Eger - napilap, 1938/1

1938-01-27 / 15. szám

Eger, XL1X. évf. 13. szám,

A B A 8 FILLÉR

♦ Csütörtök ♦

Trianon 19, 1938. január 27.

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11.

— KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176.- POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ.

István királyt mint szentet és mint embert mutatták meg a legutóbbi egyházközségi előadás szónokai

Eger, január 26.

Az egri katolikus egyházközség eucharisztikus előadássorozatában a nyolcadik előadás zajlott le kedden délután a ferencesek fehértermében.

Holik Sámuel dr. István király szentségéről tartott előadást. Rámutatott arra, hogy az ezeréves magyar történelemben nincs hiány nagy emberekben s a magyarság büszkén és önérzettel állapíthatja meg, hogy európai számarányához mérten kiemelkedően vett részt az emberiség megajándékozásában. — Mégis teltűnő, hogy nyomorúságában, elesettségének korszakaiban a magyarok könyörgése Szent István felé szól, őt hívja, kívánja vissza. Az embernek életveszedelem idején legtöbbször édesanyja jut eszébe; amikor élete elvesztését érzi, ösz- tönszerüleg ahoz menekül gondolatban, aki az életet adta neki. Ilyen nemzeti lélektani törvény hajlítja a nemzetet veszedelmek idején a nemzeti élet megteremtőjéhez. Az első király szentsége, életének példája átvilágít ezer év távolságán és megvilágítja a jövő útjait. Szent az, aki egész szívével vágyik Isten akaratát megtudni és azt megtartani. A szentség feltételei az élő hit a lélek világáról, a vágy, hogy Isten ügyéért tegyünk valamit, az apostolkodás, a tevékeny felebaráti szeretet, a szegények segítése, a Boldogsá- gos Szűz különös tisztelete és a szenvedésekben való igazulás.

Szent Istvánban ezek a vonások mind fellelhetők. Lelkét elbűvölte a fényesség, kinek neve Isten, apostoli lelkülete országos viszonylatban bontakozott ki, amikor megszervezte a magyar katolikus egyházat, olyan megbízássa], aminőt pápa sem addig, sem azóta nem adott senkinek. A kereszténység bevezetésében a legmélyebb hit vezette, nem politikai orientáció, ha a kereszténység egyúttal szilárdságot jelentett is. Ugyancsak a hit megbecsülése, a lelki tevékenység elismerése indította arra, hogy az egyháznak javadalmakat adjon, nem áll tehát az egyházi vagyonrablók felfogása, hogy Szent István iskolák fenntartásáért, vagy bandériumok állításáért adta volna az egyházi vagyont. A szegényeket mélyen szerette és életrajz-írói szerint éjszakákat töltött alamizsnálkodással s előfordult, hogy a mohó koldusok megtépték ősz szakállát. A boldogságos Szüzhöz gyengéden ragaszkodott, semmi vállalkozásba nem kezdett, míg őt segítségül nem hívta s halála óráján neki ajánlotta fel országát. Lelkét szenvedésekkel is próbára tette Isten, mikor fiait magához szólította. Szent István életszentsége azonban nem a csendes imádkozók szentsége, mert István király erőskezű gyakorlati ember és vitéz katona is volt.

Somos Lajos dr. Szent István egyéniségét emberi, családi életének vonalán haladva világította meg. Mint fiatal embert apjával sokszor állították szembe a szokásos nemzedéki ellentétek. Geyza fejedelem pogány volt s fiát is annak álmodta. De lelkének pogány gőgje és úrisága fiában már nemes emberi nagysággá keresztel- kedett. Ö már nem csupán megbecsülte a keresztény hitet, mint édesapja, hanem fölszívta teljesen leikébe és egész népével meg akarta ismertetni. Sokszor összeütközés is támadt apa és fiú küzött a fiú alázatossága miatt. Ha öröklött hibái uralkodni akartak rajta, keményen küzdött magával s vezekelt hosszú időkig. De harcolt önmaga fiatalságával, vérével és fantáziájával is, mert lelkében élt a tiszta férfiúság komolyan vett parancsa. Mint férj, a legtökéletesebb eszmei és érzelmi közösségben élt feleségével s ez a nagy szerelem hivatástudatát is fokozta. Gyermekei iránt való magatartását a nevelő szeretet vezette, ennek legszebb bizonyítékai Imre fiához irt intelmei. Élete minden szakában és változásában példa lehet a fiatalság előtt, annak bizonyítására, hogy meg lehet valósítani a gyakorlatban a keresztény életelveket.

Az előadásokon kívül a király és kormányzódíjas Egri Dalkör adott elő három énekszámot. A hosszú évek országos, nagy dicsőségei után kissé megfáradt szellemű dalosegyesületen újból a felfelé ívelés örvendetes és komoly jelei mutatkoznak. Az, amit mostani szereplésével nyújtott, ismét az ének magaskultúrája volt, a technikai tökéletességen kívül, az értelem fénye, az érzések sugárzása, az, ami művészetté teszi a művészetet. Huszthy Zoltán, hiszszük, kivételes képességével meg fogja teremteni kellő hanganyag birtokában a Dalkör röneszánszát.

A legközelebbi előadás január 27-én, csütörtökön délután lesz a következő műsorral:

Mozart: Szerenád. Énekli az

Érseki rk. Tanítóképzőintézet énekkara. Szent István Mária-tisztele. Előadó: dr. Angyal Lajosné úrasszony. Tschaikovszky: a) F. moll

románc, b) Moszkovszky: Spanyol tánc. Hegedűn előadja vitéz Berencsy László érs. rk. tanítóképzőintézeti V. oszt. növendék, zongorán kíséri: Terebessy Károly érs. rk. tanítóképzőintézeti Y. oszt. növendék. Szent István a magyar irodalomban és művészetben. Előadó: dr. Ágoston Julián c. r. főgimn. tanár. Bocherini: Menuette. Előadja: az Érseki rk. Tanítóképzőintézet Zenekara.

Korlátozni akarják a termelői bormérések uersenyét

Eger, január 26. |

A miskolci Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara a közelmúltban terjesztette fel a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterekhez egy szakmai nagygyűlés határozatát, a- melyben a borkereskedők és az ital- mérő érdekeltségek a termelői borkimérések versenyének korlátozását kérik. A borkimérések számos előnyt élveznek az italmérőkkel szemben, ami annál károsabb ezekre, mert egyes borkimérésekben több bort hoznak forgalomba, mint az engedélyes által termelt mennyiség. Az érdekeltség jogos kívánsága az, hogy a bortermelői kimérések adóztatási, közigazgatási, pénzügyi ellenőrzési, közegészségügyi és borászati szempontból ugyanolyan előírásoknak legyenek alávetve, mint az egyes italmérők, csak személyesen legyenek gyakorolhatók s a bortermelők a kimérésekben duga- szolatlanul ne árusíthassanak.

A kamarai felterjesztés még más olyan javaslatokat is tartalmaz, amely az italmérőket a termelői kimérések káros versenyével szemben megvédené.

Ötórás csodálatos színjáték a nyugati égen

Tegnap este 8 órától éjfél után 1 óráig vörös fénybe borult az égboltozat Ritka természeti tünemény okozta a színváltozást Északi sarkfény Magyarországon

Eger, január 28.

Tegnap este 8 óra tájban a járókelők meglepetve vették észre, hogy a nyugati égboltozatot vörös fényben égő, ködszerü sugárzás világítja meg. Ebben az időben rendkívüli volt ez a színváltozás, mivel fél 5 után néhány perccel a nap már lenyugszik, s a napnyugta fényvisszaverődése ebben a késő esti órában már nem érvényesülhet. A ritka látványnak egyre több bámulója akadt s az emberek ámulva mutogatták egymásnak a csodálatos égi fényességet, amely egyre nagyobb területen vonta be vörösen égő színeivel az eget. Rövid idő alatt a város kiemelkedő pontjairól, utcákról és nyitott ablakokból több száz kiváncsi figyelte az eget. A szokatlan fénytünemény időnkint elhalványodott, majd erősebb hatással tűnt fel ismét s lassan átterjedt az északi és északkeleti égboltra is- A megfigyelők látták, amint a vörös izzásnak mintegy két középpontja alakul ki, az egyik Bakta község irányában, a másik az Eged hegy fölött.

Senki sem tudta a ritka látvány okát. Találgatások és feltevések indultak meg. Egyesek azt. erősítették, hogy a csodálatos vörös sugárzás oka valami közeli nagy tűzeset lehet s az égő házak lobogó lángja világítja be vörös fényével az égboltot. Mások tudni vélték, hogy a katonaság nagy éjszakai harcgyakorlatot tart s a fényszórók csóvái világítják be az esti eget.

Az erős hideg ellenére újabb és újabb tömegek lepték el az utcákat s különösen a magasabb pontokról még órákon keresztül a kiváncsiak ezrei figyelték a rendkívüli égi látványosságot. Az egyszerűbb emberek körében az égi fény félelmet is keltett s közeli katasztrófát jósolgattak. Rövid megszakításokkal éjfél-