Eger - napilap, 1938/1

1938-01-13 / 7. szám

Eger, XL1X. évf. 7. szám. Ä H Ä 8 FILLÉR ♦ Csütörtök « Trianon 19, 1938. január 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. ~ TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176.- POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. A belügyminiszter Jóváhagyta Heves vármegye 1938. évi költségvetését A városok vármegyei pótadókulcsa 8*2 százalékra, a nagy- és kisközségeké 24*5 százalékra emelkedett Heves vármegye törvényhatósági bizottsága szeptemberi közgyűlésé­ben tárgyalta a vármegye háztar­tási, nyugdíj és egyéb alapjainak 1938. évi költségvetését. A törvény- hatósági bizottság akkor az összes alapok költségvetési hiányainak fe­dezését, a vármegyei pótadó kulcsát a megyei városokban 7-ről 8 száza­lékra emelte fel, a nagy és kis­községekben pedig 23-9 százalékban állapította meg, ami az előző évvel szemben 0'2 százalék csökkenést jelentett. A belügyminiszter átvizsgálta a vármegyei költségvetést s azt kü­lönböző változtatásokkal jóvá is hagyta. A minisztert bírálatánál éppűgy a takarékosság szempontjai vezették, mint a törvényhatóságot, s ezt leiratában is hangsúlyozta, így a fűtésre és világításra elő­irányzott 16,623 pengőt 1123 pen­gővel, a kulturális és jótékonysági célokra előirányzott 14,510 pengőt 3800 pengővel, a kisegítő munka­erők alkalmazására felvett 3500 pengőt 1400 pengővel csökkentette; ugyanakkor a vármegyei tisztvise­lők személyi pótlékainak összegét 13,734 pengőről 14,742 pengőre, a díjtalan közigazgatási gyakornokok segélyezésére előirányzott 4080 pen­gőt 7920 pengőre emelte fel, mert időközben a díjtalan gyakornokok száma 8 főben nyert megállapítást. Ugyancsak beállított a miniszter a községi testnevelési alapok segé­lyezésére 5 ezer pengőt. A változások után a pótadó szá­zaléka is módosult, amennyiben a megyei városokban 8-2 százalékra, a kis és nagyközségekben 24-5 szá­zalékra emelkedett. az a tisztelet és megbecsülés, amely- lyel munkásságát és egyéniségét övezték. Kóczián Gyula temetése január 13-án, csütörtökön délután 3 órakor lesz a Fájdalmas Szűzről nevezett (hatvani) temető kápolnájából. Tegnap délután tragikus hirtelenséggel ügyésze lett, 1911-ben pedig az egri kir. ügyészség vezetője lett. Rövid­del ezután az egri kir. ügyészség elnöki tisztét bízta rá a legfelsőbb elismerés. Huszonöt évig, 1936 jú­liusában történt nyugdíjazásáig volt elnöke az egri ügyészségnek s ez alatt az idő alatt csak elmélyült ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ fiz utóbbi másfél éutizeöben nem esett Egerben olyan magas hó, mint az elmúlt napokban Nagyobb gonddal kell takarítani az utakat és járdákat A szigorű tél a szibériai kemény- ; költ a hó eltakarítására. Ez termé- ségű hideg mellett még egy érde­kességet mutatott. Nemcsak a hő­mérséklet szállt le rekordmélységre, hanem a hómagasság is olyan volt, aminőre az utóbbi másfél évtizedre vonatkozólag nem emlékeznek a meteorologusok. Egerben ez a hó­magasság hétfőn elérte a 26 centi­métert, kedden azonban a beállott olvadás 20 centiméterre mérsékelte a hó vastagságát. A hó mindig nagy problémája volt szetesen nem lehet irányadó Egerre, annál is inkább, mivel Miskolc sok kai forgalmasabb város, tehát fo kozottabbak a köztisztasági igények A nagy iskolaközpontban, a Széche nyi utcán azonban el kellene taka ritani a havat, mert itt naponta többször rendkívül nagy forgalom bonyolódik le, ugyanakkor pedig az utca igen szűk. Ugyancsak fel kell hívnunk a figyelmet a járdák fokozottabb tisz- Eger város köztisztaságának. He- I títására. Az elmúlt napokban a ha­meghalt a Széchenyl-utcán Kóczián Gyula, az egri ügyészség elnöke Szánkázás közben szívszélhűdés érte a nyugalmazott elnököt Eger, január 12. j Kedden délután általános meg- i döbbenést keltve terjedt el Egerben j a hír, hogy Kóczián Gyula, az egri i kir. ügyészség nyugalmazott elnöke I a Széchenyi utcán tragikus hirtelen- : séggel meghalt. A nyugalmazott elnök hosszú idő j óta szívbajban szenvedett, azonban ! télén szívéhez kapott és hátraha- nyatlott az ülésen. Társasága két­ségbeesetten állította meg a szánt, értesítette a mentőket, a mentők azonban már csak a beállott halált konstatálhatták. Kóczián Gyulát szívszélhűdés ölte meg. Kóczián Gyula halálának híre mély részvétet keltett, Közhivatali lyesebben az a baj, hogy sohasem volt problémája. Egerben az a szo­kás, hogy amikor a tél vége felé a hó olvadni kezd, a város össze- lapátoltatja, de megtörténik, hogy a hókupacok még hetekig állnak az útvonalak szélén. Nem kívánunk más vidéki városok példájára hivat­kozni, s csak éppen megemlítjük, hogy Miskolc naponta ezer pengőt vat sok helyen elsöpörték, néhol fel is vágták, azonban az olvadás s az ismét rákövetkező fagy síkosakká tette a járdákat. Ezeket a járdákat fűrészporral, vagy szénporral le kell szórni, mert már több baleset is történt ebből a gondatlanságból ki­folyólag. Különösen a dombos és lépcsős útvonalak síkosságának a megszüntetése igen fontos. A családi élet és a szociális gondolat eucharisztikus vonatkozásait tárgyalták a szentévi előadássorozat keddi előadói senki sem gondolt a közeli katasz- I pályájának legnagyobb részét Eger- trófára. Annál kevésbbé lehetett erre számítani, mert Kóczián Gyula az elmúlt napokban jókedvűnek lát­szott, amit mutatnak a halál körül­ményei is. Kóczián Gyula kedden délután ben töltötte s mint ügyész egyik legképzettebb tagja volt a magyar ügyészi karnak. Mint ember és mint hivatalfőnök szigorú de bará- tian jó magatartásával szerezte meg mindenki rokonszenvét és három óra tájban szánkózni indult ; őszinte megbecsülését. 1876-ban szü- ismerőseivel. Szenvedélyes amatőr- j letett Jászárokszálláson, tehát 62 fényképész volt s elhatározta, hogy néhány téli tájfelvételt készít a vá­ros határában. Nyakába akasztotta fényképezőgépét és társaságával együtt beült a szánba. A szán vé­gighaladt a Széchenyi-utcán s a nyugalmazott elnök szívesen fo­gadta ismerőseinek üdvözléseit. Amikor a Beniczky-gyógyszertár elé érkezett a szán, Kóczián Gyula hir­éves volt. 1898-ban lépett a közhi­vatali pályára, amikor is a gyön­gyösi járásbírósághoz kinevezték joggyakornoknak. Innen Kaposvárra került törvényszéki aljegyzőnek, majd a budapesti kir. ügyészséghez jegyzőnek. A kiváló tudású fiatal bíró karrierje innen kezdve gyorsan emelkedett, mert 1902-ben már a balassagyarmati kir. ügyészség al­Eger, január 12. Az egri egyházközség szentévi előadássorozatának keddi előadásait is a ferences fehértermet zsúfolásig megtöltő közönség hallgatta végig. Dr. Magnin Elekné Oltáriszentség a családban címen tartott igen vi­lágosan megfogalmazott, de gondo­lati tartalmában is rendkívül hatá­sos előadást. Nyilvánvaló, hogy be­teg a család — fejtegette, — mert beteg a családi életről vallott fel­fogásunk, ezt a beteg felfogást hir­deti az irodalom, a film, a színpad egyaránt. S a legnagyobb baj, hogy megszoktuk a családi élet betegsé­gét. A katolikus ember szemében a házasság szentség, tele súlyos kö­telességekkel és. áldozatokkal. Ne­héz, sőt lehetetlen a családi élet terheit elviselni, de Istennel min­den lehetséges. Az apró áldozatok ön­magukban értéktelenek, de Krisztus végtelen áldozatával végtelen érté­ket nyernek. A családi életet is a szentségi szellemnek kell áthatnia. Ennek a szellemnek a megnyilvá­nulása a gyakori szentmise-hallgatás. Egerben a napnak csaknem minden szakában van szentmise, hallgas­sunk minél gyakrabban misét. A- mellett ne csak a gyermekeket nevel­jük gyakori szentáldozásra, hanem magunk is minél gyakrabban nyis­suk meg szívünket a kopogtató Jézusnak, aki az áldozatban a leg­nagyobb kincset, a szeretetet nyújtja a családnak. A jövő élet harca a

Next

/
Thumbnails
Contents