Eger - napilap, 1938/1
1938-06-04 / 88. szám
2 EGER 1938. június 4. zett „A faj, mint társadalomalakító tényező“ címmel. Széles tárgyi tudással és kritikai szemlélettel fejtegette az újabb időben Európa történelmében döntő tényezővé alakított faji kérdés lényegét s a kiváló szaktudósok véleményének ismerete alapján megállapította, hogy az Alfred Rosenberg által mithosszá emelt fajelmélet nem olyan szilárd és csalhatatlan erősségű gondolat, amely huzamosabb időre és általánosabb érvénnyel kijelölheti az európai átalakulások irányát s különösen nem vethető össze a katolicizmusnak szellemi és erkölcsi tartalmú tanításaival. Az értékes felolvasás után dr. Tóth József jogakadémiai tanár, kari jegyző tett jelentést az elmúlt tanulmányi évről. A beszámoló szerint az akadémiának az első félévben 252, a másodikban 203 hallgatója volt, akik megfelelő eredménnyel végezték tanulmányaikat. Az Érsek főpásztor és főkáptalan nagy áldozatkészségéből, állami segítség nélkül fenntartott akadémián a hallgatók igen jelentékeny ösz- szegű tandíj-, menzadíj- és vizsgadíj kedvezményben részesültek a a fenntartók, továbbá a jogakadémia igazgatója, a jog és államtudományi kar, Heves vármegye és Eger város áldozatkészségéből. Maga az Érsekfőpásztor 3 és fél ezer pengő kedvezményt nyújtott a szorgalmas és arra rászoruló ifjúságnak, az összes kedvezmények pedig 7 ezer SZOKÁSOS KERTMEGNYITAS az Egri Keresztény Iparoskörben pünkösd másnapján. pengőt tesznek ki. Az akadémián a szokásos életet a Mária kongregáció, a nemzetnevelést a lövésszázad, a világnézeti megerősödést az Emericana kitűnően működő cor- poratiói, a klubéletet pedig a Jogakadémiai Kör fejleszti igen szép eredménnyel. A kari jegyző végül megemlékezett arról, hogy Venczell Ede pápai prelátus két ötven pengős díjat tűzött ki a legjobb tanulmányi előmenetelő hallgatók jutalmazására, majd bejelentette, hogy a Jog és Államtudományi kar az idén is tűzött ki több ötven pengős pályadíjat a jog különböző területein megjelölt tételek kidolgozására. A jogakadémiát végzett hallgatók nevében Szitás István jogszigorló mondott ezután rendkívül mély gondolatú búcsúzót, fejtegette a katolikus egyetemi gondolat szükségességét és jövőjét, míg a Jogakadémia Baráti Szövetsége részéről dr. Szabó Szilárd ügyvéd intézett az ország sorsáért aggódó lélekből fakadó intelmeket a fiatalsághoz, útbaigazítást adva a divatos eszmék között. A magas színvonalú záróünnepélyt Venczell Ede pápai prelátus, jogakadémiai igazgató zárószavai fejezték be. Az Emericana szeretettel búcsúztatta az életbe kilépő tagjait A jogakadémiai év bezárásának lélekbenyúló és színes aktusa volt az egri emericanás corporatiók hagyományos valéta-ünnepsége, amelyen az Emericana társadalma búcsúzott el az életbekilépő, végzett tagjaitól. A megható ünnepségen bensőséges együttérzéssel találkozott az akadémia ifjúsága a városnak az ősi főiskola iránt mindenkor meleg szeretettel és megbecsüléssel viseltető keresztény társadalmával. Az ünnepség az Emericana hagyományos szokásrendje szerint szerdán este fél 9 órai kezdettel zajlott le a ferences rend kultúrtermében. Az érkező vendégeket virágos pálcás leventék fogadták, majd az Eszterházyana és és Agria corporatiók ünnepi feketébe öltözött tagjainak sora előtt dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanár, az Agria priora ékes nyelvezetű beszédben röviden megnyitotta az ünnepséget. Takács József cerimonárius felolvasta a 32 valétáns nevét, ezután Rostoványi József, az Agria seniora búcsúztatta el a curiák kilépő tagjait az ifjúság nevében. Kifejezést adott azoknak az őszinte baráti érzelmeknek, amelyekkel a curiák ifjúsága a távozóktól búcsúzik. Két szót adott útravaló ajándékul nekik: rendíthetetlenül a győzelemig. Rendíthetetlen hitre van ma szükség, erős gerincre, hogy az ifjúság a krisztusi hit, a haza és a Szent Imre életelveit valló Emericana törvényeit az életben is megvalósíthassa. Nehéz és rögös az út, de az ősi Alma Máter-töl kapott nevelés nagy erkölcsi értékei megerősítik és vezérlik az életbe lépőket harcaikban. Szitás István assesor a távozók érzéseit tolmácsolta emelkedett szellemű szavakkal. Rámutatott arra, milyen nehéz ma isteni célok szolgálatába szegődve, jó katolikus embernek lenni, amikor az ideálokat össze kell egyeztetni a realitásokkal. Utalt a jogászhivatás magasztosságára, a katolikus jogász érték- és igazságszemléletére, ami abból a felfogásból ered, hogy minden jog Istentől ered, mert az emberi életek irányító alapja csak örök eszme lehet. Kérte a búcsúzókat, legyenek méltók az igazság szolgálatára, a hit ereje, önzetlenség, evangéliumi erkölcsösség irányítsa mindenkor tetteiket. ígéretet tett, hogy mindig hűen kitartanak az emericanás eszmék mellett. Dr. Urbán Gusztáv prior az ifjúság iránti szerető érzésektől teljes beszédben fogadta a corporatiok conventjeibe a valétánsokat. — Én bízok bennetek és hiszek nektek fiúk,—mondotta,—én hiszek abban, hogy szeretitek az Emericanát és rajta keresztül Szent Imre herceg hősi alakját, Szent Imrén keresztül Szent István országának törzsökös eszményét: a magyar és katolikus gondolatnak rendíthetetlen hűségű szolgálatát. Emlékeztette őket azokra az ér tékekre, a hithez való eleven ra gaszkodásra, a Szent Imrés tiszta Ságra és a bajtársi életközösségre amelyeket az Emericanától nyertek Ezekre az értékekre van ma leg nagyobb szüksége a magyar életnek Kérte őket, mindnyájan teljesítsék kötelességüket a maguk kis körében. Elsősorban tanuljanak minél többet és minél jobban, készüljenek fel minél tökéletesebben hivatásukra; ne fussanak meddő politikai jelszavak után, hanem komoly nemzetépítő munkában keressék ifjúi erőik levezetését. A helyesnek felismert politikai igazságokat elsősorban saját téseket, sajtót, ipart, kereskedelmet, s mindenkor adjanak kifejezést rendíthetetlen katolikus hitüknek, hazafias meggyőződésüknek. — Tegyétek hallóvá a világot, mert siketté lett a lelke. Siket lett a Krisztusi igazságok számára, ezért van annyi felfordulás, kizsákmányolás, igazságtalanság, vér és jaj mindenfelé. Tegyétek látóvá a világot, mert most vakoskodik a lelke. Any- nyit ült ez a lélek a materializmus pocsolyájában, hogy elszokott a szeme a transcendentális eszmék ragyogásától. És tegyétek szabaddá a világot, mert most szolgaságba süly- lyedt a lelke. Szabaddá — ne szabadossá. De gyűlöljétek a szolgaságot, mert az az emberi méltóság megalázása. Tegyétek szabaddá a világot, hogy mindenki szabadon dicsérhesse az élet és halál egyedüli urát, az Istent, Ezután az Emericana kisasszonyai kiosztották a valétánsoknak a corporatio útravaló ajándékait: a hímzett tarisznyát, botot és virágot, végűi az ifjúság zeneszóval, csendes ballagásban vonult végig az utcákon, meghatott szívvel búcsúzva a diákévek sok színes emlékét őrző várostól. életükben valósítsák meg: támogas sák a keresztény, nemzeti erőfeszí- ) Leszúrta feleségét a féltékeny férj Életveszélyes állapotban szállították az Irgalmasok kórházába a szerencsétlen asszonyt a feleségét. Az asszony ijedten menekült a szomszéd lakás felé, amikor a dühtől elvakult ember a hatalmas kést belédöfte. Horvátné megmaradt erejével be- vánszorgott a szomszéd lakásba és Eger, június S. Véres családi háborúskodás színhelye volta Tévesztő köz 18. számú háza az elmúlt este. Az utóbbi időkben sokszor veszekedett feleségével Horvát Endre 28 éves földműves. Az áldatlan állapot oka az volt, hogy az asszony, aki bejárónő, gyakran szemére vetette az urának, hogy nem akar dolgozni. Horvát most tavasszal is elszegődött summás munkába Székesfehérvár környékére, onnan azonban — állítólag — gyomorbaja miatt hazajött. Az asszony emiatt szemrehányást tett neki. Horvát ismételten nekitámadt az asszonynak, hogy ő csak azért küldi munkába, mert meg akar szabadulni tőle. Féltékenységével már annyira bántotta az asszonyt, bogy az azt mondta, ott fogja hagyni. Tegnap az egyik szomszédasszony újságolta Horvátnak, hogy a felesége azt hireszteli, hogy elválik tőle. Horvát azonnal hazarohant és rátámadt az udvaron álló feleségére. Indulatosan hívta a lakásba. Az asz- szony megérezte a veszedelmet és nem ment be. Horvát egy pár perc múlva tarisznyával jött ki s az asz- szony szó nélkül hagyta a kapu felé menni. Erre Horvát előrántotta a tarisznyája mögött rejtegetett disznóöló kését és nyelével ütlegelni kezdte Molijkár ellen biztosan megvédi a kellemes illatú „MOTTO«« molyirtó. Kapható csakis Sugár városi »Angyal« drogériájában Eger, Széchenyi ucca 8. magára zárta az ajtót. A kihívott mentők eszméletlen állapotba vitték be az Irgalmasok kórházába, a dühöngő férjet pedig a rendőrőrszem vette őrizetbe és bekísérte a kapitányságra. Horvátné állapota életveszélyes. A hatalmas szúrás a tüdejét vágta át és megsértette a mellhártyát is. A kés rozsdás volt úgy, hogy felépüléséhez kevés a remény — Horvát ellen megindult az eljárás és még ma délelőtt döntenek további sorsáról. * * * Elő a fényképezőgéppel! Ez legyen most a jelszó, hisz a nyárias napsütés mindenkit, akinek fényképezőgépe van, szép felvételekre csábít. Ezekhez jó filmre van szükség, mely minden egyes színt finoman rögzít és hangulatos képet ad. Aki jó felvételt akar, a Voigtländer „Bessapan“ filmet használja. * Használt tankönyveket legmagasabban vesz a Kér. Sajtó- szöv. könyvkereskedése. * Erőteljes, kövér egyéneknek, köszvényeseknek és aranyérben szenvedőknek reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes «Ferenc József» keserűvíz gyakran felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Kérdezze meg orvosát
