Eger - napilap, 1938/1

1938-01-04 / 2. szám

2 EGER teremben tartja. A 46.000-1930 I. M. sz. ren­deletben megjelölt figgek in­tézésére megalakított tanács. Elnök: Bardócz Árpád kir. törv- széki elnök. Helyettese: Bereczky Pál kir. törvszéki tanácselnök. A tanács tagjai: Bereczky Pál kir. törvszéki tanácselnök. Dr. Vághy Ferenc betétszerkesztő bíró. Dr. ] Berecz Kálmán kir. törvszéki bíró. Polgári ügyekben: Hunyadi Bú­zás Iván kir. trvszéki tanácselnök. Tárgyalási napjai: Hétfő, szerda, péntek. Dr. Nagy Antal kir. trv­széki bíró. Tárgyalási napjai: kedd, csütörtök, szombat. Bereczky Pál kir. trvszéki tanácselnök. Dr. Vághy Ferenc kir. betétszerkesztő bíró. ; Büntető ügyekben. Szokolay Vik­tor kir. trvszéki birő. Tárgyalási napja: hétfő d. e. 9 óra. Dr. Im- regh Lajos kir. trvszéki bíró. Tár­gyalási napja: péntek d. e. 9 óra, de a hónap utolsó péntek napján tárgyalást nem tart. Dr. Mattya- i sovszky Pál kir. tvszéki bíró. Tár­gyalási napja: péntek d. e. 9 óra. Soros bírák: Hétfő: dr. Mattya- sovszky Pál kir. trvszéki bíró. Kedd: dr. Imregh Lajos kir. trvszéki bíró. Szerda: Szendrői Geőcze Elemér kir. trvszéki bíró. Csütörtökön : Berecz Kálmán kir. trvszéki bíró. Péntek: Szokolay Viktor kir. trvszéki bíró. Szombat: dr. Vághy Ferenc kir. betétszerkesztő bíró. A hozzájárulás szerinti sorrendben építik ki az egri hegyiutakat Eger, január 3. Eger város gazdatársadalmának állandó sürgetésére, mint ismeretes, a város képviselőtestülete még a múlt év elején elhatározta a külső hegyiutak kiépítését, A munkát az ínségakció keretében irányozták elő, azonban mindezideig nem lehetett megkezdeni, holott igen nagy érde­kek fűződnek a használhatatlanságig elhanyagolt hegyiutak rendbehoza­talához. A gazdatársadalom kép­viselői minden alkalmat felhasznál­tak a nagyjelentőségű közmunka megindításának sürgetésére, rámu­tatva egyben azokra az elsőrendű fontosságú szükségességekre is, ame­lyek a dűlőutak kiépítését halaszt­hatatlanná teszik. A legutóbbi városi közgyűlésen elhangzott s a hegyiutak kiépítésé­nek megkezdését sürgető felszóla­lásra Braun Károly polgármester a munka megkezdésének pontos idejét ugyan nem közölte, de ki­jelentette, hogy a munkálatokat az é.idekelt szőlősgazdák hozzájárulá­sának mértéke szerinti sorrendben kezdik meg és folytatják le. Az érdekelt birtokosok egyébként nagy várakozással tekintenek a hegyközségi törvény elé, amely bi­zonyára fontos rendelkezéseket tar­talmaz majd a hegyiutak kiépítésére és karbantartására vonatkozóan is. „Szolid alapon“, — de gondfelejtő jókedvvel búcsúztatta Eger az ó-esztendőt Eger, január 3. A világ sarkai gondok és válsá­gok súlya alatt recsegnek, de az ember ösztönös érzéssel keresi a derűt és vidámságot, amelyben fe­szült idegei megpihennek s az élet­öröm új tartalékait meríthetik. Ez a kicsit „akart“ vidámság és jó­kedv jellemezte a Szilvesztert is az 1937. esztendő utolsó napján. Azt lehetne mondani, hogy az egri közönség filozofikus alapon készült a megpróbáltatásokkal teli ó-esz­tendő búcsúztatására. — Ejh, most elfeledem a gond­jaimat, a Szilveszter-est legyen a jókedvé, hiszen ki tudja, mi lesz holnap... menjünk. Ilyen és hasonló önbiztatásokkal készültek az embe­rek a Szilveszter-est megünneplé­sére s az elvesztegetendő anyagi javak gondos számbavétele után indultak el a duhaj éjszakába. Du­haj?? Na, ez egy kissé túlzás. Annak ellenére, hogy a Szilveszter általá­ban igen mozgalmas volt, fairen- j gető, duhaj jókedvről beszélni alig ' lehet. Ebben bizonyára jelentős sze­repe volt a mai filléres divatnak is. Összegezve: szolidan, és — leg­alább is éjfél utántól — ha nem is duhaj, de gondfelejtő jókedvvel bú- ; csúzott Eger az ó-esztendőtől. ! Két helyen volt bál Szilveszter estén Egerben. Erre a napra a Katolikus Legényegylet és a Keresztény Iparoskor hirdetett táncmulatságot. Az iparostársada­lom nagy számban kereste fel mind­két táncos vigalmat s nemcsak a fiatalság, hanem bizony még a tisz­tességben megőszült mesterek is jó­kedvű táncra perdültek — igaz, hogy kivárták, mig a zenekar a fe­lejthetetlen csárdásra zenditett, if­júságuk emlékeit idézve .. . Éjfél­kor gondtalan asztaltársaságokkal népesültek be a Legényegylet és az Iparoskor termei, míg a fiatal­ság tovább folytatta a táncot vilá­1938. január 4. gos virradtig. Jól sikerült szilvesz- ' téri táncmulatságot rendezett a Dobó István Sportegylet is a Szé- j chenyi-szálló helyiségeiben. I A Koronában és a többi nyilvános szórakozó he- j lyeken 11 óra felé már a legnyo- , matékosabb főúri protekcióra sem lehetett asztalt kapni. A Korona ter- j meit Eger úri társadalma az utolsó helyig elfoglalta, de igen sok ide­gen arcot is lehetett látni, a fővá­rosi és a vármegye távoli részei­ből érkező rokonokét és ismerősö­két. A zöldteremben a jogászzene­kar hangjaira hamarosan megkez­dődött a tánc, éjfélkor bevonultak Szilveszter jókedvű barátai, a ké­ményseprők, akik stílszerűen fekete AcgTró-cukorkákkal kínálták a ven­dégeket, ugyanakkor hangos ma­lacvisítás jelentette be az új év ér­kezését. Eldurrant az első pezsgő is, amelyet mérsékelt számban kö­vetett a többi. Hajnali négy óra körfii indult meg a közönség a romanti­kusabb éjszakai lokalitások felé. Hangos népkeveredés színhelye volt i a Télikert, a Kaszinó-kávéház, a Balla-féle vendéglő és a Korzó-ven­déglő is. Elkerülhetetlen volt ilyen tolongásban néhány kisebb incidens is. A krónika több összetűzést tart nyilván, azonban mivel vér nem folyt, s mind békés befejezéssel végződött, célszerűbbnek tartjuk a duhajok neveit a feledésnek átadni. A hajnal téli derengésében haza­felé imbolygó alakokat fölösleges fáradság lett volna összeszámolni, s bizony nehéz lett volna a sor végét kivárni. A jóféle egri italok meg­tették hatásukat s nagyban hozzá­járultak az általános egyensúlyi helyzet bizonytalanságához. Nem volna teljes a krónika, ha nem emlékeznénk meg a házi mulatságokról, amelyeket ugyan­olyan nagyszabású előkészületek e- lőztek meg, mint a nyilvános tán­cos összejöveteleket. Pontos kimuta­tások nincsenek ugyan az otthon rendezett úri-murikról, de — híre­ink szerint — igen sokan ünnepel­ték Szilveszter éjszakáját házi ösz- szejöveteleken. Rádió, gramafón szol­gáltatta a zenét, tánc, büffé, válo­gatott italok gondoskodtak a jó­kedvről. Természetesen a házi jelle­get nem szabad szigorú értelemben venni, mert éjfél után elindult a házi-bálok közönsége is s nem is egy esetben éppen ezek a szolidak lettek a leghosszabb pendlizők, egész a — déli sörözésig. Gyereksírás mentett meg egy csaláöot Rnöornakon a széngáz-haláltól Könnyen végzetessé válható bal­eset történt ma, hétfőre virradó éj­szaka a közeli Andornak községben, Mészáros József földműves házában. Mészáros József földműves családja az esti órákban pihenni tért, mielőtt azonban lefeküdtek, a férj az asz- szony kívánságára a kályha kémény­nyílását rongyokkal eltömte, hogy a „szobában melegebb legyen.“ A tűz széngázt fejlesztett, amely nem tudott a szabadba utat találni, és így lassú füsttel ellepte a szo­bát. A családot már a fulladás ve­szélye fenyegette, amikor a házas­pár kislánya fölébredt és köhögni kezdett. A köhögés zajára felébredt Mészáros Józsefné és felkelt, azon­ban a gáztól elszédülve rázuhant a tűzhelyre és megsebezte magát. Most már a férj is felébredt s lát­ván a helyzetet, elfutott az audor- naki vasútállomásra, s onnan érte­sítette az egri mentőket. A mentők éjszaka fél három órakor kivonul­tak Ándornakra és a sebesültet beszállították az Irgalmasreud kór­házába. Táviratok a világ minden részéből. Az angol kormány Wansittart államtitkárt állandó diplomáciai ta­nácsadójává nevezte ki; mint a külügyminiszter állandó tanács­adója képviselni fogja a minisztert a külföldi tárgyalásokon. Angol lapok szerint az angol fegyverke­zés is szükségessé teszi az új ál­lás szervezését, amely első lépés az egész angol diplomáciai gépezet átszervezése felé. Egyes lapok sze­rint Wansittart Washingtonba megy nagyköveti megbízatással. Kieme­lik, hogy Wansittart-ra jelentős szerep vár Anglia békemunkájában és rövidesen Párisba, Berlinbe és Rómába utazik tárgyalásokra. — A török sajtó a román kormány­változással kapcsolatban emlékeztet az 1925. évi bevándorlási egyez­ményre, amely megtiltja a romá­niai zsidó emigránsok letelepedését Törökországban. Lehetséges, hogy a török kormány új törvénnyel is megakadályozza a románok beván­dorlását. — A franciaországi sztrájk erős feszültséget okoz a belpoliti­kában. A sorozatos munkabeszünte­tések súlyos probléma elé állították a Chautemps-koi many erélyét. A jobboldali sajtó élesen bírálja a nép- arcvonal politikáját s megállapítja, hogy a mai többség nem képes a gazdasági bajok orvoslására és az eredményes termelőmunkára. A fran­cia parlamentárizmus érdekében — írják a lapok — az általános vá­Eucharisztikus kongresszusi jelvény minőségben kapható^ az Egri .....*........könyvkereskedésében,

Next

/
Thumbnails
Contents