Eger - napilap, 1938/1

1938-01-22 / 12. szám

Eger, XLIX. évf. 12. szám.

A B A 8 FILLÉR

♦ Szombat ♦

Trianon 19, 1938. január 22.

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR.

SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM,FÖLD SZINT 3. - TEL: 11

— KIADÓHIVATAL SZT JÁNOS NYOMDA EGER. TELEFON: 176

— POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK SZÁMLA: 54 588. SZ

A Szent István-év

székesfehérvári megnyitásán Hóman Bálint kultuszminiszter a történelemtudós és az államférfi tisztánlátásával formálta meg Szent István egyéniségét s mutatta meg, hogy mi az igazi szentistváni eszme. Elsősorban is rámutatott arra, hogy a Szent István-év a magyar állam és a magyar egyház, a magyar társadalom és a magyar művelődés jubileumi ünnepe. Nemzeti hőseink, nemzeti nagyjaink közül Szent István tisztelete a legáltalánosabb, legállandóbb, legmélyebb és legátfogóbb, mert nemcsak érzelmekből, hanem a tiszta értelemből táplálkozott és táplálkozik. Szent István alakja, — mondotta a tudós kultuszminiszter, — az egyetemes magyar gondolat és korszerű haladás, Kelet és a Nyugat határán nehéz próbát álló örök magyar hallhatatlan szimbólumaként él a mi lelkűnkben. Ezért az átfogó gondala- tért találta meg Szent István királyt minden korszak magyarja.

A szentistváni gondolat ma minden magyarnak közkincse és minden magyar irányzat igyekszik a maga módja szerint hozzá igazodni. De ez a 900 éves forduló alkalom arra, hogy letisztítsuk Szent István történelmi alakjáról az idők folyamán jóhiszeműen, de mégis hamisan rárajzolt színeket. És maga Hóman Bálint kultuszminiszter hangsúlyozta, hogy a magyarság a történelmi Szent Istvánhoz folyamodik, akit a magyar eszme, erő és reménység megszemélyesítőjeként magyar jövendőnk irányítójaként tisztel.

Felvetette Hóman Bálint a kérdést, hogy mi a szentistváni lélek és röviden adta meg rá a tiszta, félreérthetetlen választ, azt, hogy a szentistváni lélek a magyar öntudat, a krisztusi hit és a nyugati szellem szétbonthatatlan szintézise. Meghatározta a szentistváni kultúra fogalmát is, akként foglalva össze a kérdés lényegét, hogy a szentistváni kultúra a magyar hagyományt, a katolikus vallást, az európai művelődés elemei felbonthatatlan egységbe összefoglaló keresztény magyar művelődés. A szentistváni gondolat pedig nem egyéb, mint a magyar nemzet biztos elhelyezkedésének és zavartalanul nyugodt életének biztosítása. Mi hát a szentistváni politika, vetette fel a kérdést a kultuszminiszter és megadta rá nyomban a világos választ, mondván, ennek a

gondolatnak gyakorlati megvalósí- sítása, a Kárpát-medence politikai, gazdasági és kulturális egységének megteremtése, a nyugati keresztény közösségbe való kapcsolódás és a nemzeti élet új formáinak kijelölése s a magyarság szellemi és politikai függetlensegének legteljesebb biztosítása.

És amikor Székesfehérvárott Hóman Bálint ekként megfogalmazta a szentistváni eszme lényegét, egyben arra szólította fel a Szent István Évet megnyitó ősi árpádházi székváros lakosságát, hogy tegyen fogadalmat arra, hogy az ünnepségeknek most meginduló sorozata

nem lesz csupán formaság, nem lesz puszta hivalkodás, hanem „elszánt tanuságtétel, meggyőződéses benső hitvallás a szentistváni eszmék és a szentistváni törekvések mellett.“ Ám, a kultuszminiszternek ez a felhívása nemcsak Székesfehérvár lakosságához szól, de szól az egész nemzethez, mert leszűrve minden tanulságot, első nagy királyunk életéből és élete müvéből az egész magyar nemzetnek azon az úton kell haladnia, amelyet ő jelölt ki s amely kilencszáz esztendő messzi távlatából is biztos és igaz utat mutat a magyarság számára.

3.986.000 pengő hátralékkal zárult Heues utírmegye adófizetési mérlege

Legjobb fizető a hatvani járás, ahol az adó 108 százalékát fizették be, legrosszabbak a tiszafüredi és a hevesi járások

Könczöl Kálmán dr. pénzügyigazgató legutóbb összefoglaló jelentést tett a törvényhatóságnak Heves vármegye adófizetési helyzetéről. Az adatok szerint az 1937-es év 8 millió 526 ezer pengő közadóköveteléssel indult, ebből 4 millió 293 ezer pengő volt az 1936. évi hátralék. A követelésből az év folyamán 755 ezer pengőt töröltek s a fennmaradt követelésre az év végéig 3 millió 781 ezer pengőt fizettek be. Az 1938. évre fennmaradó hátralék összege 3 millió 986 ezer

Az egyes járások adófizetési képességét még nem ismerik teljesen, mert az adatok még feldolgozás alatt állnak, annyi azonban már most is megállapítható, hogy legjobban fizetett a hatvani járás, amely az évi adóelőírás 108 százalékát fizette be. Ezzel elvitte a jó adófizetők „kékszalagját“ az 1938. évre.

Legrosszabb volt az adófizetés a hevesi és tiszafüredi járásban, ahol az idén az elemi károk sorozata sújtotta a lakosságot.

pengő.

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»

A katolikus egyesületi életről és Szent István eucharisztikus lelkűidéről beszéltek a csütörtöki egyház- községi előadáson

Eger, január 21.

Az egyházközségi előadássorozat csütörtöki előadásán a ferences fehértermet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt Kurics Adalberta rend- főnöknő az Oltáriszentség és az egyesületi tevékenység címen tartott értékes gondolatokban gazdag előadást.

Abból a tételből indult ki, hogy a katolikus szervezkedések és mozgalmak csak akkor lesznek átütő erejűek, életerősek, ha erőt az Eucharisztiából merítenek. Az egyháztörténelem bizonysága szerint azok a katolikus szervezetek maradtak fent, amelyek az eucharisztikus Jézus leikéből táplálkoztak. Szép példát mutatnak erre a szerzetesrendek, amelyek a nyugati szerzetek ősatyjának: Szent Benedeknek a nyomdokain, önkéntes lemondásban, szegénységben, böjtben és kemény szigorúságban szentelték életüket Istennek és készek voltak meghalni is a szent fegyelemért. Életük és heroizmusuk titka az oltáron köztük lakó eucharisztikus Isten s az a fenséges Isten-tisztelet, amelynek mély hite és alázata erőt adott nekik, hogy a fegyvert szerszámmá alakítva, durva és harcos korukban a kultúra erőslelkü munkásaivá váljanak. Ennek a szentségi erőnek a kisugárzása adta az egyháznak és az egyetemes kultúrának a szent Bonifácokat, Adal- berteket és Gellérteket s ez a titkos erő hívja ma is, új pogányságok dulása közben, az ifjú lelkeket cellák mély és komoly csendjébe, tanyák, falvak kietlenségébe, hogy hirdessék az örök emberi méltóságot.

Ha a világi hitbuzgalmi és társadalmi egyesületek is az Eucha- risztiára építenének, lüktető, lendületes életet nyernének, amely egységet és erőt adna munkájuknak s összeforrasztaná a tagokat az Eucharisztiában. Ma sokféle kato' likus szervezkedés folyik, de a hiba ott van, hogy kevés a tagok katolikus öntudata. Apostoli vállalkozás, meggyőződés és öntudat kell, hogy a támadásokkal eredményesen szembeszállhassunk.

A mély eucharisztiás életet mély katolikus kultúrára lehet csak építeni. Az Eucharisztiából és az Evangéliumból táplálkozó egyesületi élet harcolhat csak eredményesen a túloldali szólamhadjárattal, amely minden katolikus érték lerontására törekszik.

Dr. Kiss István theologiai tanár lírai szépségű beszédében Szent István eucharisztikus lelkét állította a hallgatóság elé.

Az eucharisztikus ösvényeket az ősmagyar pusztából, amiken mi késői magyarok legkedvesebb templomunkba járunk, s első szentáldozáshoz mentünk, egy ember, egy magános férfi, aki először járt itt: Szent István király taposta ki — mondotta.

Szeretnénk ismerni lelkének titkát, az Oltáriszentségről hordozott hitének tartalmát, azonban nem maradt utána erről semmiféle vallomás.

Valamit mégis sejtet róla két körülmény. Először is azt, hogy őt már a clunyi reformban megújult szerzetesek nevelik, velük él, velük országol. A clunyi szellemet pedig a legmélyebb és legbensóbb vallásosság jellemezte, Szent István sokszor betért hozzájuk, részt vett a zsolozsmájukon fiával, Imrével s az imádkozó király lelkét — ismerve a középkor himnuszirodalmát — gyönyörű dallamok, eucharisztikus strófák repdesték körül.

Azután pedig felesége, boldog Gizella volt vallásos életének hű társa és osztályosa, ez a szentre, jóra sugalló bűbájos asszony. A Pannonhalmán őrzött, Krisztussal, Szűz-