Eger - napilap, 1938/1
1938-06-19 / 97. szám
Ma: 50 százalékos kedvezményű színházjegy-utalvány ÍSBH 12 FILLÉK Eger, XLIX. év/. 97. szám. ♦ Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. június 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176, — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. Magyar gazdák j egri parlamentje Gazdag és értékes úti program- j mai indult pénteken az Országos j Magyar Gazdasági Egyesület hevesmegyei tanulmányi szemléjére és az ezt befejező egri nagygyűlésére, hogy alaposan megtekintsék a hevesmegyei gazdaságokat és a nagygyűlésén megtárgyalják aktuális problémáikat. Ez a nagymúltú gazdatársulat évszázados hagyományaival és célkitűzéseivel azon egyesületek közé tartozik, amely híven őrzi a legnagyobb magyarnak nemzetet újjáépítő gondolatait s ma is azt az elvet vallja, amit egy évszázaddal előbb alapítója, hogy gazdasági megerősödésünk a bázisa nemzeti erőink kiteljesedésének. Egy hosszú áldozatos és küzdelmes évszázad telt el Széchenyi korszakalkotó és irányt mutató működése óta s ma problémáink ismét megsokasodtak, életünk hosszú évek óta nehéz kereszthordozás, elesetten és csüggedten haladunk, mert fájó sebeink égetően marnak, mert a terhek irtózatosan nagyok s sokszor, j nagyon sokszor kevés a vigasztaló j remény. Egy évszázad után ma is- j mét fájóan aktuálissá váltak azok a kérdések, amelyek akkor a nem- j zet jobbjait dicső tettekre ragadták j és hosszú időre példás áldozatkész- | séget mutattak a nemzet fiainak, ! hogy könnyű legyen az áldozat a j nagy tettek nyomán. Ma ismét meg- s újultak azok a kérdések, melyeket j egy évszázaddal előbb más viszo- [ nyok és körülmények között Szé- I chenyi a Hitel lapjain vetett fel: ! „Sok birtokosink gúláik s búza- ! vermeik mellett is mért szegények? j s mért vannak számosán, kik száz- j ezer forintnál több esztendei jőve- j delmikkel, közel járnak a koldus- ! bothoz, vagy immár a Samaritanus I irgalmasságára is kerültek? Fejtsük \ ki hideg vérrel s részrehajlás nél- \ kül: mért nem viszik vagy vihetik j iparkodó gazdáink gazdaságaikat ; olly magas pontra, mint azt az ég- | hajlat s föld engedné s hogy hazánk- ! ban kereskedés mért nincs — vagy legalább mért nincs ollyan, amiilyen lehetne?“ Oldalakon keresztül foly- ! tathatnók az idézeteket, mert olyan, * mintha csak ma írta volna Széchenyi \ korunk gyötrődő, vajúdó lázában, I ahol végleg összekeveredettnek lát- j szik a helyes a helytelennel, a jog í a jogtalansággal, mert a gazdasági életben hiányozni látszik a nagy rendező elv, az igazságosság a kérdések kibogozásánál, sőt sokan tintahal módjára mesterségesen is csinálják a zavart, hogy minél nehezebb legyen eligazodni az élet amúgyis nehéz útvesztőiben. Ez az egyesület azonban a Széchenyi által kijelölt úton nem esik kétségbe a helyzetadta nehézségeken s nem lát túlzott optimizmusra okot a pillanatnyi javulás eshetőségeiben. Évről-évre megtartott vándorgyűlése összehozza a legtávolabbi vidékek gazdáit is, hogy kicseréljék ismereteiket a nagy célnak megfelelő nagy munkára. Ebben a parlamentben nem lesznek személyi kérdések, szellemesnek hitt szellemtelen közbeszólások, itt nem raknak a ház asztalára fotókópiákat, itt nem várhatók úgynevezett „kényes“ ügyeknek a pikantériái, itt nem lesznek műviharok, vagy állandó közbeszólásokkal renitenskedő viharsarkok, itt nem hangzanak el éles interpellációk — bár e gazdáknak több okuk lenne erre, mint bárkinek, mert ők érzik elsősorban minden könnyelmű politikai játéknak a káros és hátrányos hullámverését s mert ők fizetik meg e kis játéknak sokszor igen nagy árát hetek, hónapok, sőt évek hiábavaló nehéz munkájával. Ebben a parlamentben megtárgyalják az ország legnagyobb hányadát kitevő gazdaközönség sorskérdéseit, kicserélik a ma annyira fontos szakismereteket s a halk, de annál többet dolgozó ember biztos tudatával haladnak a kitűzött cél felé. Ők tudják, hogy a szavak nem tettek s hogy a szavak játéka tettek nélkül csak délibáb, amely csalóka képeivel az ábrándok világába vezet. Ők őrzik s tudják, hogy sorsunk s jövőnk a földhöz van kötve s hogy ebből kell kinőni, kisarjadni az új életnek s hogy a föld az, amelyen oly sokszor elesünk s a föld az, amelyen újra talpra állhatunk. De tudják azt is, hogy kevés bőesztendő után sok szűkesztendő következik s hogy aratni csak akkor lehet, ha valaki vet is s hogy ha valaki konkolyt vet, akkor csak konkolyt arathat. Ők tudják s érzik mit jelent egy vihar, amely egy év verejtékes munkáját, fáradtságos nehéz küzdelmét rövid pillanatok alatt tönkre teheti, amely után nem marad csak megsiratni való pusztulás, vigasztalan kétségbeesés s égigtörő jaj. De éppen ezért érzik szászorosan szebbnek és reményt keltőbbnek a szivárványt, az ég és föld színes, nagy hídját, amely örök vigasz a háborgó vihar után. Ezért érzik nagyobbnak a célt szebbnek a feladatot, mert az örökké küzdő ember újra talpraállása erősíti akaratukat s a jövőbe vetett rendíthetetlen bizalmunkat, amely közelebb hozza a földhöz az eget, hogy bő- | áldást fakasszon az ember munkája | nyomán. Nádor Béla dr. Eger polgársága ünnepi érzéssel ülte meg a kormányzó születésnapját Este díszelőadás lesz a Városi Színházban Eger, június 18. Eger város társadalma a hála, szeretet és alattvalói ragaszkodás érzésével ünnepelte ma nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó hetvenedik születésnapját. Az utcákat már kora hajnalban fellobogózták, a 14. honvéd gyalogezred zenekara zenés ébresztővel járta végig a város főbb útvonalait. Reggel 9 órára sűrű tömegekben indult a lakosság a főszékesegyházba. Itt Ivánovich Emil dr. apát, kanonok mutatott be ünnepélyes hálaadó szentmisét, melyen részt- vettek dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónálló is, továbbá a város egyházi, katonai és polgári előkelőségei, s megjelentek a hivatalok, testületek és társadalmi egyesületek is. Délben 1 órakor díszebéd lesz a Koronában, amelyet a helyőrség tisztikara rendez. Este 8 órakor dr. Hedry Lőrinc főispán védnöksége alatt ünnepi díszelőadást rendez az egri Városi Színházban Kardoss Géza színtársulata. A nagysikerűnek ígérkező színházi ünnepségen az érseki tanítóképző énekkara a Himnuszt énekli, dr. vitéz Somlay Mihály felsőkereskedelmi iskolai tanár ünnepi beszédet mond, a tanítóképző intézet énekkara ünnepi éneket ad elő Bitter Dezső tanár-karnagy vezényletével, vitéz Somogyváry Gyula ünnepi versét előadja Benda László, végül színre kerül a „Tüzek az éjszakában“ irredenta dráma. Az OMGE vándorgyűlésének résztvevőit gazdag program várja vasárnap Egerben Az egyházi birtokok mezőgazdasági jelentőségéről tart előadást a vándorgyűlésen vitéz Subik Károly pápai prelátus Eger, június 18. Soha nem tapasztalt érdeklődés mellett kezdődött meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egri állattenyésztési vándorgyűlés“ és hevesmegyei tanulmányútjának kirándulása. A kirándulás résztvevői az Ibusz-Autótaxi négy gyönyörű autóbuszán érkeztek. Tegnap a hivatalos program utolsó állomásán, Felsőtárkányban az érsekség vendégei voltak, innen visszatérve a Korona előtt álltak meg az autóbuszok és itt történt meg a vendégek elhelyezése is. Ma reggel 7 órakor már el is indultak az autóbuszokon a vendégek és csak este térnek vissza. Holnap, vasárnap kerül sor a vándorgyűlés megtartására. Reggel 8 órakor szentmisét hallgatnak a vendégek, majd az idegenvezetők kalauzolásával megtekintik a város nevezetességeit. A város megtekintése után 10 órakor a vármegyeháza nagytermében kezdődik az állattenyésztési vándorgyűlés. Az elnöki megnyitó után vitéz Subik Károly prelátus- kanonok tartja meg előadását: Az egyházi birtokoknak a mezőgazda- sági kultúra fejlesztését szolgáló hivatásáról és munkásságáról. Ezután Balogh István a HGE igazgatója értekezik Heves vármegye állat- tenyésztéséről. A vándorgyűlés utolsó előadását Manninger Rezső egyetemi tanár tartja: A ragadós száj
