Eger - napilap, 1938/1
1938-02-02 / 19. szám
2 EGER 1938. február 2. Hozzászólás az egri fiatalkorú bűnözök és csavargók kérdéséhez Eger, február 1. II. Az „Eger“ január 30-i számában röviden kifejtettem azokat az okokat, amelyek az egri társadalom figyelmét kényszerítőleg fel kell, hogy hívják „a bűnözés jelöltjeinek“, a gyermek és fiatalkorú csavargók ügyével való foglalkozásra. Tévednek azok, akik azt hitték, hogy más városokban történt megoldáshoz hasonlóan Egerben is pat- ronázsegyesület megalakítását, helyesebben a 17 évvel ezelőtt megalakult patronázsegyesüiet újjászervezését fogom ezúttal indítványozni. Nem indítványozom. Mert bármenynyire is fontos volna a patronázs- munkának egy sajátos célú egyesület útján történő végzése, az egri egyesületi élet tipikusan kitlsőséges, vértelen, különösen szociális tevékenységre alkalmatlan volta azt ja- vallja, hogy egészen más úton keressük a megoldást s az egri pat- ronázsegyesület 17 évvel ezelőtti fényes alakuló ülésének jegyzőkönyvét az első tisztikarral együtt hagyjuk abban az íróasztali fiókban pihenni, amelybe 17 évvel ezelőtt helyezték. A patronázsmunkát Egerben az egri öregcserkészalakulatoknak kell elvállalniok s végezniök. Az a munka, melyet a jogakadémía öregcserkészcsapata immár 10 év óta — bárha több jóakarattal, mint a mostoha körülmények következtében (helyiséghiány, tagjainak állandó s gyors kicserélődése), az óhajtott eredmény kedvező mérlegével — végez, reményt nyújthat arra, hogy az összes egri öregcserkészalakula- tok összefogásával a patronázsmunka jól s eredményesen végezhető lesz. A társadalom elhagyatottjait felkarolni, megmenteni, a cserkésztörvényeket a társadalom életébe gyakorlatilag bevinni, elsőrendű öreg- cserkészfeladatok s ezeket az egri öregcserkészek minden bizonnyal boldogan vállalják. Be kell vonni ebbe a munkába a többi cserkész- csapatok tisztjeit és segédtisztjeit is, hogy ki-ki a saját csapatának gondolkozását és hajlamát beirányítsa a társadalmi munka megbecsülése felé. Nagyon sokat várnék e téren az egri róm. kát. egyházközség védnöksége alatt álló 780. sz. Szent Kristóf-cserkészcsapat bekapcsolódásától. Ez a csapat annyi új, friss lendületű gondolatot vetett fel az utóbbi öt év alatt s minden felvetett gondolatát oly szívós kitartással, öntudatos küzdéssel valósította meg, hogy ez garancia arra nézve, hogy ha ez a csapat beiktatja programjába a patronázsmunkát, ezt becsülettel el is fogja végezni. A hóstyák szegény földművesifjúságának bevonása, felruházása és belenevelése a cserkészetbe, országosan elismert kezdeményezése a csapatnak s a megelőző patronázsnak, ifjúságvédelemnek egyik tündöklő példája. Ma már Eger férfitársadalmának egy jelentős része, s a pompás gyakorlati érzékkel életrehívott Cserkészbarát Nőszövetség réven a jó szívet képviselő egri hölgytársadalom is lelkes buzgalommal áll a csapat célkitűzései mögött. A többi öregcserkészalakulatoknak a patronázs gondolatán keresztül való bekapcsolódása a Szent Kristóf-csap at közérdekű munkásságába még több társadalmi erőforrással gazdagíthatná a célkitűzéseket. Én hiszem, hogy a patronázs- gondolatnak a cserkészeszmével való összefogása mindkét eszmekor * számára értékes erkölcsi és gyaKossuth és az egri Vár. 1848. szeptemberében a camarilla elvakult eszköze, Jellasich József altábornagy, részben cs. kir. katonáival, de főleg végvidéki horvát- jaíval betört az országba. A politikai és katonai helyzet folytán csak oly jelentéktelen erő állott vele szemben, hogy előrenyomulásának megakadályozására eleinte gondolni sem lehetett. Szinte ellenállás nélkül érte el Székesfehérvárt, de ezután megfordult a helyzet. Az időközben összegyűlt magyar seregek és az aktívvá vált vezetés először Pákod—Sukoró—Velencénél verték meg Jellasich főseregét szeptember 29.-én s ezután mindennap itt-ott arattak győzelmet a fősereg kikülönített részein. E győzelmek során sok foglyot ejtettek a magyar seregek. Azonban az otthon állati sorban élő végvidékieket oly undorral fogadták a magyarság részéről, hogy senki nem akart elhelyezésükről és őrzésükről gondoskodni. Ez kitetszik Pázmándy Dénes képviselőházi elnök október 6.-i jelentéséből: „ . . . A már megérkezett 1150, ’s még megérkezendő 400 foglyot Budának Bécs felőli elsáncolásra kivánjuk alkalmazni, azonban Budapest nemzetőrsége részérül ez ellen azon akadály gördíttetett: hogy azon kaszárnya, hová a foglyok zárattak, nem készíttetvén tömlöcz- nek, az ablakon vasrostély sem lévén, minden ablakhoz őröket kell állítani, a foglyok közt 6 tisztek is vannak, ha tehát ennyi foglyok kimennének a sánczok készítésére, azoknak őrzetére 4—500 nemzetőr kivántatnék. Budavárosának polgár- mestere és e pesti nemzetőrség parancsnoka megjelenvén a honvédelmi bizottmány előtt, kinyilatkoztatta: hogy a kaszárnyában, mely csinosan el van készítve, ne hozassanak a foglyok,’s nem kívánják a budapestiek, hogy sáncolásra fordítas- sanak; mert valamint az egész népesség mindkét városból á múlt napokban késznek nyilatkozott kiMiinyrunniwüii ^ Kerékpárok nagy választékban kaphatók I VAS- ÉS EDÉNYCSARNOK EGER, j $ korlati értelemben vett hasznos gyümölcsöket fog teremni. Az utóbbi évtizedek társadalomalakító szervezetei közül mondhatni a cserkészet az egyike ama keveseknek, amelynek töretlen erővel sikerült a maga ideáljait az élet pusztító hatásai ellenében is szolgálni s tüneményesen kifejleszteni. A cserkész hisz a kimondott férfiszóban; ha tehát létrejönne a várva remélt szövetség a két eszme között, a kimondott férfiszó meg is valósulna. De ez még csak a személyi része a dolognak. A lelkes, munkára kész emberek mellett meg kell találni az intézményesített megoldást is, ami alatt a később tárgyalandó patronázsfeladatokhoz szükséges önálló és állandó helyiségről („fiatalkorú csavargók napközi otthona“), e menhelyszerű intézmény vezetőjének ellátásáról, szóval e feladatkör anyagi bázisának megteremtéséről való intézményes gondoskodást értek. Mert azzal tisztában kell lennünk, hogy a csak lelkesedésre épített ügyek homokra épülnek (lásd: sok saját helyiség nélkül élődő egri kultúregyesület vegetálása), míg az intézményesített szervezettel ellátott, állandó helyiséggel bíró célkitűzések már a létükben rejlő kedvezőbb helyzeti energiákkal haladnak előre. A legelső feladatként tehát egy speciális célú menhelynek, a gyermek- és fiatalkorú csavargók és bírói eljárás alá vont bűnözők nevelő meg. Régi panasza a fiatalkorúak bíróságának, hogy a bírói carcerre szóló elítélés a figyelmeztető büntetés paródiája; a próbára bocsátott pártfogójától nem lehet kívánni, hogy a saját lakásán fogadja a pártfogolíját, vagy a megkívánt gyakorisággal látogasson el párt- fogoltja lakására; a nehézkes javítóintézetbe való utalás helyett a bíróságnak szüksége volna egy olyan helyi intézményre, amelyre nyugodtan rábízhatná egy bizonyos időre a fiatalkorút; fiatalkorúak fogháza helyett könnyebb fajsúlyú esetekben is szívesebben ide utalná a bíró a fiút; az egri gyámhatóság is a nehézkes miskolci menhelyi beutalás helyett felhasználhatná az otthont olykor, amikor inkább a szülő figyelmeztetésén van a hangsúly; végül a patronázsmunkát végzők nevelő foglalkozása (szellemi oktatás, erkölcsi ismeretek s hittantanítás, vasárnap délutáni mese- és játékdélutánok tartása, stb.) el sem képzelhető saját, önálló helyiség nélkül. Azon nem is lehet természetesen csodálkozni, hogy iskola, vagy már működő egyesület a patronázs társaságát nem fogadja be, viszont ajánlatos is elkülöníteni más rétegektől egyelőre a csavargó és bűnöző hajlamtól terhelt fiatal lelkeket. A patronázs-telep működésének vázlatos rajzú elképzelését következő cikkemben adom. Dr. Urbán Gusztáv. otthonának megteremtését jelöljük ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ * Ajándéknak alkalmas em- j * Eger dióhéjban, 20 fénylékköny vek, amatőr fényképalbumok, ; képfelvétellel i pengő 50 fillevélpapirok és töltőtollak nagy választékban az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. lérért kapható a Kér. Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. menni fegyveres erővel’s Jellachichal megütközni, ’s őt visszaverni úgy, ha sáncolások szükségesek, az egész városi erő inkább kimegy azoknak megtételére, csak hogy ezen foglyoktól szabaduljanak meg.“ Erre nézve Kossuth tárgyalásba bocsájtkozott Mészáros Lázár hadügyminiszterrel. Mészárosnak, ki jóformán egész életét Olaszországban töltötte s nem ismerte az egri várat, azt hívén, hogy az is olyan modern erősség, mint Komárom, vagy Pétervárad: azt javasolta, hogy az egri várba zárassanak a foglyok, „miután itt őrizetükre nagyszámú katonaságra szükség nem volna.“ Azonkívül nem árt, hogy a foglyok sétálnak egyet Pesttől Egerig, mert így „a nép látja: hogy azon sok erőlködésnek — melyet az ország ezen méltatlan háború következtében tett — sikere van s Eger magyar város lévén, nem lehet tartani attól, hogy a foglyokat onnan kiszökdösni engedjék.“ Kossuth „ily kénytelenségbe lévén téve“ el is akarta rendelni a foglyok ideszállítását, annál is inkább, mivel Roth tábornok elfogott seregéből is vagy 5000 fő elszállásolásáról is kell intézkedni. Ha Kossuth jobban ismerte volna ; az egri várat a fentiek ellenére \ sem gondolt volna Egerre, j Csíky Sándor egri követ meg- , hallotta e tervet, rögtön felszólalt ! ellene: „Ismerem az egri várnak | állását“ s mondhatom, hogy az nem | oly valami erősség, melyben a foglyok biztosságban lehetnének. Itt is nagyszámú őrködés lesz szükséges. Eger városának népessége pedig kisebb lévén, reá nézve ezen teher még súlyosabb lesz ..." A foglyok ideszállítása nem is történt aztán meg. Eger megszabadult attól a csőcseléktől, melytől Pest is irtózott. Azonban a szabadságharc sok nehéz napot ho- i zott Egerre, melyek súlyosabbak : voltak minden fogolyőrzésnél. Dr. Barcsay Amant Zoltán.
