Eger - napilap, 1938/1
1938-06-05 / 89. szám
ärä 12 PILLÉÉ ♦ Vasárnap <► Eger, XLIX. évf. 89. szám. Trianon 19, 1938. június 5. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. Hadsereg — honvédség Rácz Jenő honvédelmi miniszternek a Házban legutóbb elhangzott felszólalása rendkívül mély hatással volt a képviselőház minden tagjára. Nemcsak azért, mert beszédében a magyar nemzeti hadseregről, az ország büszkeségéről volt szó, hanem azért is, mert formájában és szellemében egyaránt egyik legszebb beszédként bírálható. Pedig ez a beszéd békebeszéd volt, annyira békebeszéd, hogy ilyet igen ritkán hallhatunk honvédelmi miniszterektől. Külön kiemelte, hogy honvédségről beszél és nem hadseregről, mert a hadsereg szó esetleg támadó tendenciát mutathat, mi pedig békés politikát kívánunk folytatni. Békére van szükségünk, hogy az önállóság, nacionalizmus és szociális kiegyenlítődés vonalán megerősödjék a társadalom, megerősödjék egyben a gazdasági élet is. A békét azonban a magyar nép csak tisztességes, méltányos alapon képzeli el. Nekünk nem mindenáron való békére van szükségünk, nem a megaláztatások békéjére, hanem olyan békére, amelyet nemzeti szuverénitásunk teljes birtokában egyenrangú félként élvezhetünk Európa nemzetei között. A hadsereg kérdése erősen összefügg a népszaporodás kérdésével, hiszen minden nép biztonsága hadseregének erősségével arányos, a hadsereg emberanyagának utánpótlását pedig csak az egészséges népszaporodás adhatja. Nem militari- zálni akarja nemzeti hadseregünk vezetősége az országot, ennél sokkal magasabbrendű, nagyobb céljai vannak. A legfiatalabb korosztályoknál kezdődő nemzetnevelést akarja bevezetni a honvédség vezetősége, öntudatossá akarja tenni a nemzet minden egyes tagjában a felelősség- érzetet és beleégetni a kötelességteljesítés ösztönét, ha a történelem nagy próba elé állítaná országunkat. Röviden azt mondhatnók, hogy néphadsereget akarunk teremteni s ez annál is inkább lehetséges, mert amint éppen a honvédelmi miniszter mondotta, a világháború óta lényeges változáson ment át hadseregünk. A tisztikar a világháborúban ismerte meg tulajdonképen a magyar népet, annak minden egyes rétegét és áldozatkészségét. Megismerte azt a tulajdonságát, hogy a magánérdekeket tökéletesen alárendeli a közérdeknek, ha a haza ezt követeli tőle. Eggyé forrott a világháború nagy megpróbáltatásában a magyar hadsereg a magyar néppel és ott győződött meg a hadsereg arról, hogy ezért a népért minden áldozatot meg kell hozni. Különös érdeklődést keltett a Házban a honvédelmi miniszter beszédének az a része, amelyben a hadsereg állítólagos politizálásáról nyilatkozott. Kijelentette, hogy nem engedi a tisztikart mende-mondák- kal nyugtalanítani, nem hajlandó a tiszteket „mondották, hallottam“ alapon vizsgálatokkal gyötörni, mert ha valakinek vádjai vannak, hozza azokat pozitív formában az illetékesek elé, de azt nem fogja tűrni, hogy kívülről igyekezzenek a honvédség tisztikarát, vagy legénységi állományát behálózni és a politikába bevonni. Egyetlen egyszer kísérelték meg a pártokon felülálló hadsereget párthadsereggé tenni s ez a Károlyi forradalom züllött idejében történt. Csak nagyon rövid időre volt látszatsikere ennek a kísérletnek, mert Szegedről elindult az a mozgalom, amely nemcsak megszabadította az országot a kommunizmus szégyenteljes bilincseitől, de megindította azt a keresztény, nemzeti í mozgalmat, amelynek jegyében áll ma is az egész magyar politika s megteremtette annak a nemzeti hadseregnek a magját, amely az ország példás erőfeszítése és lelkes anyagi támogatása mellett a legjobb úton van, hogy felszerelésben, technikai felkészültségben is méltó legyen azokhoz a lelki erényekhez, amelyek ma minden magyar katonában megtalálhatók. A hadsereg nem politizálni akar és nem is fog politizálni. A hadsereg pártok felett áll, elsősorban pajzs, másodsorban kard. Nagy lelkesedést keltett a Házban, amikor a honvédelmi miniszter megememlítette éppen a hadsereg fokozatos felszerelésé- val kapcsolatban, hogy a győri program elhangzása után egy vezérkari tiszt, fogadalmára hivatkozva, ezer pengőt tett le előtte a fegyverkezés céljaira. Amikor a vezérkar tagjai ezt meghallották, egyhangúan ajánlották fel egyhavi fizetésüket a fegyverkezésre. A honvédelmi miniszter beszéde nagy közeledés a magyar nép és a magyar nemzeti hadsereg között. Nem olyan értelemben közeledés, mintha eddig is nem lett volna a legmelegebb viszony népünk és honvédségünk között, hanem olyan értelemben, hogy a hadsereg a fegyverkezési tilalom béklyóiból kiszabadulva, ma jobban és nyíltabban megmondhatja a magyar népnek, hogy a fegyverkezés útján arra halad, amerre minden magyar ember szivének a kívánsága mutat. Bármennyire is a békét akarjuk, szükségünk van szellemben és lelkiekben kiváló, felszerelésben erős nemzeti hadseregre, mert Európa politikájának utolsó évtizedei elsősorban arra tanítottak, hogy csak magunkban bízzunk s magunk erejére támaszkodjunk. Július 4-én Egerbe hozzák a Szent Jobbot Ä Szent ereklyét július 5-én reggel viszik tovább Eger, junius 4. Az első szent király évszázadok óta csodálatosan épen maradt jobb kezét a Szent István év elején körülhordozzák az országban. Az aranyvonat végigszáguld a magyar síkságokon és hegyek között s elindul országlátni a szent kéz, amely erejével idefogta ezt a népet erre a földre. A Szent Jobb országos útján j Egerbe is ellátogat s a Budapesten ! tartott megbeszélésen, amelyen dr. 1 Gyöngyösre Hedry Lőrinc főispán, Okolicsányi Imre alispán és Braun Károly polgármester vettek részt, úgy határoztak, hogy a Szent Jobbot szállító arany vonat július 4-én, hétfőn délután 6 órakor érkezik Miskolc felől Egerbe. Az aranyvonat itt tölti az éjszakát és csak másnap reggel indul tovább Gyöngyösre. A Szent Jobb fogadtatására, az egyházi és polgári ünnepségek megrendezésére megkezdődtek az előkészületek. Fizetőképessé kell tenni a uárosokat, hogy be tudjanak kapcsolódni a nemzeti beruházási terűbe Eger, június 4. Az állam milliárdos beruházási programja közelről érinti a magyar városokat is, mert amennyiben üzemtulajdonosok, szintén kötelesek aránylagosan hozzájárulni e terhek viseléséhez. Ezzel a kérdéssel foglalkozott most a Magyar Városok Országos Szövetsége is, amely elhatározta, hogy felterjesztéssel fordul a kormányhoz és kéri, hogy a kormány tegye lehetővé a városok számára a reájuk háruló teher könnyebb elviselését. A felterjesztésben a következő konkrét kívánságokat terjesztik elő a magyar városok: Mérlegelés tárgyává kell tenni, hogy a városok a hozzájárulást a városi pénztárba fizessék, azzal a kötelezettséggel, hogy ezt az összeget a szükséges jóléti beruházásokra fordítsák. Olyan intézkedésekre is volna szükség, hogy a városi vállalatok és üzemek a magánvállalatoknál és személyeknél súlyosabban meg ne terheltessenek. Az üzemek vagyonából a városi közületiéi szemben fennálló tartozások levonhatók legyenek, ezenfelül szociális és jóléti célt szolgálni hivatott alapok a mérlegszerű vagyontételekből szintén levonhatók volnának. Szükség volna a beruházási hozzájárulás megfizetésére szolgáló határidőnek jelentékeny meghosszabbítására. Kéri végül a szövetség a kormányt, hogy a városok fizetőképességének biztosítása érdekében a függőtartozások rendeztessenek, a rendőrségi hozzájárulás leszállittassék s a hátralék lefizetésére hosszabb időre terjedő részletfizetés engedélyeztessék, a forgalmiadórészesedés felemeltessék. Mindezen kívül a házadó rendkívüli pótléka mérsék- lendő volna. Figyelmeztetés a nyaralóknak szállást adó közönséghez. Az üdülési idény beálltával egyre többen keresi fel Egert a nyaralóközönség az ország minden részéből. Igen sokan a nyaralók közül magánházaknál helyezkednek el. Ezzel kapcsolatban illetékes helyről felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy a nyaralók bejelentését a rendőrségi bejelentő hivatalban el ne mulassza, annál is inkább, mert a bejelentés törvényes kötelesség.
