Eger - napilap, 1938/1

1938-06-21 / 98. szám

Eger, XL1X. évf. 98. szám. Ara 8 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. június 21. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. Rz egyházi birtokról tartott előadást uitéz 5ubik Károly pápai prelátus az 0ÍT1GE vasárnapi egri uánóorgyűlésén Az OMGE közel kétszáz tagú tanulmányi csoportja két napi ala­pos tanulmányút után vasárnap Egerben tartotta meg vándorgyűlé­sét. A tanulmányút résztvevői meg­tekintették az egri érsekség és szé­kesfőkáptalan mintaszerűen kezelt gazdaságait s az ország legnagyobb és legképzettebb gazdáinak szak­szerű véleménye mindenütt csak a legnagyobb elismerés hangján nyi­latkozott Smeg. A kormányzó üdvözlése A vasárnapi vándorgyűlést a nagy lelkesedéssel vette tudomásul vármegyeháza nagytermében ren­dezték meg Weltmann Oszkár egye­temi tanár, társelnök elnökletével. Bevezetőül Györffy Kálmán a He­vesmegyei Gazdasági Egyesület ne­vében üdvözölte a megjelenteket, majd Wellmann Oszkár megemlé­kezett a kormányzó hetvenedik szü­letésnapjáról és bejelentette, hogy a magyar gazdatársadalom érdekkép­viseleti szervének jókívánságait táv­iratilag tolmácsolta.' A bejelentést a vándorgyűlés, köszönetét mondott azután a földművelésügyi miniszter képviselőjének megjelenéséért s a közigazgatás tényezőinek meleg tá­mogatásukért. Lenk Jenő min. tanácsos a föld­művelésügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta s a miniszter parlamenti beszéde nyomán vázolta a magyar állattenyésztés fejlesztésének pro­gramját. Hedry Lőrinc dr. főispán a vármegye lakosságának Hedry Lőrinc dr. főispán Heves vármegye és Eger város közönsége nevében üdvözölte a megjelenteket. — Boldog volnék — mondotta töb­bek között — ha az önök biztos szeme és szakértelme megállapí­totta volna, hogy itt békés harmó­niában él a jószándékú mezőgazda- sági munkásság, az ambiciózus kis­birtokos társadalom és a hivatását mindig komolyan teljesítő nagy­birtok. A vármegye vezetőségének nincs is más törekvése, mint hogy ezt az egyetértést fenntartsa és fej­lessze és olyan szociális intézkedé­seket tegyen, melyek megfelelnek a korkövetelményeinek. A vármegye vezetősége mindent elkövet, hogy távol tartsa azokat, akik tetszetős harmóniájáról jelszavakkal fel akarják borítani a rendet akiknek földjük ugyan nincs, s műveléséhez sem értenek, de van ragyogó tollúk, fényes retorikájuk- és — tág lelkiismeretük ahoz, hogy a félrevezetett magyar nép rokon- szenvét ugródeszkának használják fel a hatalomért való törtetésük- ben. Az itt tapasztaltak adjanak erőt és kitartást a további munká­hoz. A továbbiakban vitéz Subik Ká­roly pápai prelátus, érseki jószág­kormányzó tartott rendkívül érde­kes és országos tanulságok levoná­sára alkalmas előadást az egyházi vagyon helyzetéről és szociális tel­jesítéséről. Vitéz Subik Károly az egyházi vagyon rendeltetéséről és helyzetéről — A magyar mezőgazdaság életé­ben és védelmében, irányításában és erősítésében elévülhetetlen érde­meket szerzett OMGE nagyméltó­ságú elnökének és kiváló munkatár­sainak aggastyán főpásztorom őszin­te háláját tolmácsolom azért, — mondotta — hogy az egri érsekség mezőgazdaságának megtekintését is programmjába vették az ezévi állat- tenyésztési vándorgyűlésnek. S fő­pásztorom meleg köszöntését jelen­tem a vándorgyűlés nagyrabecsült tagjainak, kik uradalmunkat meg­tisztelő látogatásukkal szerencsél­tetni szívesek voltak. Rövid szem- leútjuk is meggyőzhette Önöket, Mé- lyentisztelt Uraim, arról, hogy Eger érseke, ki főpásztori székében a nagyoknak nagyja, nagy a magyar föld szeretetében is és lelkiismere­tes kezelésében a gondjaira bízott földi javaknak. Amit Önök láttak az érseki uradalomban, az nem erre a vándorgyűlésre készült. Szakértő szemük a Potemkiu-falut úgyis ész­revette volna. Minden, amit bemu­tattunk, főpásztorom áldozatkészsé­gének a bizonysága és kiváló tiszt­jeink és megbecsült cselédeink és munkásaink tervszerű, becsületes munkája. A mezőgazdasági nagy üzemek ellen éppen napjainkban roham ro­ham után indul s akik az életet csak a zöld asztal mellől, avagy a forró aszfaltról nézik, vagy tetsze­tős jelszavakkal szerzett népszerű­ségüket féltik — és sajnos még a jóhiszeműek is — népünk elesett- ségéért felelőssé a nagybirtokot te­szik. Nem feladatom, hogy a nagy­birtokot itten védelmembe vegyem és a mezőgazdasági nagy üzemek nemzetgazdasági és szociális jelen­tőségét éppen Önök előtt fejteges­sem, csak röviden megjegyzem, hogy ha nem is a falukutatók szemében és az általuk felajzott tömeg elle­nében, de a tárgyilagos közvélemény és a józan magyar nép előtt a nagy­birtoknak legbiztosabb védelme an­nak állandó korszerű fejlesztése, mely lehetővé feszi, hogy a nagy­birtok tanítómestere legyen a kisebb gazdának s necsak gazdáját eltartsa és adóját viselje, hanem minél több munkáscsaládnak tisztes kenyeret adjon és jövedelmeiből a köznek is juttasson. Áll pedig ez főkép az egyházi birtokra nézve, melyre különösen ráirányul a támadások éle. Legyünk tisztában azzal, hogy az egyházi birtoknak rendeltetése nem egyéni; ezért ha azon a gazdálkodás má­soknak is példájául szolgál és jö­vedelmeiből a meglévő intézmények köteles fenntartása mellett újabb és újabb iskolák épülnek, templo­mok emelkednek és az ínségben sínylődök könnyei is letöröltetnek, érhetik ugyan méltatlan támadások birtokát az Egyháznak, de a köz­nek, az egyetemes magyar érdekek­nek végzetes vesztesége nélkül at­tól az Egyházat nem foszthatják meg. — Nem kalandozom el más egy­házi birtokra, csak az egri érsek­ség vagyonságáról szólok s oda ki­áltom az egész országnak, ellenség­nek csakúgy, mint barátnak, hogy ha az egri püspökök, illetve érse­kek a történelem folyamán soha mást nem is tettek volna, mint hogy a Szent István király által az egri püspökség részére adományo­zott földet több mint 900 éven át annyi viszontagság között is híven megőrizték és abból a magyar lé- lektől idegeneknek soha talpalat­nyit sem juttattak, máris kiérde­melték elismerését a magyar nem­zetnek. Lehet, hogy ez sokaknak szemében nem érdem, de akik vall­juk, hogy a földnek is van lelke és ha magyar a föld, a lelke sem le­het más, joggal kívánhatjuk, hogy ezért az egri főpásztoroknak és az Egyháznak minden magyar legyen hálás. — De gazdálkodása miatt sincs oka szégyenkezni. Pedig az egy­házi birtoknak a helyzete ugyan­csak nem könnyű. Sok egyebek mel­lett kevés a forgó tőkéje, mert akár van termése, vagy csapások érik, rendeltetésének kell, hogy megfeleljen és jövedelmeire épített intézményeket fenntartsa s azoknak papjait, tanítóit és tanárait ponto­san fizesse. S emellett javadalmasá- nak meg kell hallgatnia a nyomor­gók segélykiáltásait is csakúgy, mint a szegény egyházközségek s a helyi és országos mozgalmak ké­rőszavát. — Mindjárt megértik Önök Tisztelt Uraim, hogy mit jelent ez, ha pél­dakép elmondom, hogy az egri ér­sekségnek, mely fenntartója 12 temp­lomnak és 10 plébániának, rész­fenntartója a szemináriumnak, hit- tudományi főiskolának, jogakadémiá­nak, tanító- és tanítónőképezdének, fiú- és leány felsőkereskedelmi isko­lának, leánygimnáziumnak és polgári iskolának és 20 tanerős elemi nép­iskolának itt Egerben s kötelezett segélyzője nagyszámú zárdának és más intézménynek, csak köteles kegyúri és iskolai terhe, mely a közel 350.000 pengőt kitevő adókon és a csaknem 60.000 pengőnyi évi nyugdíjakon kívül mező- és erdő- gazdaságára nehezedik, évenkint a 160.000 pengőt meghaladja. — A világháborút és a forradalom pusztításait minden gazda megsíny­lette ebben az országban és igen sok gazdaság az azt követő román meg­szállást is. Azután mint mindenütt máshol, néhány vásárolt rossz állat­tal nálunk is megindult az újjáépítő munka. S hogy ebben a munkában, főkép az állattenyésztésben most meddig jutottunk el, megtisztelő szemléjükön Önök is láthatták. — Tehenészetünk az országban nem éppen utólsó 7 kgr. hiján 6400 kgr-.os istálló átlaggal és ott áll felnémeti istállónkban a kiváló „Dejtár“ 13.000 kgr.-on felüli évi tejhozammal. Növendék-bikáink a tenyészállatvásárokon, ha feltűnést nem is keltenek, de díjat mindig nyernek. York-tenyészetünket a nagy

Next

/
Thumbnails
Contents