Eger - napilap, 1938/1
1938-06-28 / 102. szám
Eger, XLIX. évf. 102. szám, A R Ä 8 FILLÉR ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. június 28, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM.FÖLB- SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. ÍDegemlékezés a 5zent Istuán-éuről és a kormányzó üőuözlése Eger uáros szombati közgyűlésén Eger, június 27. Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta júniusi rendes közgyűlését. — Az elnöklő Braun Károly polgármester megnyitó szavaiban ünnepélyes hangon emlékezett meg a Szent István évről: Tekintetes Képviselőtestület! Különös ünnepi hangulat fog el most, amikor közgyűlésünket, Szent István évének június havában megnyitom. Szent István — év! . . Egy ezredév ebben a pár szóban! Ezer év a magyar nemzet életéből és történelméből, ezer év a magyar katolikus egyház életéből és történetéből, és egyúttal ezer év Eger város életéből és történetéből is. Ez a hármas kapcsolat az, ami bennünket egrieket különösen megragad és hálával, büszkeséggel, hittel és bizakodással tölt el. Első Szent Királyunk, akinek 1000 éves emlékezetét ünnepeli az egész ország, a kereszténység jelentőségének, erkölcsi értékeinek és nemzetfenntartó erejének felismerésével és magyar népének a keresztény vallásra térítésével a magyar nemzet fennmaradását biztosította és jövendőjét alapozta meg. A magyar nemzet most háláját igyekszik leróni a nagy Király iránt, mikor emlékezetére ezt az évet Szent István évének nevezte el és magasztos ünnepélyeket rendez szerte az országban, hogy a szent Király szelleméből hitet és erőt merítsen egy újabb, talán boldogabb és szerencsésebb ezredévre. Mi egriek is neki köszönhetjük Eger városiasságát, hiszen tudvalévő, hogy Szent István király az első 10 püspökség megalapításakor Egert is püspöki székhellyé emelte, tehát jövő fejlődésének alapját a katolikus egyházhoz való szoros kapcsolásával biztosította. Hatalmas méretű templomot építtetett, melynek a várban nem rég feltárt romjai ma is hirdetik nagyságát és dicsőségét, s amelynek egyik oszlopára a Szent Király szobrát rég elhelyezte az egriek kegyelete, s ahová minden év augusztus 20.-án elzarándokol Eger népe hódolni a legnagyobb magyar király dicsőséges emlékének. A Szent István év eszünkbe juttatja városunk ezredévét is, eszünkbe juttatja, hogy már az első magyar király őrhelynek, a magyarság és a katolicizmus őrhelyének, a magyar nemzeti kulturális törekvések egyik gócpontjának választotta ezt a helyet. Eszünkbe juttatja tehát azt is, hogy nekünk egrieknek fokozottabb kötelességünk szt. István szellemében élni és dolgozni, kötelességünk az Ö eszméit rendíthetetlen meggyőződésünkké tenni, terjeszteni és utódainknak ősi örökségül csorbít- hatatlanul megőrizni és átadni. Eszünkbe juttatja azt is, hogy ez az ország Szent István országa, amelyhez hozzátartozik Erdély, a Felvidék, a Délvidék is s hogy a szentistváni szellem nem nyugod- hatik meg soha, mig csak a Szent István szent koronája alá tartozó országrészek újra nem egyesülnek egy Nagy Magyarországban. Kötelességünk tehát, hogy a Szent Jobbot, amely városunkért a legtöbbet tette, városunk megkülönböztetett hódolattal, tiszteletteljes áhítattal s ünnepélyességgel fogadja és köszöntse. A Szent Jobbot hozó Aranyvonat július 4-én, hétfőn délután érkezik Egerbe. Július negyediké tehát Egernek talán soha vissza nem térő magasztos ünnepe lesz. Azért e helyről is felkérem a város lakosságát, hogy a Szent Jobbot példaadó fegyelmezettséggel és áhí- tatos lelkesedéssel fogadja. Hazafias kötelesség, hogy minden ház lobogódíszt öltsön, különösen az érkezés be- és kivonulás útvonalán. A háztulajdonosokat és lakóikat is külön felkérem, hogy házaikat, lakásaik utcai ablakait is lehetőség szerint szőnyeg és virágdísszel lássák el. Tisztelettel bejelentem még, intézkedtem, hogy mától kezdve a Szent István-év végéig közgyűléseink jegyzőkönyveinek keltezésénél az is fel- tüntettessék: „Kelt Szent István évében.“ A Kormányzó üdvözlése A közgyűlés tagjainak lelkes éljenzése után a polgármester a következőképpen folytatta beszédét: Tekintetes Képviselőtestület! , Ezelőtt 18 esztendővel, mikor a | világháború vérzivatarában kime- i rült nemzetet a forradalmi nemzet- ; közi mozgalmak a megsemmisülés felé sodorták, az isteni gondviselés olyan férfiút adott ennek az országnak, aki hivatottságával, hitével, rajongó magyar lelkületével, nagy akaraterejével, határozott erős kézzel, bölcs megfontolással és előrelátással kivezette az országot a biztos pusztulás megsemmisíteni készülő viharjából a napfényre, az alkotás a rend, a fellendülés útjára. Vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója megmentette ezt az országot a magyarságnak és a magyarság veszni indúlt nagy erkölcsi értkeit ennek az országnak. Minden igaz magyar lelke hálával és rajongással telten csügg az Ő nemes alakján és most, amikor születésének 70.-ik évfordulóját megható ragaszkodással ünnepelte az ország, ebből az ünneplésből Eger városa is ki akarja venni részét. Tisztelettel indítványozom, hogy ebből az alkalomból a Kormányzó úr Őfőméltóságát feliratban üdvözölje a képviselőtestület és tolmácsolja az egész város lakosságának jókívánságait, mélységes tiszteletét és hódolatát. , A képviselőtestület hódoló felirata A közgyűlés állva hallgatta végig a polgármester szavait és hosszasan ünnepelte a Kormányzót. A polgár- mester ezután felolvasta a képviselő- testület hódoló feliratát, amelynek szövege a következő: Főméltóságú vitéz nagybányai Horthy Miklós úrnak, Magyarország kormányzójának, Budapest Főmóltóságú Kormányzó Urunk! Eger város képviselőtestülete a mai napon tartott üléséből mély hódolattal, rajongó szeretettel, áhita- tos lelkesedéssel és őszinte jókívánságainak özönével köszönti Főméltóságodat 70. születési évfordulója alkalmából. Hálatelt szívvel gondolunk arra a 18 nehéz esztendőre, mely alatt bölcs és igazságos kormányzásával édes magyar hazánkat Főméltóságod a romlás és pusztulás veszélyéből a jogrend, az alkotó munka, a nyugodt és biztos fejlődés útjára vezérelte. Ez a 18 esztendő volt nemzetünk életének egyik legküzdelmesebb és legválságosabb szakasza. A nemzet létét kellett megmenteni és Fömél- tóságod erős keze, rendíthetetlen | hite és akarata új életre keltette j népünket, megmentette és gyarapította azokat a nemzeti erőket, melyek az ország boldogulásához és jövőjének biztosításához szükségesek. Eger város polgársága is minden magyar szívvel együtt áhítattal fohászkodik a mindenség Urához^ őrizze meg Főméltóságodat a magyar nemzet javára mostani magas helyén és hivatottságában jó erőben : és jó egészségben hosszú éveken át, hogy a magyar vágyak, a magyar álmok teljesülése idején, a magyar feltámadás napjaiban is vezérünk lehessen, hogy nemzetmentő és fenntartó kormányzásának, hitének és j munkásságának igazi gyümölcséül Nagy-Magyarországnak is még Kormányzó Ura lehessen. Mély hódolattal kérjük Főméltóságodat, hogy kegyeskedjék Eger város polgárságának és képviselő- testületének jókívánságait és ragaszkodó hódolatát szívesen fogadni. Eger város képviselőtestületének Szent István évében, 1938. június | havában tartott üléséből. Mélységes hódolattal és tisztelettel Braun Károly polgármester. Az Érsekkert mögötti városrész — Szent István város A közgyűlés tárgysorozatán tárgyalta a képviselőtestület dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselőnek a 'Negyedmesteri Testület nevében ; beadott kérelmét, amely szerint a képviselőtestület az Érsekkert mögött alakult tizenharmadik városrészt nevezze el Szent Istvánról, a Nagyrét utcát pedig Szent Imréről. A képviselőtestület egyhangú határozattal Szent István városnak nevezte el az eddigi „Csákó“ negyedet, a Szent Imre-utcára vonatkozó indítványt azonban nem fogadta el, mert Egernek már van Szent Imre tere és két hasonló elnevezés zavarokat okozhat. A közgyűlés a továbbiak folyamán megvitatta a tárgysorozat többi pontjait, amelyekről legközelebb számolunk be.
