Eger - napilap, 1938/1
1938-03-29 / 50. szám
Eger, XLIX. évf. 50. szám, ara 8 FILLÉR ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. március 29, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11.- KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. fDiklós Gyulának ítélték a Eukuli-árok csatornázási Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta március havi rendes közgyűlését. A közgyűlést Braun Károly polgármester 4 óra után néhány perccel nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Németh Pál főkáptalani jószágigazgató és id. Wall Ferenc kádármester haláláról, majd bejelentette a napirend előtti felszólalásokat. Napirend előtt dr. Szabó Szilárd az utcák fokozottabb öntözését sürgette. Utalt az utcák megfelelő portalanításához fűződő egészségügyi és idegenforgalmi érdekekre s az öntözőjáratok sűrítését kérte. A felszólalásra Ruzsin Ferenc tűzoltóparancsnok válaszolt s közölte, hogy a tank-autó, a legalkalmasabb kihasználás figyelembe vételével, meghatározott időben és útvonalakon közlekedik. ígéretet tett, hogy a száraz időjárásra való tekintettel is, a jövőben, lehetőség szerint még sűrűbben fog közlekedni az öntözőautó. Dr. Szilágyi József tisztiorvos Nagy László képviselőnek a múlt közgyűlésen elmondott interpellációjára válaszolt. Nagy László felszólalásában a negyedében foganatosított védőoltások miatti panaszokat tette szóvá. Azt állította, hogy a beoltottak hosszú idővel az oltás után is fájdalmakról panaszkodtak. A tisztiorvos a panaszokkal kapcsolatban nyomatékosan kijelentette, hogy az oltásokat orvosi szempontból kifogástalanul végezték s a képviselő felszólalása alkalmas arra, hogy a hatósági védőeljárással szemben a bizalmat megingassa, és szá mítani lehet arra, hogy a jövőben egyesek tartózkodni fognak az oltásoktól, ami a lakosság egészség- védelmét hátrányosan befolyásolja. Az oltásokkal kapcsolatban a lakosság körében elterjedt panaszok nem egyebek laikus és tudatlan híreszteléseknél. Felszólította a képviselőt, mutassa be a panaszokban szereplő bénult karú embert, ellenkező esetben a tisztiorvos kénytelen lesz birói útra terelni az ügyet. Nagy László (közbeszólt): Majd behozom azt az embert. A napirendre térve Frank Tivadar főjegyző felolvasta özv. Kóczián Gyuláné köszönő levelét a volt ügyészségi elnök halálával ért gyászeset alkalmából kifejezett részvét- nyilvánításra. munkálatait A főjegyző ezután összegszerűen ismertette a Bukuli-árok rendezési munkáira kiírt versenytárgyalásra érkezett ajánlatokat s az államépítészeti hivatal szakvéleményét. A munkára kilenc ajánlat érkezett, ezek közűi kettő vidéki. Az államépítészeti hivatal véleményezése szerint csak Miklós Gyula, vitéz Márkus Béla és Wágner József ajánlatát lehet érdemlegesen elbírálni, mert a többi túlzottan magas, a három számbajöhető ajánlattevő közül a hivatal Miklós Gyuláét irreálisnak tartja, vitéz Márkus ajánlata ellen pedig technikai szempontból emelt kifogást, vitéz Márkus azonban pótlólag eloszlatta az aggodalmakat s így az államépítészeti hivatal a vitéz Márkus-cég ajánlatát ajánlja elfogadásra. Ugyanez az állandó választmány javaslata is. Közölte még a főjegyző, hogy Miklós Gyula az állandó választmány javaslatáról értesülve, utólag beadványt intézett a képviselőtestülethez, s ebben az állandó választmány javaslatát sérelmesnek találja, állítja, hogy számításai reálisak, amit szakvéleményekkel is hajlandó bizonyítani. Radii Károly szólalt fel elsőnek az ügyhöz. Előrebocsájtotta, hogy nem érzi magát illetékesnek elbírálni melyik ajánlat reális, vagy nem, de azt tartja igazságosnak, hogy a munkát a legolcsóbb vállalkozónak adja a képviselőtestület, mint eddig is tette. 2650 pengő differencia van a két ajánlati ösz- szeg között, a város a mai súlyos gazdasági helyzetében nem lehet gavallér ilyen tekintélyes összeggel. A ‘munkát állandóan ellenőriztetni lehet s ha kifogások merülnek fel, azonnal fel lehet függeszteni. Dutkay Pál hasonló értelemben szólalt tel. Az ajánlattétel kiírás alapján történt, nem lehet eltérés a feltételektől sem árban, sem anyagban. Ezeket a feltételeket a legolcsóbb ajánlattevőnek is be kell tartani, éppen ezért szintén javasolta, hogy a közgyűlés a legolcsóbb ajánlattevőnek juttassa a munkát. Láng Nándor ugyancsak a legolcsóbb ajánlattevőt javasolta. Braun Károly válaszolva Szajlay megjegyzésére, kijelentette, hogy az állandó választmány ülése idején Budapesten tárgyalt. Egyébként teljesen osztja Radii Károly véleményét. I Ezek után a polgármester fel- j tette a kérdést szavazásra. A köz- I gyűlés 24 szavazattal 1 ellenében elvetette az állandó választmány javaslatát és Miklós Gyulának, mint legolcsóbb ajánlattevőnek ítélte oda a Bukuli árok munkálatait. Kerítésépítkezés a Bukuíi-árokkal kapcsolatban A Bukuli árok rendezésével kapcsolatban a felső érsekkert falának áthelyezése is szükségessé vált. A város erre amuukára is versenytárgyalást hirdetett. A versenytárgyalásra hat vállalkozó adta be ajánlatát a következő összegekkel: Kovács István 5025, Takáts József 5033, Tasi Géza 4745, Miskolczy István 4452, ifj. Pelle József 4105, és Volszky Béla 3600 pengő végösz- szeggel. A mérnöki hivatal átvizsgálta az ajánlatokat és úgy találta, hogy Volszky Béla egységárai olyan olcsók, hogy még az önköltséget sem fedezik, amiért is az ajánlat nem reális. Ennek alapján az állandó választmány azt javasolta, hogy az utána következő legolcsóbb ajánlattevőnek, ifj. Pelle Józsefnek ítélje oda a munkát a képviselőtestület. Radii Károly: Volszky építi a városnak a kertészeti szakiskolát, úgy tudom, semmi kifogás sem merült fel ellene, éppen ezért azon a véleményen vagyok, mint az előző esetben, legyen a legolcsóbb ajánlattevőé a munka. A közgyűlés 28 : 1 arányban elvetette az állandó választmány javaslatát és Volszky Bélának ítélte oda a munkát. Minden remény megvan az IPOK üdftlőház egri felépítésére Joó Gyula ipartestületi elnök nyilatkozata Eger, március 28. Eger város közönsége és az iparostársadalom rendkívül nagy érdeklődéssel várta az IPOK jubiláris közgyűléséről szóló híreket. Az érdeklődés érthető volt, mert hir szerint ez elé a közgyűlés elé kívánta terjeszteni a vezetőség az egri üdülőház megépítésének ügyét, miután a város vezetőségével megtárgyalta a telekre és különböző üzemi kedvezményekre vonatkozó kérdéseket. Az IPOK közgyűlésén az Eger és Vidéke Ipartestületet Joó Gyula elnök képviselte, hozzá intéztünk kérdést hazatérte után az üdülőház építéséről. — A közgyűlés — mondotta az ipartestület elnöke — nem tárgyalta most az üdülőház ügyét, mert a vezetőség úgy döntött, hogy az ünnepi jellegre való tekintettel csak az IPOK öt éves fennállását és működésének eredményeit veszik fel tárgysorozatba. Mégis, a közgyűlésen történtek olyan bejelentések, amelyek azt mutatták, hogy az építkezés ügye jól áll. — Az IPOK az üdülőiiázon kívül két gyógyházat kívánt építtetni, egyiket Balatonfüreden, a szívbetegek számára, másikat Hajdúszoboszlón a reumásoknak. A közgyűlésen Petneházy államtitkár úr bejelentette, hogy a kormány jelentékeny támogatásban részesíti a két építkezést. Ez azt jelenti, hogy innen komoly összegek szabadulnak fel, amelyek az egri építkezésre fordíthatók. — De még több kedvező kijelentés hangzott el a vezetőséggel folytatott tárgyalások során — kérdésemre azt mondották, hogy az egri építkezés százszázalékig biztosra vehető. A vezetőség az egri körülményeket erre a célra kitűnőeknek találta. — Úgy tájékoztattak, hogy az iparügyi miniszter abba is beleegyezett, hogy az iparosság a maga kebelében áldozatkészségre hívja fel tagjait. Ez azt jelenti, hogy az Ipartestületeknek joguk lesz a jövőben a tanoncszerződések után 1, a segédlevél után 2, a mesterlevél után 3 pengő pótdijat szedni az iparosság jóléti alapját szolgáló intézményekre. Az ország 180 ezer főnyi iparosságát tekintve, ezek a díjak évenként elérik végösszegben a 100 ezer pengőt. Ezeket az ösz- szegeket ugyancsak a székház építésére lehet fordítani. — A nyilatkozat szerint tehát az IPOK-üdülőház ügye a legkedvezőbben áll, az Ipartestület elnöksége most már arra törekszik, hogy sürgesse a döntést és az építkezés megindítását.