Eger - napilap, 1938/1

1938-04-17 / 61. szám

L EGER 1938. április 17. HgSchilfer cipőgyár gLagBSSlas^&,gfl5r» fiaál Cll kaphatók, Főposta mellett L gyalázott Oltáriszentség kiengesz- Az országszerte megtartott eucha^ telését. Négyszázmillió hittestvér tekin­tetének kereszttüzében állunk. Egy egész világ figyelő szeme mirajtunk. Mi pedig állunk elébe! Minden reményünk megvan, hogy becsülettel helytállunk ezúttal is. A magyar falu legényeinek kemény- kötésű ezredei lélekben megújulva, csillogó szemmel készítik a rézfo­kost és árvalány haj at, a magyar erő és élniakarás jelképeit. Falusi leányszervezeteink Krisztus-hűsége, áldozatos hite és összefogása öröm­könnyeket csal a vezetők szemébe. risztikus triduumokon ott láttuk az egész katolikus társadalmat, kezdve a törvényhozóktól és a legfelsőbb kormányhivatalok tiszt­viselőitől a magyar értelmiség mind­egyik csoportjáig ép úgy, mint az iparosság és gyári munkásság szá­zait és ezreit. Hála Szent Istvánnak, ma sem vált vízzé az ősi vér! Amikor egy új világ vajúdik, helytállunk Kisztus és Egyháza mellett. Mert minden lépés, amely Krisz­tustól elvezet, vesztébe viszi a ma­gyar szabadságot is 1 A földművelésügyi miniszter is megjelenik az egri kertmunkdsképzö iskola felszentelésén Eger, április 16. Az egri kertmunkásképző iskola építési munkálatai közelednek a be­fejezéshez. A város vezetőségének számítása szerint május első nap­jaiban megtörténik az iskola fel­szentelése s az új intézményt, a- mely az egri gazdaifjak tudását, jobb jövőjét fogja szolgálni, átad­ják rendeltetésének. Az iskola átadása ünnepélyes keretek között történik meg és terv szerint megjelenik azon dr. Marschall Ferenc földművelésügyi miniszter is. A miniszter erre leg­utóbb tett Ígéretet Braun Károly polgármesternek, budapesti tárgya­lásai alkalmával. Erzsébetfürdö és Vlzgyógyintézet Egerben Iszapfürdőié biztosan gyógyít reumatikus betegségeket. Ifgr ________Modern vízgyégyintézet._________ A hűvös idő nem kedvez Eger húsvéti idegenforgalmának Eger tavaszi idegenforgalma a húsvéti ünnepekkel szokott megin­dulni. Az Idegenforgalmi Hivatal és a vendéglátó ipar más években nagy előkészületeket tesznek a meg­induló vendégforgalom zavartalan lebonyolítására. Az idei hűvösnek ígérkező húsvét a kellemetlenül le­hűlt idő azonban nem kedvez az idegeujárásnak. Bent a városban is jó a kabát, kirándulni a széljárta hegyek felé meg ugyancsak melegen felöltözve ajánlatos. A kedvezőtlen idő folytán, az elő­jelek után ítélve, sokan töltik majd az ünnepeket otthon. Az Idegen- forgalmi Hivatalban mindössze há­rom kiránduló csoport jelezte jöve­telét húsvétra: kettő budapesti, egy debreceni. A Koronában sem éri el a szobák és ellátás iránti érdeklődések szá­ma az előző évit. Többen foglaltak ugyan le már eddig is szobát, főleg fővárosi vendégek, de még nagy­számú vendéget tudna a Korona el­helyezni. Remélhető, hogy ha valamelyest javul az idő, mégis csak fellendül az utazási kedv s legalább a két ün­nepnapon nagyobb számban meg- idulnak a pihenni vágyók Eger felé is. Heves vármegye 41 Községében kisegítő munkaerőket alkalmaznak Néhány községet közigazgatásilag egyesíteni fognak A közigazgatási bizottság ülése Eger, április 16. Heves vármegye közigazgatási bizottsága április 13-án tartotta rendes havi ülését dr. Hedry Lő­rinc főispán elnökletével. Az ülé­sen a dr. Hunyadi-Búzás Endre vm. főjegyző felolvasásában ismer­tetett alispáni jelentés két igen érdekes mozgalomra világított rá: egyik a községek munkaerőinek gyarapítása, másik a községek szer­vezetében várható változások. Ezek­re vonatkozólag Okolicsányi Imre alispán a következőket jelentette: — A községi jegyzői hivatalok tehermentesítése céljából a belügy­miniszter az erre legjobban rászo­ruló községekben két évre állandó jellegű kisegítő munkaerőket kíván alkalmaztatni és pedig az állam­segélyes községeknél a Községek Segélyezési Alapja terhére, a nem államsegélyes községeknél pedig ma­guknak a községeknek a terhére. Az elgondolás szerint az akció ke­retében alkalmazottak havi 80 P. díjazásban részesülnének. — A vármegye területén 41 közsé­get jelöltem ki az I. fokú hatóságok véleményének meghallgatása alap­ján. Ezekből a községekből 13 nem államsegélyes. Az ügy megoldása egyébként előrehaladott stádiumban van, úgy hogy a kisegítő munka­erők beállítása a közeljövőben be fog következni. — Kétségtelen, hogy ezzel az in­tézkedéssel nem nyer végleges meg­oldást a községi jegyzői hivatalok munkatúlterheltségének kérdése, de mindenesetre az intézkedés jelentős fejlődési fokozatként tekinthető. — Jelentem, hogy az elmúlt hó folyamán Benisch Artúr tanügyi fő­tanácsos a belügyminisztériumban működő racionalizálási bizottság tag­ja jelent meg nálam a folyamatban levő és tervezett községszervezeti változások kérdésének letárgyalása végett. A tárgyalásoknál jelen volt Marton Gyula dr. min. tanácsos, a belügyminisztérium községi és vár­megyei osztályainak csoportfőnöke. — Kifejtettem e kérdésben el­foglalt álláspontomat, ismertettem a törvényhatóság felfogását is. Vég­eredményben a helyzet úgy alakult, hogy azokban a községekben, ame­lyeknél ezt közigazgatási érdekek indokolják, a szervezeti változtatá­sok elrendelését nem lehet meg­akadályozni. —Pétervására, Ivád, Terpes, Szajla és Bükkszék községek villamosítási határozatait már felterjesztettem kormány hatósági felülvizsgálatra. A m. Jtir. iparügyi miniszter értesítése szerint, a községek áramszolgálta­Forog a kerék. Szemelvény Bapcsák Árpád hasonló címmel sajtó alatt lévő ellenforradalmi történeti visszaemlékezéseiből. Történelmi példaképeinket nem kerestük a francia forradalom eszményeiben és az ezekben gyöke­rező parlamenti demokráciában. Messzebb nyúltunk vissza ezekért; Mátyás keménykezü igazságosságá­hoz, Hunyadi János áldozatos hő­siességéhez, Nagy Lajos nemzetének expansiv életerejéhez és Szt. István nemzetszervező zsenialitásához. Hit­tünk egy nagy egyéniség elhiva­tottságában, mellyel felismeri a nemzet felemelkedésének feltételeit. Hittünk az istenküldte vezérben, aki megtestesítője, tudatosítója és valóra váltója a korszerű nemzeti akaratnak. Ebben a férfiúban a vasakaratu, keményöklű nemzetve­zért akartuk látni, aki a felismert igazságot, ha kell erőszakkal, ha kell kegyetlenséggel, vérrel, vassal is jogaiba helyezi. A nemzeti had­sereget alkalmas szervezetnek is­mertük arra, hogy érvényt szerez­zen ennek a vezérlő akaratnak, a nemzetet ránevelje annak megér­tésére és penetrálja a maga lelki­ségével. Ennek bekövetkezéséig ka­tonai diktatúrát követeltünk, mely­nek tartama alatt kialakult volna a megkezdett mű befejezésére, ad­minisztrálására és továbbfejleszté­sére hivatott, végleges nemzeti szer­vezet. Minden erőfeszítésünket hiába­valónak tartottuk volna azonban, ha valakinek sikerül velünk elhi­tetni, hogy 1938-ban még vörös szakszervezetek lehetnek Magyar- országon, hogy elismert parlamenti párt lesz a Magyarországi Szociál­demokrata Párt, hogy az ipari kar­tellek ma is állam maradnak az államban, hogy szerencsésnek érzi magát az a kubikos, aki egy hosszú nyári munkanapon 2 pengőt keres, vagy az a fiatal, keresztény magyar mérnök, aki havi 80 pengőt és egy rajzasztal használatát „élvezi“ va­lamelyik újpesti textilgyárban. Mindaz, amit előbb elmondtam, olyan, mintha nem közel 20 évvel ezelőtt született gondolatok felele­venítése volna, hanem csupán a múltba transponálása egy ma erősen terjeszkedő áramlatnak. Az igazság azonban épen fordítva az, hogy min­den, ami manapság mint látszólag : új politikai gondolat lassan-lassau : meghódítja a mostani 20 évesek í egész korosztályát, a mai 40 évesek lelkében formálódott ki és a tespe- dés hosszú korszaka csak elhomá­lyosította, beiszapolta, de megsem­misíteni nem tudta. Tanúm erre minden kortársam, aki Szegeden 1919-ben osztozott velem a keserű könnyhullásban és rózsaszínű remé­nyekben. Bizonysága ez annak, hogy az eszmék, melyeket ma jobboldali gondolat gyűjtő néven emlegetnek, nem import eszmék. Ellenkezőleg, a legmagyarabb lélek eredeti ter­mékei és kivirágzásukkal megelőz­ték mindazokat a nemzeteket, me­lyek azóta a gyakorlatban alkal­mazták, hogy általuk történelmük legfényesebb korszakát élhessék meg. Mikor Mussolini a milánói szerkesz­tőség asztalánál meditált az akkor még névtelen fascismus lényegéről, Hitler egy bécsi padlásszobában azon tanakodott önmagával, vájjon esz­méinek nem az osztrák keresztény szocialista párt volna-e legalkalma­sabb hordozója, a magyar kínszen­vedés már tormába öntötte ezeket és világosan látta érvényre jutásuk akkor legalkalmasabb, legjárhatóbb útját is. A bolsevizmus megsemmisítésére szövetkezett, tehát ellenforradalmi front másik szárnyán azok sorakoz­tak, akik a háború előtti, vagy há­ború alatti belpolitikai status quot akarták visszaállítani. Ebben és ab­ban, hogy a háború és forradalmak által teremtett új, illegitim, de tény­leges helyzettel szemben fejüket a homokba dugták, mindnyájan meg­egyeztek. Aszerint, hogy a forradal­mat megelőző belpolitikai status egyes intézményei és alkotó elemei közül melyik nőtt legjobban a szí­vükhöz vagy melyik volt számukra a leghasznosabb, annak restaurálá­sát propagálták olyan csodaszer gyanánt, amely egy csapásra vissza­varázsolja a „régi jó időket.“ Nem szükséges külön-külön jellemezni ennek a csoportnak egyes árnyala­tait. Az egykori néppárt Szegeden élő tagjai éppúgy hozzátartoztak, mint Éber Antal.

Next

/
Thumbnails
Contents