Eger - napilap, 1938/2
1938-08-14 / 129. szám
ÍHJ 12 FILLÉR Eger, XLIX. év/. 129. szám. * Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. augusztus 14. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 178. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Kedden ülést tart Heves vármegye közigazgatást bizottsága Heves vármegye közigazgatási bizottsága a hó 15. napján tartani szokott ülését a hétfőre eső ünnep miatt 16-án, kedden délelőtt 10 órakor tartja a vármegyeháza kistermében Hedry Lőrinc dr. főispán elnökletével. A közigazgatási bizottság foglalkozik az 1939. évi törvényhatósági közúti költségelőirányzat előkészítésével, több adóhátrálékos ellen elrendeli a dologi végrehajtást, azonkívül gyám- és adóügyekben érkezett fellebbezéseket tárgyal. A közigazgatási bizottság ülése után, 11 órakor a törvényhatósági bizottság kisgyűlése tart ülést s a vármegye községeinek különböző ügyekben hozott határozatait bírálja el. fiz 1939. éui költséguetés szerint 56 százalékos lesz Eger pótadója Rz általános kereseti adó kulcsa 5 százalék marad R. számvevőség érdekes megokolása a költségvetéshez | Eger város 1939. évi együttes költségvetése, mint jelentettük, elkészült és azt csütörtökön letárgyalta és változatlanul elfogadta a költségvetési bizottság is. A költségvetést a város elöljárósága az augusztusi közgyűlés elé terjeszti, amely részletes vita során tárgyalja azt le. Módunkban van az elöljáróságnak a közgyűlés elé terjesztendő költségvetési jelentését ismertetni a hozzáfűzött terjedelmes megokolás- sal együtt. 1938. évre megállapítva 1939. évi tervezet 1939. évi többlet Szükséglet . . . 1.291.521 P 1.312.282 P 20.761 P Fedezet .... 1.106.586 „ 1.119.930 „ 13.344 „ Hiány .... 184.935 „ 192.352 „ A 192.352 pengő hiány fedezetére j azaz 192.640 P-nek a kivetése vá- a pótlékolható kereken 344.000 ; lik szükségessé, mely összeget egy- pengőt kitevő állami adóalap után bevetve a hiánnyal, fedezeti többől százalékos községi pótadónak, \ létként 288 P mutatkozik. Miért volt szükség a 2 százalékos pótadó emelésre A képviselőtestület elé terjesz- lítása és egyensűlyba hozása ma is tendő költségvetéshez fűzött meg- a legnehezebben keresztülvihető felokolás többek között ezeket mondja: adat. Ma is lépten-nyomon, minden Egy éve múlt annak, hogy bizakodó 1 régi és új szükséglet kielégítésénél hittel eltelve állottunk a képviselő- szemben állunk a leküzdhetetlen ne- testület elé és reménységgel állí- ; hézségekkel, mert a pótadó száza- I tottuk, hogy városunk gazdasági i lékának jelentős emelése nélkül alig j élete a mélypontból kiemelkedve, található meg a pénzügyi fedezet. ; a pénzügyi megkönnyebbülés és a A pótadó százalékának jelentékeny további fejlődés útjára léphet. | emeléséhez pedig ma városunknál Sajnos azonban, gazdasági éle- ! nyúlni nem lehet. Nem pedig azért, ■ tünk az azóta eltelt időben nem- mert a város minden felelős ténye- j hogy javult volna, de romlott, így zője tisztában van azzal, hogy a ez a hitünk és reménységünk a vá- ; viz- és csatornadíjjal erején felül ros vezetőségének és képviselőtes- i sújtott háztulajdon, mely a pótadó- tületének legjobb akaratú és a vá- I nak egyedüli alapját képezi, több ros érdekében mindent kifejtő tö- terhet elviselni képtelen, rekvésén kívül álló okokból, valóra Minden szükségletünk előirány- nem válhatott. ; zata, tehát nem annyira annak Bevételeinknél a bizton remélt szükségszerűségén, mint inkább a emelkedések elmaradtak, mert gaz- j pénzügyi fedezeten múlik. Csak dasági életünk javulásának a foko- annyit megvalósítani, amennyire a zatos, évről-évre bekövetkezett elemi lehetőség pótadó emelés nélkül csapások útját állották. ! megvan. A többiekkel pedig várni, Újból ott állunk, ahol az előző míg a gazdasági élet fellendülésé- években. Költségvetésünk egybeál- > vei, annak anyagi lehetősége önmaönmagától adódik. Nem jelenti ez azonban azt, hogy ezzel a haladás tempóját és a fejlődés érdekét teljesen mellőznénk, mert ebben megállást, vagy visszafejlődést nem ismerünk. Mindent elkövetünk, hogy kedvezően fejlődő idegenforgalmunk növelése érdekében — ami ezidő- szerint városunk polgárainak egyik legjelentősebb bevételi forrását képezi — minden áldozatot meghozunk. R jövő gazdasági fejlődését is szolgálja a város pénzügyi vezetése De azonkívül gondunk van arra j is, hogy a jövő gazdasági megerő- j södésének alapjait már most min- j denütt lerakjuk. A város, mint erkölcsi testület ; maga is, az eddigi értéktelen és semmi hasznot nem hozó legelőjéből a fölös részt kiszakítva, jelentős haszonnal kecsegtető minta- gyümölcsfa-telepet és szőlő-telepet létesített, azonkívül minden törekvése oda irányul, hogy a város kispolgársága is felhagyva az eddigi nagy áldozattal és kevés haszonnal folytatott fehérbor termelésével, rátérjen a jövedelmezőbb vörösbor termelésre és a kevesebb anyagi megterheléssel és kockázattal járó gyümölcstermelésre. Evég- ből faiskolánkban majdnem kizárólag az annyira keresett és világmárkának bizonyult egri pünkösdi cseresznye facsemetéket állítottunk elő és azt a legminimálisabb költ- | séggel, az előállítási áron bocsájt- | juk a helyi kisgazdák rendelkezé- j sére. Számolva azzal, hogy azt egyöntetű, nagytömegben termelve, a piac és kereskedelem érdeklődését városunkra tereljük és a polgárság anyagi megerősödésének legbiztosabb alapját rakjuk le. Ezzel karöltve azonban nem feledkezünk meg az idegenforgalom növelése érdekében szükséges tennivalókról sem. Fürdőinket és uszodáinkat jelentős anyagi áldozatokkal modernizáljuk, bővítjük és csinosítjuk. Parkjaink számát és területét növeljük, a meglevőket szinte erőnket meghaladó módon, a legnagyobb csínnal és gondossággal fenntartjuk. Szóval a fejlődés és élniakarásnak csak a tempója mérséklődött, de az meg nem szűnt. Költségvetésünk keretében igyekszünk a mostoha viszonyok ellenére minden elsőrendű szükséglet kielégítéséről gondoskodni. Ezt azonban csak úgy sikerült elérni, hogy minden vonalon a legmesszebb menő takarékosság elvét érvényesítettük. R város tovább halad előre fejlesztési programjának megvalósításában Az 1938. évi költségvetésünk előszavában ismertettük városfejlesztési programunkat. Ezekre vonatkozólag ezidő szerint annyit jelentünk, hogy azoknak lépésről-lépésre való megvalósítása a legkedvezőbb kilátásokkal halad előre és hogy ezen programpontok azóta jelentősen bővültek. Tárgyalásokat folytatunk az arra illetékes tényezőkkel: az OTI-val, a Mabi-val, Iposz-szal és a Ganz- gyárral, üdülőtelepek létesítése céljából. A legmesszebbmenő kedvezmények nyújtásán kívül, rámutatva az itteni nyaraltatás kedvező és olcsó voltára, továbbá természetes melegforrásunkra és fürdőinkre, a- melyek nemcsak a nyári hónapok alatt, hanem az év többi szakában is kellemes és zavartalan üdülést biztosítanak. Kérelemmel fordultunk a M. Kir. Kereskedelmi és Iparügyi Minisztériumokhoz azirányban, hogy a munkásnyaraltatás egyik állomáshelyét városunkban létesítse. Kérelemmel fordultunk továbbá a Földművelésügyi Minisztériumhoz a Nemzetközi Borkereskedelmi R.-T. telkének és épületének megszerzése céljából államsegély és kamatmentes kölcsön folyósítása iránt is. Megszerzés esetén ugyanis itt szándékozunk export-gyümölcs piacot és gyümölcstárolót létesíteni. Kérelmünk kedvező elintézése szintén a legjobb úton halad. Legközelebbi programpontunk egy új modern vágóhíd megépítése. Ennek előkészítő munkálatait már szintén megindítottuk és reméljük, hogy azt nagyobb megterhelés nélkül, a remélhető jövedelemtöbbletből tudjuk megépíteni. Mint ezekből is látszik, a város vezetősége mindent elkövet, hogy a polgárság anyagi alátámasztását előmozdítsa. R város a szükségletek kielégítése mellett gondoskodik a hitelképesség fenntartásáról is A nehéz pénzügyi helyzet ellenére sikerült költségvetésünk kere-
