Eger - napilap, 1938/1

1938-04-07 / 55. szám

Aba 8 FILLÉR Eger, XLIX. évf. 55. szám. ♦ Csütörtök ♦ Trianon 19, 1938. április 7. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 178.- POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. Elkészültek Heves vármegye különböző alapjainak zárószámadásai Eger, április 6. Heves vármegye különböző alap­jainak, így a háztartási, közúti, nyugdíj, ebadó, katona beszállásolási, sáskairtási, rendelkezési, gyámpénz­tári, testnevelési, hordójelző, állat- tenyésztési stb. alapok 1937. évi Eger, április 6. Az Emericana ideologikus tanfo­lyamán a Schola Emericanában hét­főn este Kovrig Béla OTI-igazgató, egyetemi magántanár tartott elő­adást. Előadásának tárgya Magyar- ország szociális helyzete volt és többek között a következőket mon­dotta : — Vannak eszmerendszerek, ame­lyek hadat üzennek a francia for­radalom eszmevilágának, noha mi­ben sem különböznek azoktól, akik kiagyalták a maguk „nemzet- és egyénboldogító“ racionalista bölcse­letét. A történelem pedig arra ta­nít, hogy amikor az ember egy ideológia vak szolgálatában bilin­csekbe veri embertársait, az mint minden egyéni öncélúság a politi­kában: vérzivatarhoz vezet. A for­radalom mindig értékrombolással jár és az igazi társadalmi reform csak akkor következik be, ha a lel­kekben a hierarchikus értékrend- szer tisztelete helyreáll. — A kereszténység szellemi ér­tékei ma is fennállnak és a modern elméletekben minden, ami időálló érték, a kereszténység szelleméből való. A liberálizmus támadta az Egyházat, mint a szolgaság őrzőjét, támadta a szabadság nevében, jól­lehet az Egyház mindig az emberi szabadság hirdetője volt. A szociá- lizmus nem a marxizmus eszmerend­szerének köszönheti gazdasági érté­két és súlyát. Ereje abban volt, hogy a gyakorlatban a keresztény társadalmi bölcseletből vett át alapelveket: mint pl. az élethez való jog, a munkához való jog, a társadalmi igazságosság követelmé­nye. — Most hallunk arról, hogy a vér, a nemzet, az állam minő ha­talmas eszmények és olyan formá­ban hangoztatják ezt, mintha itt valami új, a kereszténységbe üt­zárószámadásai elkészültek. A zárószámadásokat a törvénynek megfelelőleg mától kezdve 5 napig közszemlére tették ki s azok a vár­megyei számvevőség hivatalos he­lyiségében tekinthetők meg a hiva­talos órák alatt. köző irányzatokról lehetne szó. Ha gondosan megvizsgáljuk ezt a kér­dést, kiderül, hogy ezt is megtalál­juk a kereszténységben. Az Ó-Szö­vetség vetette fel először a vér és a fajiság eszméjét. És tett-e valaha nagyobb szolgálatot másvalaki a fajnak, mint az Egyház, a családi élet tisztaságának védelme, a há­zasság és a gyermekvédelem intéz­ményei stb. által?! Az állam esz­méje sem ütközik a keresztény­ségbe. A legnagyobb civilizált ál­lamok kialakításánál és jogrend­szerük megalapításánál legnagyobb érdem az Egyházé. Az állam és az egyház tekintélyét nem is szabad alternativa elé állítani. Az Egyház mindig tiszteletre tanított a min­denkori jogos uralom iránt. — A nacionalizmust és az Egy­házat nem lehet szembeállítani Minden nagy nemzet bölcsőjénél ott volt az Egyház. Amikor tehát keressük azt a szellemi hátteret, amelyből táplálkoznia kell az állam szociálpolitikájának, az nem lehet más mint a keresztény nacionaliz­mus. Ez a nacionalizmus nem im­perializmus, ez elismeri minden más nemzet jogát ahhoz, hogy élhesse a maga nemzeti életét. A keresz­tény nacionalizmus az államban befelé azt kívánja, hogy szociális alkotó munkával lehetővé kell ten­ni, hogy nemcsak szellemileg, de fizikumában is erős legyen a nem­zet. Ehhez elsőnek az anyagi köz­jót kell megteremteni. Sürgős és halaszthatatlan szociális javítások­ra van szükség, ezt azonban meg kell előznie a nemzeti jövedelem minden eszközzel való emelésének. A szociális tennivalók közül a rendelkezésre álló eszközök mellett is sokat lehet megvalósítani. A vá­rosi, ipari és mezőgazdasági szociális védelem között száz év különbség van. Ezt a száz évet bs kell hozni a mezőgazdasági munkásság javára. A mezőgazdaság átlagjövedelme, a legjobb gazdálkodás mellett is csak 2 százalék, az iparé viszont a leg­rosszabb esetben is annyi. Intéz­kedni kell, hogy az autonóm vám­tarifák megalkotása óta megindult iparosítás megnövekedett tényezői­nél a tarifák illetéktelen haszon- élvezői adják le hasznukat a mező- gazdaság számára. Ugyancsak erre a célra be kell vezetni a kartell- adót. Meg Lkell oldani a birtokpoli­tikát is s ez nagyon fontos és na­gyon sürgős feladat. A keresztény tulajdon elvei ne szenvedjenek csor­bát, de jól meg kell gondolni: ad­Eger, április 6. A 780. számú Szent Kristóf cser­készcsapat öregraja szombaton este 7 órai kezdettel gyűlést tartott a ferences kultúrbázban. A gyűlés iránt a szokottnál is nagyobb ér­deklődés nyilvánult meg s azon nemcsak az öregraj tagjai jelentek meg teljes számban, hanem ott volt Henkey-Hőnig Vilmos ny. tábornok, a II. cserkészkerület elnöke, a vá­ros előkelő társadalmából igen sok vendég, közöttük Domaniczky Ödön vk. ezredes, állomásparancsnok ve­zetésével a helyőrségnek majdnem egész tisztikara is. Az érdeklődés annak a rendkívül figyelmet érdemlő előadásnak szólt ezúttal, amelyet Simsay Lajos honvédszázados tar­tott a kémek elleni védekezésről. A rajgyűlést Kameniczky Gyula öregcserkész szépen szóló tárogató­száma vezette be, Mischinger Gábor és Zsilinszky Sándor kiscserkészek talpraesetten és izzó érzésekkel sza­valtak, ima és zászlófelvonás után Szentgyörgyi Gyula csapatparancs­nok mondott lendületes megnyitót. Utalt a tíz cserkésztörvény társa­dalomformáló jelentőségére, amely­nek hatását szemlélve, bátran hir­dethetik a cserkészek: miénk a jövő! A mai zűrzavaros életben a társa­dalmat valóban aggodalom nélkül lehet a cserkészgondolatra építeni, mert a cserkészek már megmutat­ták, hogy bennük mindenütt és minden körülmények között bízni lehet. Ezután Henkey-Hőnig Vilmos dig telepítsünk, míg magyarokat te­lepíthetünk. A telepítés költségei előteremthetők a biztosító vállalatok díj tartalékaiból. A továbbiakban az előadó rámu­tatott néhány részletfeladatra, majd előadását ezzel fejezte be: — Ne felejtse el senki, hogy a szociál­politika jelenti az igazi nemzetvé­delmi politikát. A szociális és nem­zeti eszme csak együtt munkálható s egymástól el nem választható. Ae előadásért, amelyet a hallga­tóság állandó tetszésnyilvánítása kísért, dr. Schönvitzky Bertalan jog­akadémiai tanár mondott köszö­netét. kerületi elnök emlékezett meg a 25 éves magyar cserkészet társa­dalmi munkájának eredményeiről. Örömmel üdvözölte a honvédtiszti­kar megjelent tagjait, megjelenésük­ben a magyar katonaeszméuynek és a cserkészgondolatnak szoros egy­ségét látja. Elismeréssel emlékezett meg a Szent Kristóf-csapat úttörő jelentőségű munkájáról, amellyel tel­jességében éli a 10 törvényt s éppen a társadalomtól elhagyatott ifjúság­nak adja meg a gyermekkor tiszta romantikáját. r Magyar Árpád kiscserkész len­dületes szavalata után Simsay Lajos százados tartotta meg nagy figyelem mellett előadását. Ismer­tette a kémkedés lényegét, célját, módszereit, tevékenységének terü­leteit ; hangsúlyozta Eger exponált helyzetét az ellenséges kémszolgá­lat szempontjából. Figyelmeztetett a kémek elleni védekezésre, ismer­tette a kémelháritó szolgálat mű­ködését s szemléltetően, érthető és világos fogalmazásban mutatta be az ellenséges hírszerzés és az el­lene való védekezés egész rend­szerét. Minden foglalkozásban, min­den helyen és alkalommal a leg­messzebbmenő óvatosságra kérte a polgári társadalmat a mindenütt és mindenkire leselkedő ellenséges kémveszéJy miatt. Az értékes előadásért Szent­györgyi Gyula parancsnok mondott köszönetét, ezután a csapatot ért veszteség őszinte fájdalmával bú­csúzott el az öregraj parancsnoki A szociálpolitika jelenti az igazi honvédelmi politikát — mondotta Kovrig Béla egri előadásában fl magyar katonaeszmény és a cserkészgonöolat találkozása uolt a Szent Kristóf-öregcserkészek rajgyűlése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents