Eger - napilap, 1938/1

1938-01-15 / 8. szám

Eger, XLIX. évf. 8. szám. Aha 8 filléb ♦ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. január 15. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. Szombaton ülést tart a vármegye klsgyűlése és közigazgatási bizottsága Heves vármegye törvényhatóságá- j nak közigazgatási bizottsága január í 15-éD, szombaton délelőtt 10 órakor j tartja rendes havi gyűlését a vár- megyeháza kis tanácstermében. A bizottság a hivatali jelentéseken kívül több dologi végrehajtási ügy­ben intézkedik, különös tekintettel a jelentékeny közadó-hátralékokra. A közigazgatási bizottság után, délelőtt 11 órakor a törvényhatóság kisgyúlése tart ülést. Visszaállították a közvetlen kocsikat az eger—budapesti vonalon Eger, január 14. A szokatlan erős hideg az elmúlt hetekben arra kényszeritette a Máv. igazgatóságát, hogy az Eger és Bu­dapest viszonylatban közlekedő köz­vetlen kocsikat beszüntesse. Ezt az intézkedést az indokolta, hogy a kocsik átkapcsolása a nagy hideg­ben olyan nehézségeket okozott, amelyek sem a menetrendszerű pon­tossággal, sem a fűtési technikával nem voltak összeegyeztethetők. A ren­delkezés viszont súlyosan érintette a közönséget, mert éppen a nagy ! hidegben lett volna kényelmes és célszerű a közvetlen kocsik fenn­tartása, amely megkíméli az utazó­kat az átszállástól. Most megnyugvással veheti tu­domásul az utazó közönség, hogy a Máv. a szigorú tél enyhülésével is­mét visszaállította a közvetlen ko­csikat. Ma a személyvonatok már közvetlen kocsikkal jártak, szom­baton reggel pedig már a gyors­vonathoz is hozzákapcsolják a há­rom osztályú közvetlen kocsit. — lézus a munkásság igazi uezére mondotta dr. Rubovszky Ferenc teológiai tanár az egri egyházközség legutóbbi előadásán Eger, január 14. Az egri katolikus egyházközség előadássorozatának legutóbbi előadá­sán vitéz Veszprémy Dezső tanügyi főtanácsos, érseki leánygimnáziumi igazgató történelmi visszapillantást vetett a magyar históriára, annak megállapítása céljából, hogyan tisz­telték különböző korokban Magyar- országon az Oltáriszentséget. A nép lelke már korán áthatódott ettől a tisztelettől, már amikor Szent Ist­ván belátta, hogy minden kultúrá­nak és civilizációnak a kezdete az Oltáriszentség. Szent Erzsébet és Margit királyleány mélységes szent­ség-tiszteletéről legendákat jegyzett fel a történelem, míg a tömeges tisztelet ápolására a XIII. század­ban megalakulnak a szentségi tár­sulatok. Ezeknek köszönhető, hogy a keresztény középkorban a művé­szet minden ágában műremekekkel fontak glóriát az Oltáriszentség köré. A mohácsi vész, a török ura­lom, a protestántizmus terjedése, ké­sőbb II. József egyházellenes intéz­kedései sokat ártottak ennek a tisz­teletnek, azonban a népi lélekben gyökerező mély érzés mindig meg­újult. j I | A huszadik századot már az Ol­táriszentség századának lehet ne­vezni, ahol a tömegtisztelet az ol- I táregyletek működése nyomán egy- i re növekszik s a gyakori szentál- j dozás hatalmas összegű statiszti- j kákban mutatható ki. Érdekes és ■ figyelemreméltó jelenség, hogy az Oltáriszentség fokozott imádása sok­szor átalakította már a nép élet­módját s nem egy helyen véget ve­tett az egyke szomorú divatjának. Mindezek alapján megállapítható, hogy minden az Oltáriszentség tisz­teletének fokozására irányuló tö­rekvés egyúttal nemzeti értékein­ket és erőinket hivatott növelni. Rubovszky Ferenc dr. teológiai tanár „Az Eucharisztia és a mun­kásság“ címen tartott előadást. — Munkás az — mondotta — aki- ] nek nincs semmi ingatlana, vagy i csak elenyészően kevés s kizárólag, j vagy túlnyomóan a munkájából él, ! amit testi erejével fejt ki. Az em- 1 beriség nagyobbik fele így a munkás ' kategóriába tartozik. A munkásság í testi és lelki jólétének feltétele i Jézus példájának és evangéliumé- ! nak követése. — Jézus az igazi vezére a mun­kásságnak. Életének legnagyobb ré­szét mint fizikai munkás, mint ács töltötte el. Megbecsülte s megbecsü­lésre méltóvá tette a munkás sorsot. Tndta, hogy míg a világ lesz, az emberi fejlődés, haladás és jobblét a munka gyümölcse s az emberek­nek dolgozniok kell. Azért adott örök szép példát a munka és a munkás megbecsülésére. — Tanításában sürgeti, követeli a munka és a munkás megfizetését. Keményen figyelmezteti a gazdago­kat kötelességeikre és örömhírt ho­zott a szegényeknek, kötelezvén a gazdagokat nemcsak az igazság és méltányosság szigorú betartására, hanem ami ezeknél több, a szere- tetre. Hívének csak azt ismeri el, aki a szeretet törvényét betartja. Hiába akarnak Krisztusra hivat­kozni a szocialisták s hiába akarják megtéveszteni itt-ott a katolikus szociológusokat azzal, hogy az ő szociális tanuk az evangéliumban is megvan. Hiányzik náluk a lé­nyeg, az emberszeretet, mely az Isten atyaságában gyökerezik, hi­ányzik náluk a szeretet, s helyét az istentelenség és a gyűlölet foglalta el. Éppen azért fordul fel tanításuk nyomán mindenütt a világ, fordul­nak gyilkos harcban egymás ellen még azok is, ki egy községnek, egy hazának gyermekei s azért vonul nyomukban pusztulás, átok, tömeg­halál, míg Jézus tanítása nyomán évszázadok kultúrája támadt, az emberiség soha nem sejtett művelt­ségre emelkedett. Napjainkban azért fordult rosszra az emberiség sorsa, mert eltért Jézus evangéliumának szociális elveitől. Hogy el kellett vakulnia az em­beriségnek, felejtvén, hogy a min­dennapi kenyerét a léleknek az Úr adhatja ezután is. Mekkora öntelt­ségnek kellett megszállnia az em­berek lelkét, azzal az ámítással, hogy az élet feltételei az emberek­től függnek, s hihagyják számítá­sukból az élet adóját. Végül azt fejtegette, hogy Jézus még az utolsó ítéletkor is számonkéri azt, vájjon mit tett az ember embertársáért, hogy annak kenyere, itala, otthona, ruhája legyen. Az ember olyan meg­ítélésben részesül, amilyen módon eleget tett a szeretet és igazság tör­vényeinek. így példaképe, tanítója, védelmezője Jézus a munkás embe­reknek. Végül az előadást azzal az óhaj­tással fejezte be, bár visszatalálna az elvakított, megtévesztett mun­kásság az evangéliumhoz s Jézus­hoz, az oltárhoz és a pusztító, rom­boló munka helyett, amely elsősor­ban az ő nyomorúságát növeli úgyis, a többi társadalmi osztállyal együtt újra építője, előmozdítója lenne az emberi haladásnak s a Jézus szel­lemében berendezkedett társadalom­ban testvérként élne a többi embe­rekkel s megtalálná boldogulását. Az előadáson az egri érseki ta­nítóképző intézet énekkara adott elő három számot Bitter Dezső tanár­karnagy lendületes vezényletével. Különösen Kodály „Huszt“ című műve súlyos veretű taktusainak megoldásában mutatkozott fegyel­mezettnek, hajlékonynak és színes­nek a karnagyával leginkább ösz- szeforrottnak a fiatal és életerős énekkar. fiz oluaöás nem okoz forgalmi akadályokat a heuesmegyei utakon Eger, január 14. Az erős hideget követő tömeges hóesést tegnap váratlanul enyhe légáramlás és ennek következtében fellépő erős olvadás ^váltotta fel. A kiderült égből sugárzó napsütés csak fokozta a hóréteg olvadását, amely olyan erős tempóban indult meg, hogy egy nap alatt alig har­madára csökkent a hóréteg vastag­sága. Az olvadás azonban csak a lapályos, sík vidékeken volt ilyen nagyméretű, erős volt az alsó Bükk- hegység déli lábain is, azonban az északi és magasabb fekvésű terü­leteken már nem érvényesült ilyen mértékben az enyhülés s ezeken a részeken már nem volt ilyen erős az olvadás sem. A városban igen sok kellemet­lenséget okozott a gyors olvadás. A napsütés hatására megindult hó­rétegek hatalmas darabokban zu­hantak alá a járókelőkre, komolyabb baleset, sebesülés azonban nem for­dult elő. A gyalogjárót és az út­testet vastagon ellepő híg hóié mi­att a közönség részéről jogosan hangoztatott panaszokat más he­lyen tesszük szóvá. Illetékes helyről nyert értesülé­sünk szerint a vármegye útállapo­tát nem befolyásolja az erős olva­dás. Az utakat mindenütt vastagon

Next

/
Thumbnails
Contents