Eger - napilap, 1938/1
1938-06-11 / 92. szám
Eger, XL1X. évf. 92. szám, A R Ä 8 FILLÉR # Szombat ♦ ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EOT HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. Trianon 19, 1938. június 11. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ. Tovább húzódik a Bukuli-árok építésének ügye Miklós Gyula felülvizsgálati kérelemmel élt a vármegye döntése ellen Az egri sporttelep megépítésének feltétele a Bukuli árok csatornázása és a vele kapcsolatos terület- rendezés. A csatornázási munkát a város közgyűlése Miklós Gyula építésznek Ítélte oda, a város határozatát azonban vitéz Márkus Béla megfellebbezte. A fellebbezésnek a vármegye kisgyülése helyt adott, megállapította az államépítészeti hivatal szakvéleménye alapján, hogy az ajánlati árak nem reálisak s felhívta a képviselőtestületet, hogy a Miklós után következő legolcsóbb ajánlattevővel, v. Márkus Bélával kösse meg a vállalati szerződést. A kisgyűlés határozatának fellebbezési határideje most járt le s ügy értesülünk, hogy Miklós Gyula felülvizsgálati kérelemmel élt a belügy- ! miniszterhez a vármegye határo- ! zata ellen. Miklós Gyula felülvizsgálati kérelmében megállapítja, kogy a vitéz ! Márkus fellebbezésében szereplő kalkuláció és a felebbezés alapját alkotó szakvélemény is nagyrészt téves. Hivatkozik arra, hogy a fellebbező költségvetésébe olyan munkákat is felvett, amelyek a kiírási költségvetésben nem szerepelnek s amelyeket semmiféle szabályzat nem ír elő. Leveleket és számlákat csatol annak bizonyítására, hogy ajánlata nem lépi túl a realitás határát, utal a szakvéleménynek egy szerinte szintén téves megállapítására, amelyben 20 filléres differencia miatt tartja irreálisnak az ő ajánlatát a fellebbezőével szemben. Végül megjegyzi, hogy ajánlata nem irreális, hanem csupán kevesebbet keres, mint a képvi selótestületi határozatot megfellebbező építész. Országos részvét mellett temették el Bell Miklóst Előkelőségek és kisemberek ezrei kísérték utolsó útjára Mátraderecske jótevőjét Mátraderecske, június 10. (Az Eger kiküldött munkatársától.) j A szépen fejlődő mátraalji község, Mátraderecske temetőjébe szerdán délután országos részvét mellett helyezték örök nyugalomra Bell Miklós téglagyárost, volt nemzetgyűlési képviselőt, az országosnevű közgazdasági politikust. Heves vármegye törvényhatósága, a község és a környék lakossága mellett Egerből, Budapestről, Salgótarjánból, Hódmezővásárhelyről és más messzi vidékekről tömegesen érkeztek a temetésre az elhunyt barátai, tisztelői, gazdasági tanításának hívei. A magyar kormánynak több tagja, az országos közélet számos vezetőszemélyisége fejezte ki mély részvétét a gyászoló családnak. A régi fajvédő mozgalmak vezetői közül pedig báró Prónay Pál ezredes, a nyugatmagyarországi harcok legendás nevű vezére, és Szemere Béla dr. a Fehér Kereszt ny. igazgatója zarándokoltak el az elhunyt jóbarát és bajtárs ravatalához. De ott voltak százan és százan az egész vidékről azok a hálás lelkű kisemberek is, akiken annyit segített Bell Miklós. Virágok és gyászkoszorúk tömege díszítette Bell Miklós ravatalát a téglagyártelepi családi házban. A falu népe két napon át járt imádkozni a gyász-szobába. Ájtatos palóc asszonyok és könnyes szemű gyári munkások énekszóval siratták nagy jótevőjüket akkor is, amikor a hatalmas gyászoló tömeg élén megjelent főpapi díszben Müller József pápai prelátus, székesfehérvári kanonok, az «Alkotmány» egykori fő- szerkesztője, az elhunytnak a gyermekkortól kezdve hűséges jóbarátja. A prelátus végezte a temetési szer- ; tartást Dávid Bertalan helybeli plébános segédletével. A szertartás után Müller József prelátus megható emlékbeszédben búcsúztatta Bell Miklóst. — Isten embere és a haza embere volt — mondotta — és a vallásosság, tudásszomj, szorgalom, elszánt akarat voltak legfőbb jellemvonásai, amelyekkel felküzdötte magát a szegény sorsból. A vagyont csak azért gyűjtötte, hogy jobban tudjon segíteni másokon és többet áldozhasson hazájának. Óvoda, templom, iskola, harang, hirdetik megértő j áldozatkészségét. A nemzetgyűlésen, újságokban, könyveiben, s egész életének munkájával arra mutatott nekünk példát, hogy ilyen a jó hazafi, az igaz magyar és mi, az ő barátai és hívei mindenkor őrizni fogjuk az ő szellemi nagyságának és nagy hazafiságának jövőbe világító emlékét. Dávid Bertalan plébános mély j részvéttel emlékezett meg az egyházközség és a politikai község nevében elmondott gyászbeszédében j arról a Bell Miklósról, aki 25 éves munkájával virágzó, nagy községgé fejlesztette Mátraderecskét, s aki j olyan kimagasló fia volt a kato- 1 likus egyháznak, hogy pápai kitüntetésben is részesült. Még boldog emlékű Prohászka püspök tűzte mellére a Pro Ecclesia et Pontifice pápai érdemrendet. Végeláthatatlan menetben ezrek kisérték ezután utolsó útjára Bell Miklóst. A temetőben Szentgyörgyi József egyházmegyei tanfelügyelő, pápai káplán végezte a gyászszertartást, amely után Angyal Endre salgótarjáni Hangya-igazgató, azüj Korszak szerkesztője Bell Miklós politikai hívei nevében vett búcsút a nagy halottól. Vezérünk, — mondotta — egész életedet szentelted nemzeted megsegítésének. Sokan nem értettek meg. Te elmentél most, de eszméd itt marad és tovább él mibennünk és a magyar jövendőben. Drága jó tanítómesterünk, Isten veled! fiz egri uáruéöő hősök szellemének hódol a uasárnapi uitézi értekezlet Az értekezlet ünnepélyes rendje Eger, június 10 Közöltük, hogy a IV. vitézi törzsszék, amelyhez négy vármegye: Abauj, Borsod, Heves és Zemplén vitézei tartoznak, június 12-én, vasárnap ünnepélyes törzsszéki értekezletet tart Egerben. Az értekezlet helyéül az egri vár földalatti Sírtermét választották, hogy a haza védelmében hősi halált szenvedett ősök porladó csontjai mélyebben emlékeztessék az értekezlet résztvevőit a történelemben mindenkor dicsőségesen ragyogó magyar katona-eszményre. Az ünnepségen nemcsak a négy vármegye vitézei és vitézi ‘várományosai jelennek meg, eljönnek a vitézi társadalom családtagjai is, úgy hogy a vasárnapi ünnepség számszerinti méreteinél fogva is kiemelkedő eseménye lesz a társadalmi naptárnak. Az ünnepségre Egerbe érkezik vitéz szinai Szinay Béla ny. altábornagy, törzskapitány is, aki az értekezleten is elnökölni fog. Az ünnepség résztvevői fél 8 órára gyülekeznek a vármegyeháza udvarán, ahonnan zászlóval s a cserkészzenekarral felvonulnak a várba. — 8 óra 10 perckor történik meg vitéz szinai Szinay Béla törzskapitány fogadása. Ezután vitéz Subik Károly pápai prelátus, tb. székkapitány szentmisét mutat be és szentbeszédet mond a templomromok között felállított tábori oltárnál. A Sírteremben tartandó ünnepélyes értekezlet rendje a következő : Magyar Hiszekegy. Játssza a cserkészzenekar. Petőfinek a hazáról című versét szavalja dr. Búzás Endréné. Vitéz Kemény Alajos székkapitány üdvözli a megjelenteket. Vitéz szinai Szinay Béla törzskapitány válasza. A várvédők sírjának megkoszorúzása után Kozma : Én őseim c. versét szavalja vitéz ifj. Fluck Gusztáv. A fiú felsőkereskedelmi iskola énekkara Tinódi Históriás énekét adja elő Virágvölgyi Béla tanár feldolgozásában. Megnyitó beszédet mond vitéz dr. Jávor Ernő a IV. sz. vitézi törzsszék központi kiküldöttje. Halmai: Dobó indulóját játsza a Cserkészzenekar. Fél három órakor az értekezletet bajtársi áldomás zárja be a Korona különtermében. Az áldomáson való részvételi szándékot szombat délig kell jelenteni vitéz dr. Jávor Ernő vitézi hadnagynál. (Vármegyeháza). Esős idő esetén a fenti időbeosztással a szentmise a ferencren- diek templomában lesz, az értekezletet pedig a vármegyeháza nagytermében tartják meg.
