Eger - napilap, 1938/2
1938-08-28 / 136. szám
ftBÄ 12 FILLÉR * Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. augusztus 28, Eger, XL1X. évf. 136. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. A vasmise mondatai hangzanak fel vasárnap reggel az érseki magánkápolna szürke márványfalai között s egy sugárzóan fehér pap emlékezik arról a fiatal káplánról, akinek kezében hatvanöt évvel ezelőtt először vált testté az Ige. Ritka jubileum ez s még kivéte- lesebb kegyelemre mutatnak azok a körülmények, amelyek között Eger érseke az évfordulót tölti. Nagyon kevés példa adódik emberemlékezet óta arra, hogy valaki megérje ezt a napot, de még kevesebb arra, hogy a jubiláns ilyen testi erőben, szellemi frisseségben maga mutassa be a jubileumi áldozatot. Nem is szellemi frisseségnek kell nevezni azt az elevenen ható figyelmet, érdeklődést, az élet tisztánlátását, amely a törékeny testet fenntartja s az erős szemöldök alól kitekintő szemet csillogóvá teszi. A hit mélységében biztosan meggyökerezett, a kultúra sokféle területén megcsiszolódott, az értelem belátásával bölccsé nemesedett s a szív őszinte érzéseivel jóságossá melegített lélek állandó jelenléte, derűje és tisztasága az, amely a roskadó vállakat megegyenesíti s a méreteiben filigrán alakot olyan magasan lebegővé, szinte fenségessé teszi. Eger érseke papi életének hatvanöt esztendeje alatt egyre nagyobbra nőtt. Előbb egy kis falu, azután egy város, majd egy egyházmegye látta gondoskodását, lelki kormányzásának kincseit, hogy ma már a főpapi kar között első s az egész katolikus világ számára világító példa legyen az évek és értékek csúcsán. Az ezüst és arany csillogó érce s a gyémánt káprázata után a vas súlyos fémje jelképezi a hatvan- ötödik jubileumi misét. S bölcsesség és igazság van ebben. Az ezüst, arany és gyémánt kevesek kincse csupán, amelyet páncélszekrények mélye őriz; a vas a folyton megújuló világ tovább munkáló ereje és mindenkié. Szerszámot ad s vele életet a föld egyszerű fiának s szárnyat a gépnek, amely az embert a jövő útjára röpíti. így vallja mindenki magáénak a vassal megkoszorúzott Főpásztort, aki magától is, lelkének legőszintébb indításaiból is valóban mindenkié, jóságával, megértésével, rábízott vagyonának minden áldozatkészségével. A mindenkihez való közelség s a mindenki közelségének fiúi vonzalma hevíti fel az őszi fényeket vasárnap reggel az érseki kápolna falai között s veszi körül lágyan a Eger, augusztus 27. Heves vármegye jövő évi közúti költségelőirányzatát a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta le Erdős József műszaki tanácsos, az államépítészeti hivatal főnökének előadásában. A tárgyalásról a közönséget érdeklő részleteket az alábbiakban közöljük: Elsősorban megállapítást nyert, hogy a közúti alap terhére fenntartandó úthálózat, új útépítések következtében, ismét tovább növekedett s a folyó évi 867 km. kiépített úttal szemben a jövő évben 895 km. kiépített út fenntartásáról kell a vármegyének gondoskodnia. Az úthálózatnak évről-évre törcsendben mozduló papot, aki talán könnyes szemmel és elcsukló han gon kezdi majd az ősi liturgiát: introibo ad altare dei. (Te. e.) ténő növedésével arányban kell állania a közúti alap bevételeinek, hogy az útfenntartás szükségletei a lehetőség szerint fedezhetők legyenek. Azonban annak ellenére, hogy az úthálózat az utolsó évtizedben állandóan növekedett, a bevételek alig emelkedtek s annyira alatta maradtak a szükségleteknek, hogy a múlt évi költségelőirányzat letár- gyalása során a kereskedelemügyi minieztérium kiküldöttei az utak fenntartására fordítható költségeket aránytalanul kevésnek tartották. A közúti alap bevételeinek a szükség, illetve a lehetőség szerinti növelése azonban most már tovább nem halasztható és pedig azért sem, mert az anyagáraknak és különösen a munkabéreknek legutóbb történt erős emelkedése miatt az útfenntartás költségei még kevésbbé fedezhetők, az autóforgalom állandó emelkedése és a közutakkal szemben állandóan növekedő igények még fokozottabb útfenntartást tesznek szükségessé. Kevés a pénz az útfenntartásra A kereskedelemügyi minisztériumnak az egyes vármegyék útfenntartási kiadásairól összeállított adataiból megállapítható, hogy Heves vármegye közutainak fenntartására, annak ellenére, hogy a közútjai általában is, de különösen a Mátrába és Bükkbe, valamint a Hortobágy felé irányuló idegenforgalom miatt különösen is igénybe vannak véve, aránytalanul kevés költség fordítható. így például, amíg az elmúlt 1937. évben Heves vármegye egy kilométer útjának fenntartására — beleértve a költségekbe a fedőanyag beszerzéseket és hengerelési munkákon kívül még a hidak és úttesttartozékok fenntartását és a segédnapszámosok bérét is — átlagosan 582 pengőt fordíthatott, addig a többi vármegyék nagy része 700—1000 pengőt fordíthatott útjainak fenntartására. A törvényhatóságok 1939. évi közúti köttségvetésének előkészítésével kapcsolatban a kereskedelemügyi és közlekedésügyi miniszter a vármegyéhez intézett leiratában is felhívja a figyelmet a közúti alap bevételeinek elengedhetetlen biztosítására, ami a törvényhatósági útadó kivetési kulcsának, valamint a köz- munkaváltság árának a vármegye területén szokásos napszámbérek és fuvardíjak legmagasabb átlagáig történő felemelésével biztosítható. Nem változik az útadó kivetési kulcsa A közigazgatási bizottság az útadó kivetési kulcsának az eddigi 15 százalékban való meghagyásában állapodott meg, azonban a közmunka váltságárának felemelését annál is inkább szükségesnek tartja, mert a már régebben megállapított s más vármegyékhez viszonyítva amúgy is igen alacsony váltság- árakat a tényleges kézi és igás- napszámbérek már jóval túl haladták. A bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy a kézi napszám váltságárát az eddigi T40 pengő helyett 2-20 pengőben, az igás állat napszám váltságárát pedig az edEger katolikus társadalma az egyház- község díszgyülésén ünnepli vasárnap az Érsekfőpásztor 65 éves papi Jubileumát Délelőtt 9 órakor hálaadó szentmise lesz a Főszékesegyházban Önfeláldozásban és munkában, érzéseinek kifejezést adjon. székvárosa és egyházmegyéje iránti hő 8zeretetben eltöltött, megpróbáltatásokkal és örömökkel teljes hat és fél évtized után dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónálló vasmiséjét mondja vasárnap. A ritka papi jubileum alkalmából az egész egyházmegye, sőt annak határain túl, az egész ország katolikus népe az ősz Főpásztor személye iránti őszinte hódolat és ragaszkodás érzésében találkozik s bensőséges fohászban kér áldást életére. A Főpásztor, mint minden hasonló, személye felé irányuló ünnepi alkalom idején, csendes főpapi magányába vonul vissza és kitér minden nyilvános ünneplés elől. Eger katolikus társadalma azonban úgy érzi, belső ösztönzés parancsának tesz eleget, amikor módot és alkalmat keres arra, hogy a minden személyes ünnepeltetés elől szerényen elvonuló Főpásztor iránti Ez az ünnepélyes üdvözlés holnap, vasárnap történik meg méltó formák között. Az Érsekfőpásztor magánkápolnájában, teljes csendben mutatja be szentmiséjét, ugyanakkor azonban délelőtt 9 órakor a Főszékesegyházban ünnepies hálaadó szentmise lesz, amelyen az összes hatóságok, hivatalok, intézmények és egyesületek is megjelennek. Az ünnepélyes szentmise után a közönség a ferences rendház fehértermébe vonul, ahol az egervárosi r. k. egyházközségi képviselőtestület és a Lajos-városi egyházközségi tanács díszgyűlést tart délelőtt 11 órai kezdettel. A díszgyűlés tárgysorozata a következő : Novák Sándor apát, kanonok, plébános, elnök a díszgyü- lést megnyitja. Diszbeszédet mond vitéz Veszprémy Dezső tanügyi főtanácsos, igazgató. A gyűlés az elnök záróbeszédével ér véget. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Elkészült Heues uármegye 1939. éui közúti költséguetése Százezer pengő állami hozzájárulást kap a vármegye bekötő utak építésére Nem változik az útadó százaléka
