Eger - napilap, 1938/1

1938-04-23 / 64. szám

Eger, XL1X. évf. 64. szám,

Ä R R 8 FILLÉB

♦ Szombat ♦

Trianon 19,1938. április 23,

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11.

— KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176.

— POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ.

Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trónálló mondott megnyitó beszédet az Actfo Cathollca központi tanácsülésén

Ä Tanács sürgeti a polgári házasság reformját és vitéz Subik Károly pápai prelátus javaslatára megszervezi a foldmives ifjúságot

Az Actio Catholica szentévi működése

Az Actio Catholica egri egyház- megyei központi tanácsát csütörtök délelőttre gyűlésre hívta egybe az érseki palotába dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónálló. A régi palota nagytermét délelőtt 11 órakor már zsúfolásig megtöltötte a hatalmas egyházmegye minden részéből

Az Érsekfőpásztor beszéde Szent Istvánról és az Eucharisztiáról

érkezők nagy tömege, közöttük előkelő egyházi, katonai és polgári személyek és hosszas, lelkes ünnepléssel fogadták a megjelentek a terembe lépő Érsekfőpásztort, aki aggkora ellenére is délceg tartással lépett az asztalhoz és elfoglalta az elnöki széket.

A gyűlést maga az Érsekfőpásztor nyitotta meg, méltatva Szent István egyéniségét és az Eucharisztikus kongresszus jelentőségét.

— Hálát adok a jó Istennek, — mondotta — hogy egyházmegyém híveinek és intézményeinek képviselőit, aggkorom fogyatkozásai által többször gátolt tanácsgyűlésre körömbe gyüjthettem. Fogadják, kérem, szíves megjelenésükért kö- szönetemet s benső érzelmeim által sugallt üdvözlésemet.

— E gyűlésünk jelentőségét felfokozza a nagy világünnepélynek közelsége, melynek ugyan székhelye székesfővárosunk, de országos jellegénél fogva csatlakozásra vonz minden várost, falut, tanyát, mert első szent királyunknak az Oltári- szentség világra szóló ünneplésével megszentelt kilencszázados jubileumán vallásos és hazafias lelkesedésre kell felbuzdulnia mindenkinek, aki e hon hű fia.

— Történetünk igazságos és bölcs mérlegelésére vall dicsőségesen uralkodó szentséges atyánk kitüntető elhatározása, mellyel hazánkat jelölte ki az Eucharisztia világünnepének színhelyéül Szent István király kilencszázados jubileuma alkalmából, rámutatva arra, hogy Szent István uralkodásának emlékét enyészhetetlen hódolat illeti meg, nemcsak azért, mert kivívta azt, hogy mint a vallásbuzgalom s Krisztus-követés hőse oltárra emeltessék, hanem főkép azért, mert népe egész életéből oltárt tormáit; papi jelleg nélkül hirdette az isteni igét s vezette népét Krisztus aklába. A Krisztusi gondolatot az egész magyar élet alaptételévé avatta, mire tekintettel már Szilveszter

pápa a Szent-koronát adományozva, jellemzéséül követei előtt kijelentette : „Én csak apostoli vagyok, de a ti királyotok valóságos apostol“. A fejedelmi apostol szelleme nem maradhatott az ő életére korlátozva, áthatotta az a nemzet egész életét, törvényhozását és ennek alapján a közfegyelmet; nemzetünket arra képesítette, hogy a keresztény világ védbástyája legyen, aminek biztosítására hazai földünkön Krisztusnak kell mindenkorra uralkodónak maradnia, aki az „út, az igazság, az élet“ — mint azt a nemzetek apostola tanítja.

— E cél felé terelte a magyarok életét Szent István, oly szellemmel hatva azt át, hogy abban ne csak ünnepi megnyilatkozás legyen a hit, s krisztusi életrend, hanem ize, színe, ereje; aminek elérésére az apostolok jellegzetes gyakorlata szerint nemcsak szóval buzdított, de fenséges példájával hatott népére. Hithűsége, családi erénye, az ínség és nyomor enyhítésére irányzott önlegyőző buzgalma, irgalmassága hatalmas vonzóerőt árasztott ki. A trón magaslatáról alázatos meghódolás a legfelsőbb isteni hatalom előtt átszőtte honalapító nagy munkáját, minden vállalkozását, utódlásának gondjait, mindennapi ténykedését, amelyekhez ihletet és erőt merített az Úr oltáránál, megszakítva nem egyszer éjjeli nyugalmát, odaadó buzgósággal kérve maga és népe részére a szentségi Jézus oltalmát.

— Hódolásra serkentő példaadással ültette be a magyar közéletbe a kereszténység egész erkölcsi és szellemi tartalmát, meglévőn győződve, hogy így biztosítja a nemzet

fennmaradását. Egész lelkét helyezte ebbe, ettől várva saját és népe üdvözülését; s nem csalódott, kilencszázados viharteljes történelem utáni fennállásunk ennek a bizonysága.

— Amidőn szent királyunknak az Eucharisztia égi dicsfénye által besugárzott emlékünnepe reánk vi- rad, minden igaz magyarnak hálatelt szívvel le kell borulnia az isteni gondviselés trónja előtt, mint ahonnan a múltban hatalmas oltalom eredt, a jövőre nézve pedig biztató remény árad.

— A hálanyilvánításra pedig alig nyílik a mai nemzedéknek még egyszer oly ünnepélyes alkalom, mint a küszöbön lévő Eucharisztikus Kongresszus, amelyben tehát részt- venni mindnyájunk elmulaszthatat- lan feladata.

— Nem érhető ugyan el, hogy mindenki felvonulhasson az ünnepség központi színhelyére, ahová a keresztény világ elzarándokol; de a részvétel nincs is kizárólagosan a testszerinti megjelenéshez kötve. A közös benső érzelmek által hevített lelkek, — ha a központon nem is egyesülhetnek, — egyek lehetnek mégis az ünneplésben.

— Mindenütt fel fog hangzani egyidőben az ünnepre hívó harangszó, mindenütt várja a töredelmes híveket az isteni Felség engeszte- lésére a gyónószék s a lelkek megszentelésére mindenütt kiosztatikaz égből leszállóit Kenyér. Az egyidőben országszerte bemutatott szentmiseáldozat s a köztünk élő Ur Jézus után haladó diszmenetek, az

ég és föld e találkozásában oly egységet létesít, melyből csak egy hang emelkedik ki zengve a karácsonyi angyalokkal: „Dicsőség Istennek a magasságban" és hála szent királyunknak, ki nemzetét Istenhez vezette.

— De sajnos, a harangszó sem hat el mindenüvé s a lelkek sem ébrednek rá mindenütt önmaguktól az üdvösség ez alkalmára. Hogy az ünneplés s annak áldásaiban való részesedés csakugyan egyetemes legyen, szükség van még különös ébresztő és lelkesítő munkára. Ezt a munkát azok teljesítik, kik a lelkek vezetésére hivatásuk és küldetésüknél fogva elsősorban kötelezve vannak. Kiterjedt ügykörükben azonban segítőtársakra van szükségük és ezért állította melléjük a pápai bölcseség az Actio Catholica vezető tagjait, kiket a főpásztor, illetve a katolikusok bizalma emelt ki s kik ennélfogva a lelkekhez hozzáférhetnek.

— Midőn most főpásztori székem köré gyűltek, bizalomteljesen fordulok hozzájok, hassák át népük lelkét saját buzgalmukkal, melyet a nagy ünnep bennök felkelt, hogy kivétel nélkül mindenki részesülhessen a kegyelmekben, melyeket a jóságos Isten a buzgó ünneplőkre kiáraszt.

— Ez irányú vallásos s hazafias munkájukat áldja meg a Mindenható !

Szózata végeztével a gyűlés tagjai nagy lelkesedéssel ünnepelték az Érsekfőpásztort.

Templomok, iskolák, családi ház, ingyen házhelyek

Ezután Szentgyörgyi József, az Actio Catholica egyházmegyei igazpolna. Meglévő templomait tataroz- tatta 79 egyházközség, a templomi

gatója számolt be az Actio Catho- felszereléseket kiegészítette 78 egylica szentévi működéséről. A jelentés költői szépségű bevezetés után a katolikus munkaterület minden vonatkozásában részletes tájékoztatást nyújtott a központi tanácsnak. A kettős szent évre való előkészületet maga az Érsekfőpásztor indította meg, amikor fejedelmi adományaival lehetővé tette legszegényebb hívei között templomok és kápolnák építését s amikor példátlan gondosságával megtakarított jövedelméből az ifjúság iskolai és társadalmi nevelésének s a plébániák további fejlesztésének alapjait lerakta. A szentév alatt épült, vagy épülőben van 6 templom, 11 kápolna és 21 iskolakáházközség. Templomépitésre komoly gyűjtés folyik 10 egyházközségben, 22 egyházközség 20 új harangot, 12 pedig részben, vagy egészben új orgonát szerzett. Ezek mellett az egyházmegye papságának megajánlásából felépült Nyíregyházán a lelkigyakorlatos ferenceszárda. A szentáldozások 1937. évi, 3 milliót meghaladó száma lényegesen emelkedik, ugyancsak javul a helyzet a leventeifjúság lelkigondozása terén.

A katolikus iskolák 112 tanteremmel szaporodtak, amelyek nagyobb része már fel is épült, a tanítók száma 42-vel növekedett. A népművelési előadások száma a 7