Eger - napilap, 1938/2

1938-07-05 / 106. szám

1

2

EGER

Táviratok a világ mináen részéből.

A jugoszláv belügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint a kisebbségi vidékeken szolgálatot teljesítő tisztviselők három éven belül kötelesek a kisebbségi nyelvet megtanulni. A bárom év letelte után az előléptetéseknél figyelembe veszik a kisebbségi nyelvtudást. — A szudétanémetek tegnap Komotauban gyűlést tartottak, amelynek befejeztével a résztvevők menetben vonultak el Henlein előtt. A gyűlésen Henlein nagy beszédet mondott és különösen kiemelte, hogy a szudétanémeteket leigázhatják, de el nem tüntethetik soha. — Pa- riani, az olasz vezérkar főnöke tegnap Berlinbe érkezett, ahol megtekinti a katonai intézményeket és a város nevezetességeit. — Buttler angol külügyi államtitkár az alsóházban kijelentette, hogy nincs szó olyan négyhatalmi egyezményről, amely esetleg a Népszövetséget helyettesítené. — Az alexandretti szandzsák ügyében létrejött egyezményt, valamint a megújított török-francia baráti egyezményt tegnap Ankarában aláírták. — Kalinin, a szovjet végrehajtóbizottságának elnöke a leningradi hajógyár munkásai előtt nagy beszédet mondott, amelyben kiemelte, hogy a gyárnak feladata annyi hajót gyártani, mint amennyi Angliának van.

— A spanyol nemzeti csapatok a terueli és a castelloni fronton folytatták előnyomulásukat. A köztársaságiak hadijelentése is elismeri a nemzeti csapatok hadisikereit. — A kínaiak repülői megkísérelték Nanking bombázását. A japángépek azonban elhárították a támadást és több gépet lelőttek, hetet pedig leszállásra kényszerítettek. Az árvíz és a háború következményeként Kínában kolerajárvány lépett fel, amely máris nagyszámban szedi áldozatát. — A szovjet egyik tábornoka Mandzsúriába szökött a tisztogatási akció elől. Nyilatko zata szerint Szovjetoroszországban napirenden vannak a lázadások. Állítólag Litvinov feleségét is kivégezték. — Egy Bukarest melletti erődben robbanás történt. Az áldozatok számát még nem tudták megállapítani. — A németalföldi királyné üdülésre Baselbe érkezett.

— Rómában megnyílt a falujavitó kongresszus, amelynek célja, hogy a földműves lakosság életviszonyai megjavításának feltételeit és módozatait kidolgozza. — Egyes ma reggeli lapok jelentése szerint szeptemberben Hitler ellátogat Budapestre, hogy viszonozza a kormányzó németországi látogatását.

— Az osloi bridzsversenyen kilenc ponttal a magyar csapat lett az első. — Az érsekujvári postáról eltávolították a magyar feliratokat. A város képviselőtestülete egyhangúan tiltakozott a hatósági intézkedés ellen. — Vitéz Rátz Jenő

XÄT“ "e9’MI »MOTTO“ molyirtó. I j

——^i— |j i

Kapható csakis Sugár városi »Änggal« drogériájában Eger, Széchengi ucca 8. j

honvédelmi miniszter tegnap az abádszalóki kerület több községében programbeszédet mondott, amelyen megjelent Imrédy Béla miniszterelnök és Mikecz Ödön igazságügyminiszter is.

Megszűnt

Eger, július 4.

A napok óta tartó 30—35 fokos hőség a tegnap esti esővel megszűnt. Szombaton már jelezte a Meteorológiai Intézet, hogy a Rajna mellett erősen lehűlt a levegő, egyes helyeken 12 fokig süllyedt. Közép- Európában azonban tegnap még mindig nagy hőség volt. Egerben is majdnem elérte a 30 fokot. A délután keletkezett szél és az ezzel kapcsolatos légáramlás azonban csakhamar éreztette hatását, úgy, hogy

a kánikula

j az esti órákban már elviselhető volt a hőmérséklet.

*

— Idő. A Meteorológiai intézet jelenti ma déli 12 órakor: Ma északnyugati szél, egyes helyeken ; záporesö, hűvös idő. Kedden déli, ! ' délnyugati légáramlás s valamivel l melegebb idő. Egerben * ma reggel ! 7 órakor 17‘7 fok, a talajmentén j 15'0 fok, a tegnapi maximum 29 5 ; fok volt. A légnyomás 758-6 mm.,

1 emelkedő.

Nagy ünnepélyességgel ülte meg 175 éves jubileumát az Egri Polgári Lövésztársulat

Eger, július 4.

Az Egri Polgári Lövésztársulat, az ország második legrégibb lövészegyesülete vasárnap ünnepelte meg a város közönségének meleg érdeklődése közepette fennállásának 175. éves jubileumát. Egy és háromnegyed évszázad múlt el az országos hírű lövészegyesület fölött s ez a magyar földön ritka jubileum csak még jobban elismertette azt a nemes, hazafias szolgálatot, amelyet az ország védelmében, a polgárságnak fegyverben való nevelésében teljesített és teljesít ma is változatlan lelkesedéssel az egyesület. A megbecsülés és tisztelet különös jelentőséggel nyilatkozott meg a jubileum alkalmából s együtt ünnepeltek a jubiláló társulattal a hatóságok és a város közönsége.

Délelőtt tíz órakor a frontharcos zenekar hangjai mellett vonultak fel az egyesület és társegyesületek tagjai a ciszterci rend templomába, ahol Vargha Bennó ciszterci tanár mondott szentmisét. Innen, ugyancsak a zenekar kíséretével az országzászlóhoz, majd a hatvanas hősi emlékműhöz vonult a menet, ahol a Lövésztársulat koszorúit Kienle György helyezte el lelkesítő szavak kíséretében.

Délben tizenkét órakor a Lövölde patinás helyiségében díszközgyűlést tartott a Polgári Lövésztársulat. A frontharcos zemekar Halmay János vezényletével a Himnuszt játszotta, majd Kakuk Jenő számvevőségi főtanácsos, lövészmester megnyitotta a díszközgyűlést, üdvözölve a törvényhatóság, a város, a vármegyei és városi testnevelési felügyelőség és a társegyesületek megjelent képviselőit.

— Mély meghatottsággal gondolok most az Egyesület megalakulásának 175-ik évfordulóján azokra,

| mondotta többek között, akik ezt a nagymultú egyesületet megalakították, fenntartották és felvirágoztatták, hogy nekünk késői utódoknak becsülettel átadhassák. Illik, hogy ezen a napon a reájuk emlékezéssel kegyeletünket és hálánkat irántuk kifejezésre juttassuk.

— Ezt a 175 éves egyesületet a szeretet melege hozta létre, a haza- szeretet, a polgárok egymás iránti szeretete és megbecsülése.

— Mennyi bölcsesség, előrelátás és lelkesedés kellett ahhoz, hogy egy polgári egyesületben minden politikai, felekezeti és társadalmi ellentét kiküszöbölésével különböző foglalkozású és vallású polgárok nemes célúk érdekében testvériesen egyesülhessenek.

— Az egyesület célja, amint azt az alapszabályokból is olvashatjuk, a céllövés iránti érdeklődés felkeltése, ébrentartása és gyakorlása, az egymás iránti bajtársias szellem és érzés kifr-jlesztése, a tagok vallásos és hazafias érzéseinek ápolása, a jótékonykodás, egymás megsegítése.

— Ez a társulat 175 év óta nemzetvédelmi célokat szolgál, becsülettel és sikerrel. Volt idő, mikor talán egyetlen mentsvára volt ebben a városban a magyarságnak, az idegen elnyomás ellen védekező érzésnek. Ez a társulat a maga dicsőséges múltjával szorosan összefügg Eger városának történelmével. És ez a múlt kötelez bennünket arra, hogy az alapítók és fenntartók szellemében vezessük ezt a 175 éves intézményt újabb eredményekben és sikerekben, ha lehet még gazdagabb kor felé.

— Ma is megerősödésre, megújhodásra, erkölcsi, vallási és fizikai erőkben is gyarapodásra van szüksége e nemzetnek. Társulatunkra

1938. július 5.

tehát az elkövetkező időkben is komoly munka és nemzeti szempontokból igen fontos feladat vár. Mert talán sohasem volt annyira szükség az önzetlen és áldozatos hazafias érzésre és gondolkodásra, a lövészbajtársi szellem fokozására, az egymás iránti szeretet ápolására mint most, mikor a jövő Nagy- Magyarországának feltámadását kell előkészítenünk, nemcsak minden e- gyes embernek, hanem minden magyar intézménynek is. Ebben a nemzetnevelő és védő munkában pedig nekünk elől kell járnunk, ha méltók akarunk lenni a 175 éves Egyesületünkhöz és egyesületünk múltjához.

— Azzal a szent meggyőződéssel, hogy társulatunk minden egyes tagját áthatja az eddiginél is fokozottabb mértékben elődeink irányító szelleme, lelkesedése és lángoló hazaszeretete és azzal a hittel, hogy majdan gyermekeinknek éppen olyan tisztán az eredményes munka fölötti örömmel, büszkeséggel és becsülettel adhatjuk át az egyesület zászlóját, mint azt mi kaptuk, Isten áldását kérem a társulat további működésére! —

A nagy lelkesedéssel fogadott megnyitó után Eger történetének fáradhatatlan kutatója, Breznay Imre ismertette a Lövésztársulat történetét. A társulatot a városi polgárság nemzetvédelmi gondolata hívta életre s a mintát a török hódoltság után idetelepedett polgárok honosították meg a német Schütz kompanie mintájára. Az egri társulatot a megalakulásban csak a budai előzi meg, amely 1696-ban alakult meg. A társulatnak önkormányzata volt s mindig a legerősebben hazafias szellemben működött, azokban az időkben is, amikor pedig nem volt tanácsos kérkedni a hazafiassággal. Ennek bizonyítéka az a sok érdekes kép és felirat, amelyet ma is őriz a lövölde nagyterme az utódok okulására. 1791-ben nyitották meg a mai lőteret és a lövölde többi helyiségét. A társulat a háború után némi hanyatlást mutatott, de az utóbbi időben ismét olyan fellendülés tapasztalható, amely bizalommal tölt el mindenkit a jövőre vonatkozólag.

Az érdekes történeti adatokat tartalmazó előadás után a jelenlevők hosszasan ünnepelték Breznay Imrét, majd a társegyesületek kiküldöttei s a hatóságok képviselői szólaltak fel. Jakab Árpád mérnök az Országos Céllövő Szövetség, dr. pápai Vratarics György min. s. titkár a Budai Polgári Lövésztársulat, dr. Déry Béla szolgabiró a Pestszentlőrinci MOVE, vitéz Jávor Ernő dr. Heves vármegye törvény- hatósága és alispánja, valamint a vármegyei vitézi szék, Vágner József az Egri Katolikus Legényegylet üdvözletét tolmácsolták emelkedett szavakkal, majd Diviaczky Károly olvasta fel Hedry Béla altábornagy és dr. Petro Kálmán or-