Eger - napilap, 1938/1

1938-05-05 / 71. szám

Eger, XEIX. évf. 71. szám,

Ara 8 fillér

♦ Csütörtök ♦

Trianon 19, 1938. május 5.

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11.

— KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176.

— POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ.

Heves vármegye közönsége teljes bizalmáról biztosította a kormányt

az új törvényjavaslatok benyújtása alkalmából

irányt mutató begész nemzetnek szédjéért.

Az elnöklő főispán a továbbiakban értékes fejtegetéssel emlékezett meg az ország egyetemét érdeklő kérdésekről.

Heves vármegye törvényhatóságának hétfőn megtartott közgyűlése dr. Hedry Lőrinc főispán szavai nyomán, mint legutóbb megírtuk, hosszasan és lelkesen ünnepelte Magyarország kormányzóját az eBizalom a kormánynak az új törvény- javaslatokért

Tekintetes Törvényhatósági Bi- : — Az igazságtétel órája közelezottság! ; dikt Készítsük elő magunkat, or— Bármily határozottsággal és szágunkat, népünket, hogyha eljő az komoly elhatározással vagyunk szol- idő, felfrissült erővel ölelhessük

gái az általános békének, az idők újjá int és nemzeti fennmaradásunk érdekei pai’ancsolólag írják elő teendőinket, földünk, népünk, családjaink védelmére. Nemzeti hadseregünk korszerű fejlesztése és felszerelése nélkül nem hajthatja le senki nyugodtan e hazában álomra

keblünkre újra sokat szenvedett, elszakított véreinket.

— A világ szeme fordul most felénk, amikor pár hét múlva bevonul fővárosunk utcáira a legszentebb Eucharisztia, lelket meggyógyító, az emberi közösséget magasztosan kifejező ájtatos körmenete.

fejét és a nemzeti biztonság létfel- i E fölséges látogatás nyomán fakadtételeiuek előteremtésében vélemény- eltérés nem lehet. Súlyos, igen jelentős áldozat az, amit a „salus rei publicae“ elve az állam tehetősebbjeitől megkíván, ám ne kételkedjék senki abban, hogy ez a nemzet most is méltó lesz ezeréves hazafias múltjának erkölcsi szabályaihoz.

— Önvédelmi kötelezettségünk határa azonban nem végződhetik katonai felkészültségünk rendezésénél; — népünk súlyos életproblémáit is meg kell oldani. Struccpolitika volna észre nem venni azt, hogy a mezőgazdasági munkásság szociális nyomora, az értelmi ifjúság kilátástalan helyzete toldozó- foldozó részletmegoldásokkal csak ideig-óráig tartható meg az evulu- ció korlátái között. Döntő elhatározásokra van szükség, mert a gazdasági élet egyensúlya megbomlott. Túlsokan dideregnek az árnyékos oldal szűkölködésében és túlnagy a távolság, mely néhány ezer kiválasztott jóléte és százezrek kínlódása között fennáll. Azok, akik a napos oldalon talán zúgolódnak amiatt, hogy most majd többen, sokan kell, hogy osztozzanak az éltető gazdasági nap erejében — gondolják meg, hogy ez még mindig kedvezőbb megoldás, — mint egy teljes helycsere.

— Áldozatot és mindég csak áldozatot, — de végre reményt is hordoz számunkra az idők méhe. Áldoznunk kell, hogy megszolgáljuk és kiérdemeljük reményeink valóra- válását.

jón új, buzgóbb, kitét-hazájú't, családját, magyar embertársát jobban szerető érzésforrás a magyar lel- kekből. És az igy tisztult magyar lélek mea culpázva boruljon le nemzetalapító nagy királyunk, Szent István 900 évet jubiláló Szent Jobbja elé, hogy visszakönyörögje a magyarok tündöklő csillagát, és hogy hazafias érzésében ott szerezzen újból magabízó, acélos keménységet.

— Úgy lesz velünk a magyarok Istenének áldása, ahogy e nehéz idők nehéz feladatainak méltóan meg tudunk felelni.

A főispán mély hatást keltő szavai után Jankó-Brezovay Miklós szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a nemzetek a történelem tanúsága szerint csak akkor tudnak talpraállani, ha nemzeti erőiket összefogták. Nálunk ezt az egészséges folyamatot hosszú ideig megakadályozta az a körülmény, hogy sokáig elnyomatásban éltünk, amely az ellenzéki álláspontot szilárdította meg. Ha az elmúlt tizennyolc év történetét nézzük, meg kell állapítanunk, hogy a kormányok legjobb szándékuk szerint a nemzet felemelkedéséért dolgoztak. Különösen azt a célt szolgálja a Darányi kormány ötéves terve s a gazdasági és társadalmi egyensúly biztosítására benyújtott törvényjavaslat. A hadsereg fejlesztése elsőrendű biztonsági kérdés, ezenkívül a vele kapcsolatos beruházások felfrissítik a gazdasági élet vérkeringését. A másik törvényre is múlhatatlanul szükség volt.

— A nemzetnek egy töredék része túlságosan gyorsan fogott hozzá a vagyongyűjtéshez s igen sokszor olyan módszerekkel, amelyek nem voltak rokonszenvesek. Ezekben az időkben tanultuk meg az árühalmo- zás, árdrágítás, lánckereskedelem, valutasibolás fogalmait s ezekkel szemben szélsőségek kezdtek föltámadni. Intézkedni kellett tehát, hogy a nemzet nyugalmát sem bal, sem jobboldalról ne fenyegesse veszedelem. Az új törvényjavaslatok erre igen alkalmasak.

Beszédje végén Jankó-Brezovay Miklós a következő határozati javaslatot terjesztette elfogadás végett a közgyűlés elé:

Mondja ki a közgyűlés, hogy Heves vármegye törvényhatósági bizottsága a győri program végrehajtása során benyújtott törvényjavaslatok intencióival teljes egészében egyetért. Évtizedes törekvéseinek megvalósulását üdvözli a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítását célzó javaslat intézkedéseiben.

— A vármegye közönsége a javaslatban nemcsak az aktív keresztény politika életrehívását látja, de újjászületését annak a nemzeti szellemi és gazdasági életnek, amely hivatva van a keresztény ifjúság és értelmiség megfelelő elhelyezésének sürgető kérdését megoldani.

— A törvényhatóság közgyűlése éppen azért, midőn köszönetét nyilvánítja a győri kormányprogramból folyó és a magyar élet fontos érdekeit szolgáló törvényjavaslatok benyújtásáért, Darányi Kálmán miniszterelnök urat és kormányát lelkes bizalmáról és odaadó támogatásáról biztosítja.

A határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel fogadta el a megyegyűlés. Az alispáni jelentéshez a következőkben gróf Keglevich Gyula szólt. Csodálkozását fejezte ki, hogy a magyar nemzetnek vannak olyan fiai, akik a földből kinőtt vezérek szavának hisznek; akik idegen eszméket akarnak a magyar életbe csempészni. Erélyes intézkedéseket kért a kormánytól a szélsőségek ellen.

Beniczky Elemér sajnálattal vette tudomásul az alispáni jelentésből, hogy a miniszterközi bizottság csökkentette a községek államsegélyét. Ennek az lesz a következménye, hogy a községek kénytelenek lesznek lemondani legszükségesebb igényeikről. Kérte továbbá, hogy az utakat a lehetőség szerint portala- nítsák az üdülőhelyeken. Egyébként teljes bizalommal van a vármegye vezetősége iránt.

Vitéz Subik Károlt] pápai prelátus tiltakozása a községek egyesítése ellen

Vitéz Subik Károly a községi racionalizálási terv ellen szólalt fel. Megnyugvással veheti tudomásul mindenki — mondotta —, hogy a vármegyében mindenütt rend és fegyelem van és nincs község, ahol a nép hajlamos volna kilengésekhez. Ez mutatja erkölcsi erejét, türelmét és a vezetőség iránti bizalmát. Ki kell tehát kapcsolni minden gyuanyagot, amely a lelkek rendjének megzavarására alkalmas. Ilyen gyújtó anyag Makiár, Nagytálya és még néhány község egyesítése, illetve megszüntetése. Ha egy-két ezer pengőt esetleg meg is lehet takarítani a községek egyesítésével, akkor sem szabad végrehajtani ezt a tervet. Ha a racionalizálási bizottság jobban körülnézett volna, meg kellett volna látnia, hogy Kis- tálya és Andornak Heves vármegyéhez való csatolása észszerűbb feladatot jelent. Tiltakozzék a bizottság az egyesítés ellen a községek békéje érdekében, mert a községek békéjéből tevődik össze az ország békéje.

Petro Kálmán dr. lehetetlennek tartja, hogy akkor, amikor maguk a községek külön-külön és együttesen, ezenkívül a vármegye is a leghatározottabban tiltakozik az egységesítés ellen, mégis akadjon a minisztériumokban ember, aki lejár ebben az ügyben tárgyalni. Ha alulról nem szítanak ebben az ügyben elégedetlenséget, felülről se szítsanak. A belügyminiszter a napokban fogadja Makiár küldöttségét, addig értesítse őt határozott tiltakozásáról a vármegye közgyűlése.

Plósz István ugyancsak ilyen értelemben szólalt fel, Vida Ferenc pedig támogatást kért a fagykár- sujtóttá gazdák számára.

Okolicsányi Imre részletesen válaszolt a felszólalóknak. Kérte Beniczky Elemért, hogy a belügyi tárca költségvetése tárgyalásakor tegye szóvá az államsegélyek ügyét, bejelentette, hogy az üdülőhelyeken a lehetőség szerint portalanítják az utakat. A községek egyesítését a maga részéről is mindig a leghatározottabban ellenezte. Remélhetőleg