Eger - napilap, 1938/2
1938-08-23 / 133. szám
Eger, XK1X. élf. 133. szám, Ara 8 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. augusztus 23, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. A székesfehérvári törvény A jubileumi esztendőben különös fénnyel és pompával ülte meg a magyar nemzet az országépítő szent király névünnepét. A Szent István- héten Székesfehérvárott az Árpádok ősi koronázó városában gyűltek ösz- sze együttes ülésre a magyar törvényhozás mindkét házának tagjai, hogy törvénybe iktassák Szent István érdemeit és országos ünneppé tegyék nevének ünnepét. Magyar- ország kormányzójának jelenlétében történt ennek a törvénynek ünnepélyes meghozatala, a törvény még az ülésen szentesítést nyert és nyomban életbe is lépett. Mindössze három szakaszból áll a törvény, a nemzet életére nézve azonban mégis annyi és olyan fontos jogszabályt és intézkedést tartalmaz, amennyit talán egyetlen törvényünk sem. Elmondotta Imrédy Béla miniszterelnök, mint ennek az ünnepi törvényjavaslatnak az előadója, hogy Szent István az egyetemes magyar gondolat legnagyobb megszemélyesítője, az ünnepi ülés felsőházi elnöke pedig azt a mély bölcsességű kijelentést tette, hogy mindenkor Szent István köveiből kellett felépíteni a rombadőlt bástyákat. Betetőzte a törvény fontosságának ismertetését Magyarország hercegprímása, amikor azt mondotta, hogy ezen a törvényen át hazánk sorsának legfőbb intézői a mostani és későbbi generáció irányítására is, ország-világ előtt ünnepélyesen megvallják, hogy a magyar nemzet az isteni géniusz kegyelméből olyan szerencsés volt, hogy sem hazájának, sem fajának szeretetét, sem állami életének biztos alapjait, a tiszta erkölcsöt nem kellett és nem kell idegenektől tanulnia, vagy pe dig most feltalálnia, mert mindezeket közel ezer esztendeje feltalálta, az egyházzal karöltve hirdette és e nemzet okulására gyakorolta Szent István király. Végtelenül, becses és értékes az a tanulság, amit a magyar szem és magyar lélek ebből a rövid, három szakaszos törvényből kiolvashat. Mindenekelőtt a felsőház alelnöké- nek súlyos szavaira kell utalnunk, amelyek szerint a magyar bástyák, ha a történelem folyamán romba- dőltek, azokat mindenkor Szent István köveiből kellett felépíteni. Ezt a történelem mindenkor tanűsítja! Szent István köveit soha el nem mállasztotta az idő és a természet ereje ezekben a kövekben nem vertek gyökeret dudvák, hogy meg- repesszék, ezek a kövek a magyar nemzeti élet és magyar állami létnek olyan biztos és szilárd alapjai, amilyenekre nemcsak a múltban lehetett építeni, hanem a jövőben is egyedül ezek alkalmasak arra, hogy felhasználásukkal újra lehessen építeni a történelmi Magyarországot. Éppen ezért ez a nagy közjogi jelentőségű törvény nem új törvénye a magyar életnek. Ez a törvény kilencszáz esztendeje élt minden magyar szentistváni gondolat kultuszában és az országépítő király alapvető törvényeinek szellemében. A székesfehérvári törvény csupán szentesítése egy eddig íratlan jogszabálynak, szentesítése olyan jogszabálynak, amely hozzátartozott azokhoz az élő jogelvekhez, amelyekből az ősi magyar alkotmány felépült. Horthy Miklós kormányzót és feleségét ma reggel óriási lelkesedéssel fogadták Kiéiben Félmilliós tömeg jelenlétében bocsátották vízre a Prinz Eugen cirkálót, amelynek a kormányzóné a keresztanyja gadtatás után a kikötőben megkezdődött az új páncélos cirkáló vízre- bocsátási ünnepsége, amely fényes Eger, augusztus 22. Horthy Miklós kormányzó és felesége, Imrédíj Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter és Rátz Jenő honvédelmi miniszter kíséretében vasárnap reggel indult el a Keleti pályaudvarról németországi látogatására. A magyar vendégeket a német határon, Bécsben, Linzben, Passauban ünnepélyesen és óriási lelkesedéssel fogadták. Az útvonal mentén az állomásokat mindenütt magyar és német lobogókkal díszítették és mindenütt hatalmas tömeg várta érkezésüket. A kormányzói pár és kíséretük ma reggel 9 órakor érkezett meg Kielbe, ahol Hitler vezér és kancellár fogadta a vendégeket a birodalmi kormány több tagja és a hadsereg főparancsnokai élén. A fokülsőségek között és óriási, közel félmillió ember jelenlétében zajlott le. Az ünnepi beszédet Seyss- Inquart birodalmi helytartó mondotta. A kormányzóné mint keresztanya Prinz Eugen névre keresztelte a hajót, az aktus után a tömeg lelkes éljenzése közepette bocsáj- tották vízre a cirkálót. Az ünnepség után a kormányzó Raeder tengernagy kíséretében megkoszorúzta a Laboe-i tengerész emlékművet, amit a világháborúban elesett tengerészek emlékére emeltek. A kormányzó ma résztvesz a német flotta nagygyakorlatán, amelyre majdnem az egész német haditengerészet felvonul. Eger udros közönsége méltó kegyelettel hódolt 5zent Istutín emlékének Eger, augusztus 22. Országalapitő első szent királyunk ünnepét méltó kegyelettel ülte meg a magyar vidék népe is. Eger város közönsége is hagyományos fénynyel, felemelő külsőségek között hódolt ebben az évben is a szent király emlékezetének. Augusztus 20 án lobogódíszt öltöttek a város házai. Reggel 9 órakor a Főszékesegyházban Vencelt Ede pápai prelátus, kanonok ünnepélyes szentmisét mutatott be, a- melyen megjelentek a hatóságok, a honvédség, az egyesületek és intézmények vezetői és képviselői is. Ugyanekkor ünnepélyes istentiszteletet tartottak a többi felekezetek templomaiban is. A Főszékesegyházban bemutatott ünnepi mise után dr. Holik Sámuel theologiai tanár mondott szárnyaló szépségű szentbeszédet. Délután 4 órakor Novak Sándor apát, kanonok, plébános vezetésével ünnepi feketébe öltözött, impozáns tömegek részvételével indult a Főszékesegyházból a hagyományos szent István-napi körmenet a Várba. A körmeneten bensőséges buzgóSággal, zászlók alatt vettek részt i az összes hitmozgalmi és társadalmi egyesületek és szervezetek tagjai s az útvonalat is, amelyen a körmenet elhaladt, a tisztelgő közönség hosszú sora foglalta el. A Várban tartott áj tatosságok során Frindt Jenő kanonok emlékezett himnikus erejű szavakkal Szent Istvánra, méltatva nagy királyunk történelemalakitó egyéniségét és tetteit, s felidézve tanításának örökérvényű igazságát, amelyen az űj Magyarországnak fel kell épülnie. A Himnusz költőjének Ünnepe Egerben Eger, augusztus 22. A Himnusz halhatatlan költőjének, Kölcsey Ferenc halálának 100. évfordulóját az egész ország népe külsőségeiben is megkapó manifesztá- cióval ünnepelte meg. Budapesten pénteken este országos előkelőségek részvételével nagyszabású ünnepséget rendeztek a nagy költő emlékezetére, s az ünnepi műsor végén ezer tagú énekkar ajkán zengett fel a nemzeti imádság, amelynek magasztos hangjait a magyar Rádió harsogta szét a világ legtávolabbi részein élő magyarokhoz is. A budapesti ünnepséggel egyidö- ben az összes magyar városokban és falvakban is felhangzottak a Himnusz méltóságos és imádságos akkordjai, az egyetemes magyarság érzéseinek adva kifejezést, amelyek minden magyart összeforrasztanak a Himnusz és halhatatlan szerzője iránti tiszteletben. Az egyesített egri dalkörök tagjai a budapesti ünnepséggel egyidő- ben szintén felvonultak s a Főszékesegyház lépcsőzetén elénekelték a Himnuszt. A Líceum előtti téren több száz főnyi közönség helyezkedett el s hallgatta dr. Kozma Sándor ügyvédnek, az Egri Dalkör ügyvezető elnökének bevezető szavait, amelyekkel méltatta az ünnepi alkalom jelentőségét s felhívta a közönséget, hogy az összkarral együtt énekelje el a nemzeti imádságot. A Himnusz eléneklése után az egyesített dalkörök Huszthy Zoltán karnagy vezényletével néhány művészi kidolgozású énekszámot adtak elő, amiket melegen megtapsolt a közönség.
