Eger - napilap, 1938/2
1938-09-04 / 140. szám
2 EGER 1938. szeptember 4. Tekintse meg ufdonságalnhat az Őszi Lakberendezési Vásáron és az ossz rádiószaküzletekben. Fenti rádiót lakásán bemutatja Gergely, Széchengi ucca 9. Telefon 424. Fenti rádiót díjtalanul bemutatja Riidlof Gusztáv cég, Eger. Fenti rádiót bemutatja Illés Béla cég, Eger Képviselet és raktár Lusztig Sándor cég, Eger. Kik pályáztak a vármegyénél betöltésre kerülő állásokra Eger, szeptember 3. Heves vármegye alispánja júliusban pályázatot hirdetett a vármegye közigazgatásában újonnan szervezett egy szolgabírói, továbbá az üresedésben lévő aljegyzői, s két dijas közigazgatási gyakornoki állásokra. A pályázat határideje most járt le s a betöltendő állásokra az alábbiak kérvénye érkezett be: szolgabírói állásra dr. Polgáry Pál tb. szolgabíró, vm. fogalmazó, az aljegyzői állásra Lojdl István tb. aljegyző pályáztak, a díjas közigazgatási gyakornoki állásokra pedig dr. Acsay Dénes, dr. Csepely András, dr. Négyessy Árpád és dr. Visontai Kovách Zoltán díjtalan közigazgatási gyakornokok, továbbá dr. Majthényi József (Eger), dr. Rutt- kay-Nedeczky Endre Kispest, dr. Deáky Loránd és dr. Szakái János budapesti lakosok. Az Egri Csizmadia Ipartársulat szeptember 8-án ünnepli fennállásának negyedszázados jubileumát Díszközgyűlés és táncmulatság a jubileumi napon. Eger, szeptember 3. Az Egri Csizmadia Ipartársulat 25 évvel ezelőtt alapította meg a Mecset utcában hatalmas árúcsar- nokát, hogy ezzel az egri csizmadia iparnak megfelelő kiterjedésű, alkalmas vásárhelyet biztosítson. Sikerült is ezzel elérni, hogy a csizmát vásárló gazdaközönség egy helyen szerezze be szükségletét s az árúcsarnokban, különösen hetivásár napján állandóan nagyszámú vásárló fordul meg ma is, s a csizmadiák középponti elhelyezése kedvező hatással van az árúforgalomra is. Az Ipartársulat szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján emlékezetes formában ünnepli meg árúcsarnokának negyedszázados jubileumát. Délelőtt fél 10 órakor az Ipartársulat tagjai összegyülekeznek a Keresztény Iparoskörben, ahonnan a Serviták templomába vonulnak. Itt ünnepélyes szentmisén vesznek részt. 11 órakor díszközgyűlés lesz a Keresztény Iparoskor dísztermében a következő rend szerint: Elnöki megnyitót mond Csépányi Bálint. Frank Tivadar h. polgár- mester üdvözli a jubiláló Ipartár- sulatot. Ünnepi beszédet mond Hálmay Sándor ipartestületi jegyző. A díszközgyűlést bezárja Csépányi Bálint elnök. Este 6 órai kezdettel az Ipartársulat elnöksége nagyszabású tánc- mulatságot rendez a Keresztény Iparoskor helyiségeiben. Délután 2 órakor nagy teke-verseny vezeti be a mulatságot. A rendezőség sok szórakoztató ötlettel, meglepetéssel gondoskodik a mulatság közönségének jó hangulatáról. Belépőjegy 80 fillér. Családjegy 3 személyre 2 pengő. Mindenféle nemes és nemesített CTnV'VflÁlr olcsó árakon nagy OAUllUCIl választékban LÄNG: bőrkereskedőnél, ■ Kaszinó ucca 3. , Eger a legszebb magyar város — mondja Ärvi Järventaus finn író, aki útirajzot készít Magyarországról, a «szomorúfűzek országáról» Eger, szeptember 3. Érdekes és nem kevésbbé híres vendége Egernek néhány nap óta Arvi Järventaus író, a fi un szellemi élet egyik kiválósága. Az északi testvérnép írója nem ismeretlen Egerben. Nyolc évvel ezelőtt már járt itt s akkoriban a Báránycsaláddal tartott baráti kapcsolatokat. Beutazta Északmagyarország jelentékeny részét, magyar tárgyú regényéhez folytatott tanulmányokat, figyelt meg tájakat, történelmi vidékeket s a tanulmányokból nem is egy, hanem három magyar regény lett. Mert azóta Järventaus rajongója lett ennek a földnek, történelmének, népének s majdnem minden évben töltött több-kevesebb időt Magyarországon. De nemcsak személyében tünteti ki ez az érdeklődés a Dunamedence ezeréves országát. Egy nagy rokoni és szellemi vonzalom kifejezése ő, amely a háború után függetlenné és szabaddá lett finn népből sugárzik felénk a nagy egyedülvalóságban testvériséget keresve. Arvi Järventaus az élő finn írók egyik legkiválóbb egyénisége. Huszonöt regénnyel, több színdarabbal, novellával gazdagítottta a finn irodalmat s hatszor nyerte már meg a legnagyobb finn állami díjat. A hatodik díj bennünket is közelről érint, mert a múlt évben elkészült „Szénégetők“ című regényével nyerte meg azt s a Szénégetők Magyar- országon játszódik, Rákóczi Ferenc korában. Érdemes eltűnődni egy pillanatig, mennyire északi gondolkodásmódra vall Rákóczi korához ezt a címet választani, mennyire illik az a komoly tengerek és a méltó- ságosan egyszerű emberek hagyományaihoz. Általában Arvi Järventauson eluralkodik valami meghatározhatatlan, de mégis biztosan ható északi klasszicizmus, amelynek szabályai és formái mások, mint a délibb köröké s ahogy itt ül egri kis szobájában az erős délelőtt tompa fényében, nem kell nagyon szobrásznak lenni ahoz, hogy az ember a barna érc esős formáiba képzelje ezt a határozott felületekből előtűnő arcot, amelyet csak a vastag szemüveg tesz tanárosan jóvá s a hátul felhajló ősz haj művészien bohémmé. — Mikor érkezett Magyarországra — kérdezzük. — — Az elmúlt év októbere óta, hat heti megszakítással, ittartózko- dom — feleli. Bejártam az országot, a Duntúlt, a Duna-Tisza közét, a Tiszántúlt, voltam az Ormányság- ban és a Hortobágyon. Általában nem azokat a helyeket kerestem, melyeket az idegenforgalom gyakorta látogat, hanem amelyeknek történelme van s amelyeket a finn nép már ismer. Útirajzot akarok írni Magyarországról s benne megírni mindazt, ami sajátosan magyar érték és szín. — Milyen szempontok irányították Egerbe ? — Ugyancsak a két említett szempont. Eger történelmi múltja és jelene. Meg kell jegyeznem, hogy Egert a finn nép jól ismeri, mert Gárdonyi Géza két regényét, az Egri csillagokat és a Láthatatlan embert finn nyelvre is lefordították s azok igen népszerűek. Az elsőnek a fordítója Liipola Yrjö szobrász, aki hosszú ideig élt Magyar- országon. Magyar országjárásom után meg kell állapitanom, hogy Eger az ország legszebb, legrokonszenvesebb városa. — És Budapest? — Budapest az más. Budapest világváros. — Hány magyar tárgyú regényt írt? — Hármat. Egyet a honfoglalásról, egyet a mohácsi vészről Füstölgő ország címmel, a legutóbbit pedig Rákócziról és koráról Szénégetők címmel. — Milyen példányszámban jelentek meg ezek a könyvek. — A Rákóczi könyv három kiadást ért meg eddig és 10—12 ezer példányban kelt el. — Láttuk a könyvkereskedésekben egy könyvét: Kis falu a világ végén. Ezen kívül lefordították-e más könyvét is magyarra. — Még nem. Ebben a könyvben egy lapp falu világát írtam meg, mert hosszú ideig éltem a lappok között. Egyébként ezt a könyvet most fordítják német és angol nyelvekre. — Mi lesz most készülő útirajzának címe? — Szomorúfűzek országa — feleli rövid szünet után. Finnül ez így hangzik: Itkevien pajujen maa. Itkevien annyit is jelent, mint sírni, ez jobban kifejezi azt, amit mondani akarok. — Jelképes cím bizonyára — vetjük közbe — Arvi Järventaus itt elgondolkozik, az ablak felé tekint, amelynek üvegén lassan és reménytelenül folyik az esső. Eddig magyarul és finnül keverten folyt a társalgás. Garam
