korona is, amely egykor Szent István király fejét ékesítette. És az a magyar királyság is, amelyet Szent István azért alapított, hogy hazánkat az időtlen időkig fenntartsa. Hazánk dicsőséges múltúnk is, nemzeti hagyományaink és ezer éves alkotmányunk. — Most a régi 60-as lelket kér-
