Eger - napilap, 1938/1
1938-06-23 / 99. szám
A B Ä 8 FILLÉE ❖ Csütörtök ♦ Trianon 19,1938. június 23, Eger, XL1X. évf. 99. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. Közel 30 ezer pengő hiánnyal zárult Eger utíros 1937. éui zárószámadása Nem kell pótköltségvetésről gondoskodni, mert a künnlevőségek fedezik a hiányt R város a nehéz viszonyok ellenére is 231 ezer pengővel csökkentette adósságát A megreformált Nemzett Bank A Nemzeti Bank főtanácsa június 23-ára közgyűlést hívott össze. Közgazdasági életünkben rendkívül nagy jelentősége lesz ennek a Közgyűlésnek, mert tárgyalni fogják azon a a nemzet legfőbb gazdasági és pénzügyi szervének alapszabálymódosítását. Imrédy Béla szakavatott kézzel nyűi ehhez a nagyjelentőségű problémához s az egész nemzet közvéleménye örömmel veszi nemcsak azt a tényt, hogy az idők követelményéhez alakítják a Nemzeti Bank ügymenetét, de nagy bizalom is nyilvánul meg a közvélemény köréből, amit a miniszterelnök tapasztalt pénzügyi és gazdasági súlya váltott ki. A legkiválóbb szakember nyúlt itt reformalkotásokhoz. Célja az, hogy a Jegybank a jövőben minél tökéletesebben alkalmazkodjék az ország agrárjellegéhez. Az általános irányvezetés szempontjából le kell szögeznünk, hogy Imrédy Béla rövid miniszterelnöksége óta minden kormányzati mozzanatban kinyilvánítja azt a törekvését, hogy elsősorban a nemzet nagy többségét kitevő agrárlakosság érdekeit kívánja szolgálni. Teszi ezt akkor is, amikor a Nemzeti Bank alapszabályainak módosítása során a lehetőségek határain belül maradva, a legmesz- szebbmenö mértékig kidomborítja az ország gazdaságpolitikai érdekeit. A Nemzeti Bank főtanácsának június 23-ára kitűzött közgyűlése tárgyalni fogja a bankstatutum módosítását és kiegészítését. Az ebből folyó törvényhozási munka a lehető leggyorsabb iramban fog haladni, mert már június 24-én beterjeszti a kormány a képviselőház elé a Jegybank reformjára vonatkozó törvény- javaslatot. A Nemzeti Bank részéről kiadott ismertető anyag máris részletes közléseket tett arra nézve, hogy a kormánnyal történt megállapodások alapján milyen keretek között fog létrejönni az alapszabályok módosítása. Mindenekelőtt ismeretes, hogy a Jegybank a jövőben sokkal intenzívebb tevékenységet fejt ki az ország gazdaságpolitikai élétében, mint tette azt a múltban. Rendkívül nagy jelentősége lesz annak, hogy a Nemzeti Bank a jövőben különösen a mezőgazda- sági hitelellátás terén folytat majd intenzívebb tevékenységet. A gazdaközönség régi kívánsága j fog valóra válni azáltal, hogy az új ! alapszabályok szerint a Nemzeti ! | Bank a mezőgazdasági termelési váltókat is leszámítolhatja éspedig azokat, amelyeknek lejárata kilenc hónapig terjedhet. Nagy hatással lesz a magyar gazdaságpolitikai életre a Jegybank ama új feladat- vállalása is, mely által a jövőben résztvesz a nyiltpiac hitelműveleteiben is. Mindez azt fogja eredményezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jövőben sokkal rugalmasabb szervezetté válik, a magyar gazdaság- politika egyik legfontosabb területén, a hitelellátás terén, jobban fog alkalmazkodni az élet gyakorlati | követelményeihez és a devizapolitika í segítségével még inkább meg fog i tudni felelni a nemzetközi fizetési forgalomban felmerülő szükségletek- i nek. Itt azonban meg kell állnunk, i hogy leszögezzük a Nemzeti Bank legfőbb vezérlő elvét. Azt az elvet, | amelyik mindennél fontosabb s min- i dennél nagyobb feladatot ró erre a ; mindannyiunk pénzintézetére. Gondoskodni fog továbbra is éppen olyan j mértékben, mint tette a múltban és a jelenben, a pengő vásárlóerejének szilárd és megingathatatlan fenn- , tartásáról. Ezt a szempontot nem j homályosíthatja el, vagy nem degra- j dúlhatja másodlagos szerepre semmi- I féle más szempont. De amikor ezt hangsúlyozzuk, teljes tudatában vagyunk annak, hogy olyan jól meg- | alapozott a Nemzeti Bank, oly kiváló szakférfiak vezetése alatt áll és olyan bankstatutummal rendel- I kezik, hogy mindezek a körülmények í eltántoríthatatlanul megőrzik legfőbb hivatásában. A magyar közvélemény, de elsősorban a mezőgazda lakosság hálás szívvel fordul a mi- I niszterelnök felé, aki nemcsak szer- j zett tapasztalatai alapján, de a szük- | séges követelmények felismerésével j is olyan törvényjavaslattal áll elő, I amely megreformálja a Nemzeti j Bankot s az ebből folyó előnyöket j annak a társadalmi dolgozó rétegnek juttatja, amelyik kenyeret termel a nemzetnek s valóban meg- : érdemli, hogy ahol lehet, nehéz mun- ; kájában könnyítéseket érezzen. — Idő. A Meteorológiai Intézet j jelentima déli 12 órakor : Gyenge ! légáramlás, túlnyomóan derült idő. | A hőmérséklet tovább emelkedik. [ Egerben: ma reggel 7 órakor 19-5 fok, a talajmentén 11'9 fok, a tegnapi maximum 26-2 fok volt. A légnyomás 768'1 milliméter, emelkedő. Eger, június 22. A számadás mindig híven mutatja e?y'e?y háztartás helyzetét és a háztartás keretében történő gazdálkodás irányát. Ezért kelthet szélesebb érdeklődést Eger város 1937. évi zárszámadása, amelyet Kakuk Jenő főszámvevő most készített el és a szombaton délután tartandó közgyűlés elé terjeszt. A zárszámadási jelentés, bár végeredményben hiányról számol be, mégsem nyújt vigasztalan képet, sőt az adósságok rendszeres további törlesztése egyfelől, másfelől pedig a minden vonalon tapasztalt takarékosság azt a biztos reményt kelti, hogy a város háztartása a legnehezebb időkben is szilárd tud maradni. A város 1937. évi költségvetését az alábbi tételekkel hagyta jóvá a belügyminiszter: fedezet .... 1.275.440 P szükséglet . . . 1.274.550 „ fedezeti többlet . 890 P Ezzel szemben az év folyamán a bevételeknél 57.106 pengő csökkenés mutatkozott, viszont a kiadásoknál mindössze 26.427 pengőt sikerült megtakarítani, úgy, hogy a zárszámadás 30.679 pengő hiánnyal zárul. Ebből levonva a költségvetési többletet, 890 pengőt, a tényleges hiány 29.789 'pengő. A hiány fedezésére nem szüksé ges pótköltségvetést készíteni, mert az fedezetet talál az aktívákban, amelyek összesen 221.843 pengőt tesznek ki. A zárószámadási jelentés igen érdekesen mutat rá a hiány okaira. A bevételi források igen sok rovatnál visszafejlődtek, olyan mértékben, hogy nem tudták ellensúlyozni a más rovatoknál mutatkozó emelkedések. így például magánál a pótadónál a csökkenés 28,493 pengő, amely egymagában elegendő lett volna a hiány teljes kiküszöbölésére. Ezt a csökkenést az adó- elengedések és kedvezmények idézték elő. Jelentős összegű még a csökkenés a bor, szesz és sörfogyasztási adóknál: 8182 P, a húsfogyasztási adónál 7290 P, a szikvíz és ásványvíz adónál 2567 P, az ingatlan vagyon-átruházási illetéknél 3444 P, a százalékos kereseti adónál 4322 P, a helypénz jövedelemnél 13,677 P, a vágóhídi használati dijaknál 3039 P, a sík- fókúti nyaralótelep bérhozamánál 1800 P, a sorompóvámoknál 2589 P. Az összes tételeknél összesen 128,407 pengő a bevétel csökkenése, amelyet a más tételeknél mutatkozott 71,300 pengő bevételi emelkedés nem tudott ellensúlyozni. Az 1937. évi gazdálkodásra nyomasztó hatással volt a város életében évek óta ismétlődő gazdasági depresszió, amely nem helyi, hanem országos jelenség, de mégis Egerben különösen érezhető, mondja a jelentés. Eger ugyanis minden jelentősebb kereskedelem és ipar nélkül álló, vagyontalan, mindössze 9 ezer hold, javarészben szőlővel beültetett határral rendelkező közűiét, amely gazdasági erőit borterméséből és annak kedvező értékesítési lehetőségéből meríti. A bor pedig most is és évekre visszamenően is a legnehezebben és legrosszabb áron értékesíthető termel- vény. Ez a körülmény az oka annak, hogy a közjövedelmek sok bevételi forrásnál nemcsak lényegesen lecsökkentek, de idejében rendelkezésre sem álltak. Ez a körülmény kényszerítette egyben azonban a városra a legmesszebbmenő takarékosságot. Megemlékezik arról is a jelentés, hogy néhány tételnél a kényszerítő körülmények hiteltúllépést is okoztak. Ezeknek végösszege 59 ezer pengő. Ennek oka a szükségletek növekedése és a minden vonalon beállott drágaság. A költségvetés megszerkesztése és kivitelezése között eltelt időben a mesterembermunkáknál és az anyagáraknál 20—50 százalékos áremelkedés állt elő. Rendkívül nagy hiteltúllépés mutatkozik a szegénygyógyszer szükségletnél: 11,107 pengő, amelyet az Ínség következtében a gyógyszerellátásra szoruló nincstelenek számának kétszeres emelkedése idézett elő. A túl-
