Eger - napilap, 1938/1
1938-01-20 / 11. szám
Eger, XLIX. év/. 11. szám. Ah r 8 pilléé ♦ Csütörtök ❖ Trianon 19, 1938. január 20, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — POSTA TAKARÉK - PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. Szíuszélhűöésben hirtelen meghalt őr. Toróai Ányos, a bajai ciszterci gimnázium igazgatója R temetésen dr. Pálos Bernardin igazgató képviselte az egri rendházat Eger, január 19. Hétfőn este mélyen megdöbbentette Eger közönségét a bír, hogy délelőtt tragikus hirtelenséggel szív- szélhűdésben meghalt dr. lordai Ányos, a bajai ciszterci gimnázium igazgatója. A hír nagyon közelről és nagyon fájdalmasan érintette a város közönségét, mert dr. Tordai Ányos fiatalságának kincses munkájával ezt a várost gazdagította, itt fejlődött ki szelleme, nyílt ki lelke, tudást és szeretetet árasztva az intézetben, ahol hivatását teljesítette s a társadalomban, ahol minden szép és jó ügyért szép lelke minden hevületével dolgozott. Egy rendkívül gazdag s az egyetemes magyar művelődés szempontjából rendkívül értékes élet végére tett pontot a tragikus halál. Tordai Ányos a tudás alaposságával, de egy költői hangolású magyar lélek szenvedélyével szerette a magyar irodalmat, a magyar nyelvet. Maga is több színdarabot írt (Mikes, Tinódi, stb.) az ifjúság számára, amelyekben az ékes és szines nyelv pompájának a forró magyar érzés adott erőt és mélységet. Európai át- tekintésű szelleme és kifinomodott ízlése hivatott mübirálóvá avatták, irodalomtörténeti kutatásai, tankönyvei, a különböző folyóiratokban és szaklapokban megjelent cikkei a magyar kultúra időálló értékei. Tanári működéséről sok száz volt tanítványának könnyei beszélnek most legőszintébben. Ezek a köny- nyek kisérik fel az örök biró elé s állnak mellette a nagy számadásnál jóságának, emberségének bizonyítékául. Tordai Ányos hosszabb idő óta cukorbajban szenvedett, de állapotát nem tartották súlyosnak. Nemrégiben megvizsgáltatta magát s orvosai csupán pihenést tanácsoltak. Vasárnap ismét rosszul érezte magát s a rendház orvosa ismét csak háromnapi pihenőt ajánlott. Ezért nem tűnt fel, hogy a korareggeli órákban nem jelent meg rendtársai társaságában. Féltizenegykor azonban inasának feltűnt, hogy még nem fogyasztotta el reggelijét s ekkor szólt dr. Deálci Sándor cisztercita tanárnak s közölte vele aggodalmát. Együtt kopogtattak Tordai Ányos szobájának ajtaján, majd mikor nem kaptak választ, benyitottak a szobába, ahol megdöbbenve vették észre, hogy Tordai Ányos élettelenül fekszik ágya előtt. Azonnal orvost hívtak, aki. megállapította, hogy a halál már két órával azelőtt bekövetkezett. Hétfőn este Tordai Ányost koporsóba helyezték s a rend tagjai átkísérték a cisztercita gimnázium dísztermébe, ahol felravatalozták. Kedden rengetegen mentek el ravatalához s Baja város csaknem egész lakossága elbúcsúzott a köz- liszteletben álló pedagógustól, aki nagy szerepet játszott a város életében is. Tordai Ányos 1879-ben született Hejőcsabán Borsod vármegyében. Gimnáziumi tanulmányait a ciszterci rend egri főgimnáziumában végezte, majd maga is a rendbe lépett. Főiskolai tanulmányait a bécsi és a budapesti egyetemen elvégezve 1902- ben szentelték pappá s 1903-ban bölcseletdoktori, egy évre rá pedig tanári oklevelet szerzett a magyar és latin irodalomból. 1924 ig mint tanár működött a rend székesfehérvári, pécsi, bajai és egri gimnáziumaiban, azután pedig átvette a bajai reálgimnázium igazgatását, ugyanott a rendház főnöke lett. Neve nemcsak mint pedagógusé volt ismert, irodalmi működésének eredményeképpen a Szent István Akadémia és ,az Egri Gárdonyi- Társaság rendes, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság választott tagja lett. Munkásságának leghosszabb idejét Egerben töltötte, ahol egyik alapítója lett a Gárdonyi Társaságnak. A hivatalos elismerés legutóbb tanügyi főtanácsosi címmel tüntette ki, hervadhatatlan érdemei jutalmazásául. Dr. Tordai Ányost ma délelőtt 10 órakor temették el Baján, a Szent Rókus-temetőben. Temetésén dr. Pálos Bernardin. az egri ciszterci gimnázium igazgatója képviselte az egri rendházat s vitte el Eger város egész társadalmának részvétét. Tordai Ányos lelkiüdvéért a rend i egri templomában csütörtökön reg- \ gél 8 órákor engesztelő szentmise áldozat lesz, amelyen megjelennek az elhunyt barátai és tisztelői is. A Jézus Szíve tisztelet és Eger hitéletének történeti adatai az egri katolikus egyházközség legutébbi előadásán Eger, január 19. Az egri katolikus egyházközség előadássorozatának ötödik előadása ugyancsak nagy érdeklődés mellett kedden délután zajlott le a ferencesek fehértermében. Vizy Miklós dr. prépost, kanonok volt az első előadó, aki a Jézus Szive tisztelet és az Eucharisztia gondolatának közösségét fejtegette. A Gondviselés — mondotta többek között — mindig megadja az eszközöket, amelyek a bajok orvoslásához és az egyház örök küldetésének megvalósításához szükségesek. Ismerni kell minden kor szükségleteit, minden kor jellegét, hogy felismerjük kielégítésükre az Űr szándékait és azok megvalósítására törekedjünk. Jézus sokszor volt vita tárgya és sokszor volt sokak szemében botránykő. A VII. században istenségét, aztán szent emberi természetét vitatták, kétségbe vonták kegyelem-árasztó mivoltát, támadták azt a tant, hogy az egyház az ő misztikus teste, a legújabb korban pedig az Oltáriszentségben való jelenlétét tagadták. Ma nem hitviták, hanem a szivtelenség okozta betegségek emésztik a társadalmat. A baloldalon a bolsevizmus és az intézményesített istentelenség, jobboldalon a fajelméletből táplálkozó új pogányság támadják az emberiséget s benne mindazt az értéket, amit Jézus alkotott, végeredményben magát Jézust. Az emberiségben mintha megroppant volna a hit régi ereje, amely a kereszténység első századaiban mártírokat és hősöket nevelt. Ez a hősiesség meghódította az antik világot, de akkor, amikor már könnyebb és veszélytelenebb volt kereszténynek lenni, behatolt a keresztények közé a világiasság szelleme. Minderre azonban van orvosság. Jézus Szent Szívének kinyilatkoztatása kellett ahhoz, hogy a szeretetlenségbeu elesett világra a szeretet melegét sugározza az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus. íme az új idők jele: Jézus Szent Szíve az Oltáriszentségben. Ez fogja orvosolni korunk betegségeit a Szent Szív kultuszával s ha azt akarjuk, hogy a kettős szentév ne csupán látványosság, pompa és idegenforgalmi esemény legyen, hanem valóban lelki elmélyülés, át kell látnunk, hogy a Gondviselés más orvosságot nem adott a világ szalmára s ezért minden alkalmat meg | kell ragadnunk a Szent Szív tiszteletének nyilvánítására. Az est másik szónoka, Tóth János ciszterci rendi tanár, történeti adatok alapján ér-dekes tanulmányt olvasott fel arról, milyen volt az Oltáriszentség tisztelete Egerben a j török uralom megszűnése után. Amíg | a török a városban tartózkodott, | hitéletről szó sem lehetett. Néhány ! ferencrendi szerzetes királyi menedéklevélre hivatkozva megkísérelte | ugyan, hogy a lakosságot oktassa, azonban ezeket többnyire mégis elfogták. A törökök kitakarodása után azonban pár év alatt több szerzetesrend telepedett meg Egerben. így a jezsuiták, minoriták, ferencesek, majd később a szerviták. Munkájuk nyomán a hitélet hirtelen fellendült s vele együtt az Oltáriszentség imádása, az eucharisz- j tikus tisztelet is. 1693-ban a je- | zsuiták templomában (ma a cisz- j terei rend temploma) 8500 volt az í áldozók száma, 1700-ban ez a szám I már 13 ezerre emelkedett. A kör- ■ nyék népe is az egri templomokat j kereste fel, mert Nagyváradig és i Szatmárig nem talált papot és j templomot. A gyakori szentáldozá- I sokra nézve érdekes adatok szerint | 1726-ban 17 ezer, 1740 ben 22 ezer, 1750-ben 29 ezer, tíz év múlva 45 ezer, majd 1769-ben 51 ezer kis ostyát konszekráltak Egerben. Az Oltáriszentségnek a betegekhez való vitele mindig ünnepélyes keretek között történt, ugyancsak nagy ünnepélyességgel hordozták körül az Oltáriszentséget a feltámadási körmenet alkalmával. 1705- ben különösen ünnepélyes volt a körmenet, mert a kalocsai érsek vezette és Rákóczi Ferenc fejede- jedelem, aki akkor a várban lakott, zenekart küldött a körmenet fényé-
