Eger - napilap, 1938/1

1938-05-03 / 70. szám

Eger, XL1X. évf. 70. szám.

É S R 8 FILLÉR

♦ Kedd ♦

Trianon 19, 1938. május 3.

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11.

— KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176.

— POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ.

Eger vires képviselőtestülete hódoló feliratban üdvözölte a kormányzót a nemzethez Intézett szózata alkalmából

Tomboló vihar egy képviselő felszólalása közben

Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta áprilisi rendes közgyűlését Braun Károly polgármester elnökletével. Amilyen felemelő volt a városi képviselő- testületnek az az egyhangú határozata, hogy hódoló feliratban üdvözli Magyarország kormányzóját a

nemzeti közvéleményt megnyugtató és irányt mutató történelmi szózatáért, éppen olyan sajnálatos, sőt egyenesen kínos hatást keltő volt az a példátlan szóvihar, amelyet az egyik képviselőnek a parlamenti szólásformával alig összeegyeztethető megjegyzése váltott ki.

Dr. Lipcseg Péter indítványa a kormányzó

üdvözlésére

Braun Károly polgármester 4 óra ( mesteri évnegyedes jelentést, aután néhány percre nyitotta meg a közgyűlést. Bejelentette, hogy napirend előtt dr. Lipcsey Péter képviselő kíván felszólalni. Lipcsey Péter dr. felolvasta indítványát, amelynek elején utalt arra, hogy a magyar milyen rokontalan nép, egy egész világ fogott össze ellene, de a magyar nemzet történelmi küldetéséhez híven, vérének és javainak feláldozásával védte a nyugati civilizációt és eszményei mellett mindenkor kitartott. Megemlékezett a képviselő a magyar szabadság nagy harcosairól, Rákócziról, a 48-as hősökről s hódolattal emlékezett meg az országépítő Szent Istvánról, akiben Isten saját lelkét küldte el a magyarságnak.

— A második magyar honalapító Horthy Miklós — mondotta s most amikor egyre inkább türelmetlenség terjed el a lelkeken, szózatára minden tekintet az Istentől küldött legelső magyar ember felé irányul. Leborulva adunk hálát Istennek, amiért Horthy Miklóst adta nekünk.

— Indítványozom, hogy a képviselőtestület alázatos és hódoló tisztelettel üdvözölje Horthy Miklós kormányzót és táviratban mondjon köszönetét neki szózatáért. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el az indítványt.

Ezután Braun Károly polgár- mester kegyeletes szavakkal paren- tálta el nagyecséri Kánitz Dezsőt, a képviselőtestületnek hosszú évekig volt virilis tagját s méltatta a város közgazdasági, közéleti terén végzett munkásságát. Javaslatára a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg emlékét s elhatározta, hogy részvétét fejezi ki az elhunyt családjának.

A napirendre térve Frank Tivadar főjegyző ismertette a polgármély az év első negyedének fontosabb eseményeiről, munkaeredményéről számol be.

Az évnegyedes jelentéshez elsőnek Vida Ferenc szólalt fel s azt kérdezte a polgármestertől: mihez van és mihez nincs joga hozzászólni a városi képviselőnek, ügy látja, a választott képviselőknek nincs annyi joguk beszélni, mint a virili- seknek. Pedig a képviselőt azért küldik a közgyűlésbe a választók, hogy a kint hallottakat megszellőztesse. Elismerését fejezi ki a városi gyümölcstelepítés fokozása felett ; a síkfőkúti befektetés helyes volt, de az eredményeket csak a jövő fogja meghozni. A polgármester úr azt mondta, ha nem kell a városnak Síkfőkút, ő veszi a kezébe.

Braun Károly polgármester: ma is azt mondom.

Nagy László: a védőoltásokról korábban elmondott interpellációjához fűz megjegyzéseket. Tiltakozik az ellen, hogy a képviselőket mindjárt bírósággal fenyegessék meg, ha valami kellemetlen ügyet hoz a plénum elé. Felszólalásában jóindulat vezette. Helyesli a síkfőkúti befektetést. Csodálkozik, hogy Síkfő kút ügyeit kivették a főjegyző hatásköréből. Sürgeti a hegyközség munkájának megindítását, mert a hegyrendészet terén komoly bajok vannak. A hegybíró azoknak a pásztoroknak kedvez, akik segítenek neki a szölőmunkában.

Radii Károly: aggodalmának ad kifejezést a várost illető köztartozások befolyási eredményének csökkenése miatt. Attól kell tartani, hogy fizetési nehézségekbe kerül a város. A fürdőépitkezéshez hozzászólva, kérdi, a tizenöt napi fellebbezési jogot miért nem respektálták? A bontási munkát két nap után elkezdték. Fellebbezése a város érdekében történt, mert aggódott, hogy a városra hátrány és kellemetlenség származik az egy év alatt bekövetkezett áremelkedések miatt. Emiatt tartotta kívánatosnak, hogy új ajánlatot kérjen a város, annak ellenére, hogy a vállalkozó kijelentette, hogy az árak emelkedése miatt semmiféle jogi igényt nem támaszt. A városnak, mint erkölcsi testületnek azonban nem szabad hasznot húzni egy iparos jóhiszeműségéből, ha az túl- alacsony ajánlata miatt a vállalatra beigazolhatólag ráfizet. A minimális jövedelmet biztosítani kell számára, ilyen esetben az ipar- ügyi miniszter is állást foglalt már. Kérdi: a változtatások után miért nem vizsgálta az ajánlatokat felül a mérnöki hivatal ? Akkor nem tette volna ki magát a város a fellebbezésnek. A változtatásoknak és a fellebbezésnek most az az eredménye, hogy a belügyminiszteri jóváhagyás esetleg 2—3 hónapot is késni fog, a fürdőt nem lehet idejében üzembe helyezni, ami miatt jelentékeny jövedelmektől esik el a város. A kölcsön késedelmes folyósítása a megkezdett munkában is zavart fog okozni. A munka keretében kéri a fürdő mögötti útvonal rendezését is. A 2—300 pengős költséget biztosítani kell ennek a sikátornak a rendezésére.

Megállapítja, hogy a síkfőkúti vásárlás plusszal zárult. De nem tudja megérteni, hogy állandóan újabb és újabb befektetéseket szavaztatnak meg a közgyűléssel. Az eddig beruházott több mint 60 ezer pengőből a külvárosi utakat mind rendbe lehetett volna hozni. A nyaralóban nagy lehetőségek vannak, de nem egy közület, hanem egy üzletember kezében. Adjuk el a nyaralót, ha a befektetést sikerül megkapnunk. A városnak inkább a saját, belső idegenforgalmának emelésére kellene költenie a Sikfökútra kért összegeket. A szeszfőzde jövedelmezőségét kevesli.

Frank Tivadar: persze, a Síkfő- kutat legjobb lenne eladni.

Radii Károly: maradhat a város

birtokában is, de a szigorú takarékosság elvétől nem szabad eltérni Síkfőkút esetében sem.

Szajlay Sándor: a városi nyaraló értékesítésénél figyelembe kell venni, hogy a város erkölcsi kötelezettségben is áll a telektulajdonosokkal szemben. Rossz propaganda az eladást hangoztatni. Ez az akció tönkre akarja tenni a nyaraló jövőjét. A polgármester nem jól tette, hogy kivette Síkfőkút ügyét a főjegyző kezéből. Támogatni kell a városi nyaralót, hiszen a város közönségének egyetlen kiránduló helye, ide nem kell bizonyos hatalmaktól engedélyt kérni a belépésre. (Zaj). Jobb munkát az ínségakció keretében el se lehetett volna végezni, mint a síkfőkúti munkálatokat. A hegyen valóban sok a panasz. Ennek az is az oka, hogy sok a városgazda mellékfoglalkozása. Kéri egy megfelelő piaci illemhely építését.

Láng Nándor: a vízentúli határ- részen útépítést sürget. A Síkfő- kútért azért nem lehetett jó bért elérni, mert nem volt elég nagy a reklám. A hegyrendészeti állapotokat túlsötéten festik a panaszok. Kéri, hogy a közgyűlés elé csak közérdekű ügyeket hozzanak a képviselők. Amíg adósság van, új befektetésekbe nem mehet bele a város.

Szabó Vilmos: a megígért Ser- vita utcai útépítés megindítását, a Cifra-part meredekének lépcsőzetes kiépítését s a Pázsit-utca korlátjának rendbehozatalát kéri.

Alföldi Béla dr.: Szomorodva látja, hogy egyes felszólalások nem száz százalékig a város érdekében állók. Személyi gyűlöletet viszünk ok nélkül a város ügyeinek intézé sébe. Hiúsági kérdéseken lovago lünk és nem azt nézzük, miben le hetünk egyek. Radii Károly felszó lalásával foglalkozik, szerinte, ab ban szembetűnő ellentmondások van nak: Kérdi: nyíltan szólva, kelle metlenkedni akart-e csupán a kép viselő az ügynek egyáltalán nem használó felszólalásával ?

Kitör a vihar Alföldi Béla dr. megjegyzése miatt

Radii Károly: visszautasítom ezt a kérdést.

Alföldi Béla dr. (tovább folytatja Radii Károly felszólalásának boncolgatását) : Amint látjuk, egy ember személye megakadályozhatja egy egész intézmény működését.

Radii Károly: Ne tessék személyeskedni. Kikérem magamnak ezt a hangot. Én a gőzfürdőről beszéltem.

Alföldi Béla dr: hosszas fejtegetésbe kezd Vida Ferenc és Nagy László képYiselők kérdése kapcsán arról, hogy mit és hogyan szabad a közgyűlés elé hozni a képviselőknek.