Eger - napilap, 1938/1
1938-06-21 / 98. szám
Eger, XL1X. évf. 98. szám. Ara 8 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. június 21. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ. Rz egyházi birtokról tartott előadást uitéz 5ubik Károly pápai prelátus az 0ÍT1GE vasárnapi egri uánóorgyűlésén Az OMGE közel kétszáz tagú tanulmányi csoportja két napi alapos tanulmányút után vasárnap Egerben tartotta meg vándorgyűlését. A tanulmányút résztvevői megtekintették az egri érsekség és székesfőkáptalan mintaszerűen kezelt gazdaságait s az ország legnagyobb és legképzettebb gazdáinak szakszerű véleménye mindenütt csak a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott Smeg. A kormányzó üdvözlése A vasárnapi vándorgyűlést a nagy lelkesedéssel vette tudomásul vármegyeháza nagytermében rendezték meg Weltmann Oszkár egyetemi tanár, társelnök elnökletével. Bevezetőül Györffy Kálmán a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület nevében üdvözölte a megjelenteket, majd Wellmann Oszkár megemlékezett a kormányzó hetvenedik születésnapjáról és bejelentette, hogy a magyar gazdatársadalom érdekképviseleti szervének jókívánságait táviratilag tolmácsolta.' A bejelentést a vándorgyűlés, köszönetét mondott azután a földművelésügyi miniszter képviselőjének megjelenéséért s a közigazgatás tényezőinek meleg támogatásukért. Lenk Jenő min. tanácsos a földművelésügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta s a miniszter parlamenti beszéde nyomán vázolta a magyar állattenyésztés fejlesztésének programját. Hedry Lőrinc dr. főispán a vármegye lakosságának Hedry Lőrinc dr. főispán Heves vármegye és Eger város közönsége nevében üdvözölte a megjelenteket. — Boldog volnék — mondotta többek között — ha az önök biztos szeme és szakértelme megállapította volna, hogy itt békés harmóniában él a jószándékú mezőgazda- sági munkásság, az ambiciózus kisbirtokos társadalom és a hivatását mindig komolyan teljesítő nagybirtok. A vármegye vezetőségének nincs is más törekvése, mint hogy ezt az egyetértést fenntartsa és fejlessze és olyan szociális intézkedéseket tegyen, melyek megfelelnek a korkövetelményeinek. A vármegye vezetősége mindent elkövet, hogy távol tartsa azokat, akik tetszetős harmóniájáról jelszavakkal fel akarják borítani a rendet akiknek földjük ugyan nincs, s műveléséhez sem értenek, de van ragyogó tollúk, fényes retorikájuk- és — tág lelkiismeretük ahoz, hogy a félrevezetett magyar nép rokon- szenvét ugródeszkának használják fel a hatalomért való törtetésük- ben. Az itt tapasztaltak adjanak erőt és kitartást a további munkához. A továbbiakban vitéz Subik Károly pápai prelátus, érseki jószágkormányzó tartott rendkívül érdekes és országos tanulságok levonására alkalmas előadást az egyházi vagyon helyzetéről és szociális teljesítéséről. Vitéz Subik Károly az egyházi vagyon rendeltetéséről és helyzetéről — A magyar mezőgazdaság életében és védelmében, irányításában és erősítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett OMGE nagyméltóságú elnökének és kiváló munkatársainak aggastyán főpásztorom őszinte háláját tolmácsolom azért, — mondotta — hogy az egri érsekség mezőgazdaságának megtekintését is programmjába vették az ezévi állat- tenyésztési vándorgyűlésnek. S főpásztorom meleg köszöntését jelentem a vándorgyűlés nagyrabecsült tagjainak, kik uradalmunkat megtisztelő látogatásukkal szerencséltetni szívesek voltak. Rövid szem- leútjuk is meggyőzhette Önöket, Mé- lyentisztelt Uraim, arról, hogy Eger érseke, ki főpásztori székében a nagyoknak nagyja, nagy a magyar föld szeretetében is és lelkiismeretes kezelésében a gondjaira bízott földi javaknak. Amit Önök láttak az érseki uradalomban, az nem erre a vándorgyűlésre készült. Szakértő szemük a Potemkiu-falut úgyis észrevette volna. Minden, amit bemutattunk, főpásztorom áldozatkészségének a bizonysága és kiváló tisztjeink és megbecsült cselédeink és munkásaink tervszerű, becsületes munkája. A mezőgazdasági nagy üzemek ellen éppen napjainkban roham roham után indul s akik az életet csak a zöld asztal mellől, avagy a forró aszfaltról nézik, vagy tetszetős jelszavakkal szerzett népszerűségüket féltik — és sajnos még a jóhiszeműek is — népünk elesett- ségéért felelőssé a nagybirtokot teszik. Nem feladatom, hogy a nagybirtokot itten védelmembe vegyem és a mezőgazdasági nagy üzemek nemzetgazdasági és szociális jelentőségét éppen Önök előtt fejtegessem, csak röviden megjegyzem, hogy ha nem is a falukutatók szemében és az általuk felajzott tömeg ellenében, de a tárgyilagos közvélemény és a józan magyar nép előtt a nagybirtoknak legbiztosabb védelme annak állandó korszerű fejlesztése, mely lehetővé feszi, hogy a nagybirtok tanítómestere legyen a kisebb gazdának s necsak gazdáját eltartsa és adóját viselje, hanem minél több munkáscsaládnak tisztes kenyeret adjon és jövedelmeiből a köznek is juttasson. Áll pedig ez főkép az egyházi birtokra nézve, melyre különösen ráirányul a támadások éle. Legyünk tisztában azzal, hogy az egyházi birtoknak rendeltetése nem egyéni; ezért ha azon a gazdálkodás másoknak is példájául szolgál és jövedelmeiből a meglévő intézmények köteles fenntartása mellett újabb és újabb iskolák épülnek, templomok emelkednek és az ínségben sínylődök könnyei is letöröltetnek, érhetik ugyan méltatlan támadások birtokát az Egyháznak, de a köznek, az egyetemes magyar érdekeknek végzetes vesztesége nélkül attól az Egyházat nem foszthatják meg. — Nem kalandozom el más egyházi birtokra, csak az egri érsekség vagyonságáról szólok s oda kiáltom az egész országnak, ellenségnek csakúgy, mint barátnak, hogy ha az egri püspökök, illetve érsekek a történelem folyamán soha mást nem is tettek volna, mint hogy a Szent István király által az egri püspökség részére adományozott földet több mint 900 éven át annyi viszontagság között is híven megőrizték és abból a magyar lé- lektől idegeneknek soha talpalatnyit sem juttattak, máris kiérdemelték elismerését a magyar nemzetnek. Lehet, hogy ez sokaknak szemében nem érdem, de akik valljuk, hogy a földnek is van lelke és ha magyar a föld, a lelke sem lehet más, joggal kívánhatjuk, hogy ezért az egri főpásztoroknak és az Egyháznak minden magyar legyen hálás. — De gazdálkodása miatt sincs oka szégyenkezni. Pedig az egyházi birtoknak a helyzete ugyancsak nem könnyű. Sok egyebek mellett kevés a forgó tőkéje, mert akár van termése, vagy csapások érik, rendeltetésének kell, hogy megfeleljen és jövedelmeire épített intézményeket fenntartsa s azoknak papjait, tanítóit és tanárait pontosan fizesse. S emellett javadalmasá- nak meg kell hallgatnia a nyomorgók segélykiáltásait is csakúgy, mint a szegény egyházközségek s a helyi és országos mozgalmak kérőszavát. — Mindjárt megértik Önök Tisztelt Uraim, hogy mit jelent ez, ha példakép elmondom, hogy az egri érsekségnek, mely fenntartója 12 templomnak és 10 plébániának, részfenntartója a szemináriumnak, hit- tudományi főiskolának, jogakadémiának, tanító- és tanítónőképezdének, fiú- és leány felsőkereskedelmi iskolának, leánygimnáziumnak és polgári iskolának és 20 tanerős elemi népiskolának itt Egerben s kötelezett segélyzője nagyszámú zárdának és más intézménynek, csak köteles kegyúri és iskolai terhe, mely a közel 350.000 pengőt kitevő adókon és a csaknem 60.000 pengőnyi évi nyugdíjakon kívül mező- és erdő- gazdaságára nehezedik, évenkint a 160.000 pengőt meghaladja. — A világháborút és a forradalom pusztításait minden gazda megsínylette ebben az országban és igen sok gazdaság az azt követő román megszállást is. Azután mint mindenütt máshol, néhány vásárolt rossz állattal nálunk is megindult az újjáépítő munka. S hogy ebben a munkában, főkép az állattenyésztésben most meddig jutottunk el, megtisztelő szemléjükön Önök is láthatták. — Tehenészetünk az országban nem éppen utólsó 7 kgr. hiján 6400 kgr-.os istálló átlaggal és ott áll felnémeti istállónkban a kiváló „Dejtár“ 13.000 kgr.-on felüli évi tejhozammal. Növendék-bikáink a tenyészállatvásárokon, ha feltűnést nem is keltenek, de díjat mindig nyernek. York-tenyészetünket a nagy
