Eger - napilap, 1938/1

1938-01-18 / 10. szám

2 EGER 1938. január 18. gon. Aki nem hazudott soha, nem hivalkodott soha. Nem hazafiságból élt, hanem hazájának szentelte éle­tét. Mindennap áldozott és dolgo­zott Magyarországért s amit a köz­jóért tett, nem számította magának érdemül. Nem kereste a királyi ke­gyet, sem a népszerűséget. Akár ellenzéki, akár kormánypárti, a ko­rona és a polgárok' bizalmát köte­lezőnek becsülte, hogy megszol­gáljon érte. Nem úgy, ahogy az udvar kívánja, sem úgy, ahogy a pártos szenvedély követeli, hanem amint a közjó és saját meggyőző­dése parancsolta. Ilyen férfiú kel­lett volna sok miniszternek, vagy népképviselőnek.“ El kell mondani Horánszky Nán­dorról még pár olyan dolgot, ame­lyek örök erényük kell hogy legye­nek a magyar politikusoknak és a magyar államférfiaknak. El kell mondani, hogy hűsége és kötelesség­tudása milyen mérhetetlenül nagy volt. Tíz éveg Egerben ügyvédke- dett, harminc évig képviselő volt és hat hétig miniszter, amikor a halál elszólította az egész ország szemében rendkívülinek látszó fel­adatai teljesítése elől. Parlamenti működése alatt tíz évig tovább is jogász maradt. Akkor egyszerre tudatára ébredt annak, hogy párt­jának, a Nemzeti Pártnak, de még sokkal inkább nemzetének és az országnak kiválóan képzett gazda­sági szakemberekre van szüksége. És Horánszky Nándor, aki ekkor már beérkezett, tisztelt, népszerű politikus volt, nekifeküdt a gazda­sági tudományoknak, húsz évig ta­nult,1 hogy ő legyen az elsők között is az első. Amikor végre elvállalta a kereskedelmi tárcát, akkor már az egész ország tadta, hogy erre a posztra nemcsak ő legméltóbb, de ő az ország számára is a leghasz­nosabb. Eleven cáfolata volt Horánszky Nándor annak a kissé könnyelmű felfogásnak is, hogy a politikusnak egyetlen fóruma a szószék. Nem­csak a kimondott, de az írott szó­nak is mestere volt. Eájdalom, még ma sem jutottunk el odáig, hogy a törvényjavaslatok és maguk a tör­vények irodalmi remekművek is le­gyenek. Horánszky Nándor ebben is példát adott. Még az ellenzéki pa­dokban ült, amikor a közbizalom feléje fordult és ő szövegezte meg a milleneumi törvényt, amely ma is márványba vésve, büszkesége a nemzetnek. Mielőtt miniszter lett, éppen eb­ben a milleneumi ünnepi hangulat­ban, nagy odaadással fáradozott a pártok békéjén, majd pedig, amikor Hegedűs Sándor után Széli Kálmán kormányában átvette a kereskedel­mi tárcát, ő volt egyik tényezője annak a nagy treuga dei-nek, ame­lyet sikerült megvalósítani és amely, úgylátszik, a Darányiak és a Széliek leikéből fakadó törekvések. Korának nagy államférfiai mel­lett ő is ott volt azok között, akik jelszavak nélkül, de már akkor hir­detői és megvalósítói voltak az igazi jelszómentes keresztény és nem­zeti gondolatnak. Családi életének tisztaságát látva, át kellett éreznie mindenkinek, hogy ő a nemzeti élet tisztaságáért munkálkodik. Ke- mechey Jenő írja róla: „Álma és ideálja volt, hogy ki-ki a maga megszentelt hajlékában vonhassa meg magát. Ezért kínos fájdalma­kat keltett benne annak a szomorú és megdöbbentő látványa, hogy az emberek, mint költöző madarak, hagyják el ősi viskójukat és nem tudják megtartani ősi udvarházai­kat.“ És ő csak a kis zergeutcai családi házban tudott igazán bol­dog lenni. Ma Horánszky-utcának hívják a Zerge-utcát, azt a Zerge- utcát, ahonnan sohasem vágyódott ki, pedig ebben a kis házban csak a tisztaság és az erkölcs pompá­zott.“ És fajvédő is volt Horánszky Nándor. Ugyancsak Kemechey Jenő írja róla: „Gyakorta hallottam ag­gódásainak bánatos kifejezéseit bi­I zalmas beszélgetéseink közt: a ma­gyar faj szenvedése és romlása oko­zott neki legtöbb fájdalmat. Ám e nehéz órákban sem volt oly csüg­gedt és elbúsult magyar. Töpreng­ve kutatott a gyógyítás módja és eszközei után. Tudom, hogy elké­szítette számadását a magyar kö­zéposztály regenerálásának pénzügyi lehetőségeiről. Tudom, hogy egész lelkét betöltötte az a szent vágy: megszerezni régi erejét a magyar­nak s bármennyire hirdették is őt pesszimistának, az örökké aggódók, elkeseredők vezérének, tudom, hogy rendületlenül bízott a sikerében és készült is erre a munkára áhítattal és a maga átengedésével.“ Mennyi boldog reménység, meny­nyi hatalmas terv és lelkesedés a megvalósításért. Csaknem félszá­zaddal ezelőtt tehát már ott élt a nemzet legjobbjainak gondolatában mindaz, amiért, még ma is ag­gódnunk és ma is dolgoznunk kell. Eger és Esztergom városa — úgy tudjuk — meg fogja ünnepelni Horánszky Nándor centennáriumát. Az ünnepségek előkészítéséről még beszámolunk. Itt a budapesti Gárdonyi-irodalmi est részletes műsora Eger, január 17. Mint említettük, a székesfőváros Népművelési Bizottságának Szabad Egyeteme, karöltve a Magyar Vá­rosok Országos Szövetségével, Gár­donyi-irodalmi estet rendez január 22-én, szombaton órakor Buda­pesten, az egyetemi Ásványtani In­tézet földszinti nagy előadótermé­ben. (VIII. Múzeum körút 4. sz.) A rendezőség most közölte velünk az irodalmi est részletes műsorát, amely a következő számokból áll: Megnyitó, mondja Budapest Székes- főváros polgármestere. Breznay Im­Eger, január 17. Szerencsés kimenetelű országúti és színházi baleset érte az elmúlt napokban Bende Lászlót, a kecské­mét—egri színház főrendezőjét. Az eset annál is inkább érdekli az egri közönséget, mert az Egerben is köz­kedvelt színész és főrendező az esetből kifolyólag majdnem kényte­len volt megválni a színháztól, mi­után Kardoss Géza színigazgató azonnali hatállyal felbontotta szer­ződését. Bende László az elmúlt héten — engedély nélkül — fölment Buda­pestre, ahonnan le akarta vinni azonban eltévedt, amikor pedig hoszzas keresés után megtalálta az utat, sietségében, hogy az esti sze­repléséről le ne késsen, nekifutott egy szekérnek. Sikerült ugyan késő este befutnia Kecskemétre, azonban elkésett a színházból is, s ami na­gyobb baj, elkésett a szegények ja­vára rendezett műsoros estről — az úgynevezett néma bálról, — amely nagy társadalmi eseménye szokott lenni Kecskemétnek. Az eset után Kardoss Géza azon­nali hatállyal felbontotta a Bende re, a Gárdonyi-Társaság ügyv. al- elnöke: Eger szerepe a magyar közművelődésben. (Vetítéssel.) R. Simonffy Margit: Gárdonyi-költe­mények. Ágoston Julián dr., a Gár­donyi Társaság főtitkára: A Gárdo­nyi-Társaság története és működése. Gárdonyi Géza költeményei Lányi Ernő megzenésítésében. Előadja Lá­nyi Viktorné, bevezetőt mond s ki­séri Lányi Viktor. Gárdonyi József dr.: A befalazott Gárdonyi. R. Si­monffy Margit: Gárdonyi-novella. Zárószó. Belépődíj személyenként 50 fill., a tagoknak 30 fillér. László szerződését, mert nem első Ízben távozott engedély nélkül a színháztól. Közben megindult a segélyakció Bende érdekében, akit Kecskeméten is igen megszerettek. Különösen az ifjúság állott Bende László mellé és külön memorandumban kérte Kardoss Géza színigazgatót, hogy bocsásson meg főrendezőjének. Kecs­kemét közönsége két pártra osz­lott. Az egyik párt a színházi tör­vényszék ítéletének végrehajtása mellett foglalt állást, amíg a má­sik rész és pedig a nagyobbik rész, kegyelmet kért Bende László szá­mára. Most azután döntő fordulat tör­tént Bende László ügyében. Az Országos Színészegyesület kikül­döttje, Cselle Lajos, aki évekkel ez­előtt szintén tagja volt a színház­nak leutazott Kecskemétre, hogy közben járjon a kedvező megoldás­ért. Kardoss igazgató kijelentette, — hogy kizárólag a kecskeméti ifjúság, sajtó s közönség részéről megnyi­latkozott kívánságnak enged, ha a legszigorúbb feltételekkel vissza­állítja Bende kapcsolatait a szín­házzal. Ezek között a feltételek kö­zött van, hogy Bendének bocsánatot kell kérnie a főispántól, a polgár- mestertől és a színtársulattól. Meg­nyugszik a színházi törvényszék íté­letében és Ígéretet tesz:soha többé nem vét a színházi rend és fegye­lem ellen. Társulati gyűlést hívtak össze, amelyen Bende kijelentette, hogy mindenben teljesíti az igazgató fel­tételeit. így aztán happyenddel ért véget a kettős karambol, amelynek a népszerű főrendező majdnem áldo­zata lett. A kecskémét-egri színház főrendezőjének autóbalesete színházi karambollal és végül — happyenddel Kardos Géza elbocsájtotta Bende Lászlót, de később visszafogadta a társulat kötelékébe Kecskemétre egyik barátja autóját. El is indult Budapestről, közben i Táviratok a világ minden részéből. \ A francia kormányválság még ; mindig tart. Bonnet visszaadta i megbízatását. Az új dezignált mi- ! niszterelnök Blum Leo volt minisz- I terelnök, aki már megkezdte a ta­nácskozását. A kommunisták is tá­mogatni fogják az új kormányt, a- mennyiben sikerül Blumnak azt megalakítani. A radikálispárt el­lenzi Blum Leo miniszterelnökségét. Blum Leo nyilatkozott politikájá­ról az újságírók előtt és kijelentette, hogy befelé a társadalmi béke meg­szilárdítása, kifelé pedig a nemzeti erők érvényesítése a célja. Kor­mányzásával megakarja valósítani a nemzeti egységet. — Göring porosz miniszterelnök Stojadinovics jugosz­láv miniszterelnök tiszteletére teg­nap villásreggelit adott. Pohárkö­szöntőjükben a két ország barátsá­gát hangoztatták. Különösen kiemel- | ték, hogy a két országot sem poli- I tikai, sem gazdasági ellentétek nem Eucharisztikus kongresszusi Jelvény 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. "•

Next

/
Thumbnails
Contents