Eger - napilap, 1938/1
1938-01-29 / 16. szám
ÁR Ä 8 FILLÉ8 * Szombat ♦ Trianon 19, 1938. január 29. Eger, XLIX. évf. 16. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. Szombaton közgyűlést tart Eger város képviselőtestülete Eger város képviselőtestülete január 29-én, szombaton délután 4 órakor tartja rendes közgyűlését a városháza nagytermében. A közgyűlés tárgysorozata mindössze tizenegy pontból áll s közülük legfeljebb dr. Petro Kálmán és Nagy Kálmán indítványa a borfogyasztási adó kivetéséről kelthet nagyobb érdeklődést. A közgyűlésen azonban mégis nagy viták várhatók, mert most kerül bemutatásra a polgármester évnegyedes jelentése s az évnegyedes jelentés alkalmát mindig meg szokták ragadni a közgyűlés tagjai, hogy elmondják panaszaikat, bírálatukat a városi intézkedésekkel kapcsolatban. Ügy tudjuk, hogy a polgármester által * januárban kiadott s lapunkban is jj ismertetett ügybeosztás is szóba ke- j rül az évnegyedes jelentés vitájá- 1 ban és előreláthatólag nagy vitára \ van kilátás. f. Ezzel kapcsolatban meg kell em- j lítenünk azt az újabban meghono- j sodó szokást, hogy a képviselőtes- \ tület tagjai nem látogatják elég j számmal és érdeklődéssel a közgyü- | léseket. Különösen elítélőleg veszi j ezt a körülményt tudomásul a pol- j gárság a választott tagoknál, aki- í két a köz bizalma küldött a város ■ parlamentjébe. Ez a közbizalom kell, j hogy fokozottabb kötelességérzetre ! indítsa a képviselőtestület tagjait, j 5zent Istuán (Tltíria-tiszteletéről és a szentistutíni irodalomról és műoészetről beszéltek csütörtökön a fehérteremben Vasárnap ütmepélgesen bezárul az egyházközség | szentévi előadássorozata Eger, január 28. Az egyházközségi előadássorozat csütörtöki óráján dr. Angyal La- josné Szent István király Mária- tiszteletéről tartott igen értékes, bőséges adatismeretre valló előadást. Az első keresztények óta él a hit, hogy minden kegyelem Máriától jön, Mária vezeti kegyelemre a bűnbánókat és dicsősége a jóknak, ő kezdte meg a bűnösök felemelését s istenanyai szeretettel végzi az idők végéig. Az ember gyengeségében példát keresett az erényes életre s a tündöklő példát Szűz Máriában találta meg. Ezért övezi őt a hívek hódoló tisztelete, rajongó szeretete s Szent Bernát hitével valljuk: Sohasem lehetett hallani, hogy a Szent Szűz a hozzá fordulókat cserben hagyta volna. A magyar Mária-kultusz a történelem tanúsága szerint, egyidejű a kereszténység elterjedésével. Kezdettől fogva természetes volt az Isten-anya kiváltságos életszentségébe vetett hit. A vassal és vérrel térítő Géza fejedelem Mária-tisztelete még felszínes, mint maga a hite is. A mély és bensőséges Mária- tisztelet Szent István lelkét fogta meg először. Határtalan Mária-tisztelete indította arra, hogy a Boldogságos Szüzet Pannónia királynőjévé válassza s országát az ő oltalmába í ajánlja. A Szüzanya tisztelete áhítattal gyökerezett meg a nép lelkében is s a Mária nevéhez fűződő i ünnepeink elnevezése is mutatja a | Mária-kultusz ősrégi voltát. Szent István már az esztergomi templomot Szűz Mária tiszteletére szenteltette, tíz püspökség közül hármat Mária í tiszteletére alapított. Letelepítette a különösen Mária-tisztelő bencéseket, s a Mária-tiszteletnek ajánlott templomokat, prépostságokat és szer- : zetházakat bőkezű adományokkal ■ látta el. A pápától nyert koronát is j az Istenanyának ajánlotta fel s i ezzel a magyar nemzetnek, a Krisztus egyházával kötött örök frigy j által, európai polgárjogot szerzett. ’ A magyar történelem nagyjai mind i hódoltak az Istenanya előtt s népüket is a Mária-tiszteletre nevelték. A Mária-kultuszban megerősödött igaz vallásosság és erős nem- i zeti öntudat lett alapja annak az egységnek, amely képessé tette a magyart arra, hogy küzdelmeiben I helyt álljon. A Mária tiszteletben ; jelen való, rejtett népformáló erő tör í fel a Mária-himnuszok hangjaiban i s most mi, a Regnum Marianum ! gyermekei ma sem folyamodhatunk j ' csak égi Pátrónánkhoz, akinek a ] kegyelme a kettős ünnepi évben I még fényesebben ragyog reánk. Ágoston Julián dr. ciszterci gimnáziumi tanár költői lendületű szavakkal méltatta Szent Istvánnak igaz emerí kiválóságaiból támadt dicsőségét, amely a nagy király halálával sem szűut meg, hanem művészetben és irodalomban él és világít tovább. Ez a szentistváni gondolat erő és valóság lett minden külső és belső haicainkban és mindenkor megtartott istenhívőnek és magyarnak. Sorsunk a népek országújára vetett, nagy nemzetek letűntek itt, de sok harc és dúlás után is fennmaradt a magyar, mert élt a Szent Istvántól való eszme, melyre a nagy király országát építette. Nem csoda, hogy az országalapító király emléke tovább él a magyar lélekben, művészetben s az ifjúságban, amely az ő nyomdokain akar építeni. A pogány tüzek elhamvadtak, de megkondultak a harangok, elmúltak a magyar mítoszok, de felragyogott Krisztus arca, és rajta egy szenvedő ország fájdalma. S a nép megértette ezt és a kereszt életét. A királytól behívott idegen művészek már formálják és örökítik az új magyar életet s ennek a kornak fényét ma is gót szobrok, romok, maradványok hirdetik az utódoknak, de az irodalom is kezdettől fogva magáénak vallja Szent Istvánt. Ez a királyi élet nemcsak hatásaiban volt nagy, hanem önmagának is csodája volt s folytonosan nőtt, épült, emelkedett. A nagyságát örökítő kodexirók áhítata a középkor himnuszaiban él tovább, ezek hangjait a tatárdúlás megszakítja ugyan, belső harcok is támadnak, de | Szent István neve és tanítása a j templomokban hirdeti a jobb jövő ígéretét. A romanticizmus ismét előveszi a fakult legendákat (Faludi Ferenc a megtalálás örömével énekel Szent István királyhoz), de a XIX. század írói, — bár az Árpád- liáz nagyságának hirdetésére találnak lelkes hangokat — a nagy királyról hallgatnak. Trianon óta azonban egyre többen fordulnak ismét felé. Makkay Sándor, Harsányi Lajos, Kós Károly, Sík Sándor tanítják a nemzetet a szent király életének és tanításának művészi megmutatásával. A két előadáson kívül a tanítóképző intézet zenekara Bitter Dezső tanár vezényletével két művészi finomságú zeneszámot, vitéz Berencsy László V. o. növendék Terebessy Károly V. o. növendék stílusos zongorakiséretével két hegedűdarabot adott elő precíz és könnyed biztonsággal. Az egyházközségi előadássorozat vasárnap január 30-án 1 ünnepélyesen bezárul. A záróelőI adás programja : Kéler B.: Vígjáték nyitány. Előadja: a Kér. Iparoskor Zenekara. Szent István korának fennmaradt emlékei. Előadó: dr. Pataki Vidor c. r. főgimn. tanár. Pécsi I.: Keleti nász. Előadja: a Eer. Iparoskor Zenekara Szent Jobb. Előadó: dr. Lénárt János rk. fiú felsőkereskedelmi iskolai tanár. Befejező beszéd. Tartja: Szent- gyöngyi József, az A. C. főegyházmegyei igazgatója. Nelken: Kurucok. Induló. Előadja: a Kér. Iparoskor Zenekara. Ma kezdődnek meg a légvédelmi kiképzések Kinevezték a Légoltalmi Liga elnökét Eger, január 28. Lapunkban beszámoltunk már arról, hogy besorozták a légvédelemre alkalmas egyéneket. A besorozottaknak a kiképzése ma este 7 órakor kezdődik az Irgalmas-utcai elemi iskolában. A mai kiképzésre szabályszerű behívót kaptak a besorozottak közül azok, akiket a parancsnokság a tűzoltó, gázfelderítő és gázmentesitő osztagokba osztott be. Ennek a három osztagnak Ru- zsin Ferenc a kiképzője, ő fogja ma megállapítani, hogy az ebbe a három csoportba beosztott 306 ember közül kiknek kell a kiképzését már most megkezdeni. A tűzoltóosztagba ugyanis 84 ember, a gázfelderítő és gázmentesítő osztagba pedig 60 ember a megállapított létszám. A fennmaradó 160 ember pedig a Légoltalmi Liga rendelkezésére fog állani. A mai előadáson csak általános megbeszélés lesz és ma állapítják meg a február 7-étől naponkint tartandó kiképzések rendjét és idejét. A többi csoport megbeszélése is a napokban indul meg. A segédrendőrség kiképzője Lo- vasy István rendőrfelügyelő; a munkásosztagok kiképzője Hevesy
